Egyesület
Egyesület
Tagi jogviszony — mit kell tudni róla?


20854



Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, és egyik alapvető elve az önkéntesség. A tag tehát kizárólag önkéntesen, szabad akaratából léphet be az egyesületbe, saját elhatározásából tartja fenn tagsági jogviszonyát, és azt szintén saját akaratából szüntetheti meg (kivéve a kizárás eseteit).

Tehát senkit nem lehet kötelezni arra, hogy egy egyesületben tag legyen, és az alapszabály sem teheti kötelezővé az egyesületi tagságot. Az egyesület tagjai egyenlőek. Csak látszólagos ellentmondás az, hogy a pártoló vagy tiszteletbeli tag általában kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik, mint a rendes tag.

A demokratikus működés nem attól demokratikus, hogy mindenkinek egyenlő jogai vannak, hanem attól, hogy az alapításkor el kell dönteni, a tagok státuszát pontosan körülírva és meghatározva. Így mindenki tudja, hogy milyen feltételekkel lehet a szervezetbe belépni, és ott neki milyen jogai és kötelezettségei keletkeznek.

Tehát nem kizárt, hogy az alapításkor az alapítók szándéka szerint a tagokat különböző jogi státusszal ruházzák fel. Azaz az alapításkor el kell dönteni és pontosan meg kell határozni, hogy mely tagi státusz milyen jogokkal és kötelezettséggel jár, s a később belépő tagok már az alapszabály ismeretében, azt elfogadva válhatnak taggá. (A jelenlegi bírói gyakorlat a Civil törvény alapján általában csak kétféle különleges jogállású tagi státuszt enged: a tiszteletbeli tagot és a pártoló tagot, a Civil törvényben meghatározott tartalommal. Ugyanakkor ebben a kérdésben a gyakorlat nem teljesen egységes.)

A tagi jogviszony létesítésének feltételeit az egyesület alapszabályának tartalmazni kell. Különös vagy kötelező feltételeket a jogszabály nem ír elő. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy ki milyen feltételekkel lehet az egyesület tagja. Itt kell rögzíteni és szabályozni, hogy a leendő tagnak hol, kinél kell jelezni azt, hogy tag kíván lenni (például tagfelvételi kérelmet, űrlapok ki kell tölteni és az egyesületi irodában leadni stb.).

Szabályozni kell, hogy a tagfelvételről az egyesület mely szerve mikor, hogyan dönt, erről hogyan értesítik, tájékoztatják a leendő tagot, és fordulhat-e, illetve ha igen, hová fordulhat jogorvoslatért a számára esetleg kedvezőtlen döntés ellen. A tag felvételéről csak a szervezet tagjai dönthetnek. Nem tartalmazhat az alapszabály olyan rendelkezést, mely szerint olyan személy rendelkezik a tagfelvétellel kapcsolatban ajánlási, véleményezési vagy jóváhagyási joggal, aki nem tagja az egyesületnek. A leendő tag részére próbaidő is kiköthető, (nem tévesztendő össze a Munka Törvénykönyve szerinti próbaidővel!!) Ha próbaidős tagsági státusz van egy szervezetnél, akkor az ilyen tagok jogállását is pontosan szabályozni kell.

Az önkéntesség elvének a tagi jogviszony fenntartása alatt is folyamatosan érvényesülni kell. Azaz a tag szintén csak önkéntes elhatározásból tarthatja fenn tagi jogviszonyát.

frissítve: 2018.04.18.

 

Kapcsolódó kérdések:

Egyesületi tagdíj - mit kell róla tudni?

Lehetséges-e tagonként eltérő mértékű tagdíj megállapítása?

Egyesületek alapszabálya az új Ptk. hatálya alatt

Egyesület létrehozásának lépései

 

További kapcsolódó kérdések a Gyakori kérdések rovatban az Egyesület téma alatt találhatóak.
-------------------------------------

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!




Hír
Az eddigi ötről tíz százalékra emelkedik a civil szervezetek adományok után igényelhető normatív támogatása, amelyre hétfőtől lehet pályázni.
Hír
Épp száz éve, hogy meghalt Andrew Carnegie iparmágnás, a világ talán legnagyobb, jótékonykodó modern milliárdosa, aki legszívesebben bevezette volna a 100 százalékos örökösödé ...
Hír
Csaknem ezer helyi közösség jött létre, valamint számos módszertan valósult meg az aktív közösségi szerepvállalást célzó Cselekvő közösségek projekt keretében az elmúlt három ...
Címkék