Mindennapi működtetés
Mindennapi működtetés
Az innováció fogalma a civilszervezeteknél


5037


Az innováció latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet egy új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új piacok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrásainak megnyitása), vagy egy új szervezet, újfajta vállalati, vagy iparági szervezés létrehozása vagy megszüntetése.

Az alábbiak szerint csoportosíthatjuk az innovációt:

  • termék innováció,
  • eljárás innováció,
  • marketing innováció,
  • szervezeti innováció.

Fontos, hogy az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése.
Az innováció létrejöttének első lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, mindezekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi az invenció, a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele.
Fontos megjegyezni, hogy az innováció egy folyamat, nem egy lineáris, befejezett esemény, hanem a szervezeten belüli tevékenységek sorozata, amelynek menedzselése kreativitást, improvizációt, szervezést igényel. 

Az innovációs stratégiák, az innováció menedzsment fontosabb módszere

Az innovációs stratégia a szervezeti stratégia egyik legfontosabb eleme. A stratégia a szervezet tevékenységeit irányító fő elvek megnevezését jelenti, amely kiterjed a szervezet által kitűzött célok megfogalmazására és az ehhez szükséges eszközök megteremtésének felderítésére.

Az innovációs stratégia megoldást jelent a versenyben való helytállásra, és az ehhez szükséges korszerűsítő feladatok, újítások meghatározására és megvalósítására.
Az innovációs stratégia kidolgozása ajánlott a szervezet alapításkor, ha a szervezet valamely új fejlődési pályára lép, ha profilt vált, ha korábbi stratégia elavult, vagy már befejeződött.
Mind a tervezés, mind a megvalósítás nem elhanyagolható eleme az előirányzott tevékenységek megvalósításának kellő ütemben való előrehaladása, a kívánt jövőkép elérése.

Az innováció menedzsment gyakorlati feladatairól

Az innováció menedzsment az innováció a szervezet egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamatának (részeinek) kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű szervezeti célok elérésének elősegítése érdekében.
Minden szervezet rendelkezik technológiával, technológiákkal, amelynek kezelése ugyancsak menedzsment feladatok elvégzését igényli.
A technológia menedzselésének egyik legfőbb területe az innováció menedzsment, amelynek alapvető eleme az új technológiai lehetőségek keresése, azonosítása és értékelése.
Az innováció menedzsment feladata a szervezet saját K+F tevékenységének menedzselése, az így létrejött új technológiai megoldás bevezetése és integrálása, vagy a szükséglet felismerése, hogy az elavult technológiát le kell cserélni.
Innováció menedzsment (IMT) technológiák csoportosítása:

  • üzleti hírszerzés,
  • technológiai audit,
  • technoportfólió.

Az innováció menedzsment sokrétű és szerteágazó feladati közül meg kell vizsgálnunk a szellemi tulajdon kérdéskörét is.

A szellemi tulajdon védelmének fő formái:

  • a iparjogvédelem,
  • a szerzői jog.

Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják.
A szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.

Innovációs teljesítmény - mérés és - fokozás benchmarkinggal

Egy szervezet számára számtalan formája nyílik annak, hogy felmérje és összehasonlítsa saját innovációs teljesítményét más szervetekkel.
A benchmarking a szervezet innovációs teljesítmény mérésének és fokozásának kulcseszköze, amely a szervezet technológiai teljesítőképességének mérését és összehasonlítását szolgálja.
A benchmarking a legjobb gyakorlatok (best practice – olyan megoldás, amely máshol kiemelkedően jól bevált) keresésének, tanulmányozásának, összehasonlításának és a tanulságok levonásának folyamata, amelynek célja a szervezet korábbi tevékenységeinek értékelése és a meglévő szolgáltatások és gyakorlatok továbbfejlesztése.
A sikeres benchmarking folyamat egy szervezet számára számtalan előnyt rejt. Olyan új ötletek megszületését és változtatások megtételét ösztönzi, amely a szervezet ugrásszerű fejlődéséhez vezetnek.
A legjobb gyakorlatok megtalálásával és adaptálásával lehetővé válik a költségek csökkentése, a gyenge pontok azonosítása, illetve a további fejlesztési lehetőségek, fejlesztendő területek azonosítása vagy akár a partnerek a szervezettel szemben támasztott elvárásainak minél gyorsabb teljesítése.
Összességében a mérések középpontjában az idő, a költség és a minőség áll.
A benchmarkingnak ennek megfelelően több fajtájáról beszélhetünk.

  • egyrészt a konkurens termék visszafejtéséről,
  • másrészt a funkcionális benchmarkingról,
  • harmadrészt a folyamatbenchmarkinkról.

A benchmarking megmutatja, hogy az ötletek születése területén nehezen válhat egy személy vagy szervezet egyedülivé, monopolhelyzetet kialakítva; mindig lehetőség van arra, hogy mástól tanuljunk.

További információ



Címkék

Hír
Idén januártól támogatást vezet be a Nemzeti Együttműködési Alap a civil szervezeteknek. A pályázati rendszer keretében 200.000 forint állami támogatásra pályázhatnak.
Hír
Hír
Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelentek a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2019. évre vonatkozó „Civil s ...
Hír
Várhatóan 2019. január 16-án kerülnek kiírásra a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak 2019. évre vonatkozó pályázatai.
Hír
A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) ...
Címkék