Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerint 2020-ban a kibertámadások második leggyakoribb módja (a rosszindulatú szoftverek (malware) után) - ahogy már ki is találhattad - a zsarolóvírusos (ransomware) támadás volt. Ezek az összes eset harmadát (28%) tették ki. Bár a zsarolóvírusos támadások célpontjai általában cégek és nagyvállalatok, illetve aggasztó módon az egészségügyi intézmények és -cégek, mégsem árt megbizonyosodni arról, hogy személyes adataink biztonságban vannak.

A zsarolóvírusokkal szemben a legkönnyebben adataink rendszeres biztonsági mentésével védhetjük meg magunkat – ezt biztonsági adatmentésnek (vagy backupnak) nevezik. Bár a biztonsági adatmentés nem véd meg az ilyen támadások ellen, de egy friss backup nagymértékben csökkentheti a kárt. Az Észak Macedónia Elektronikus Kommunikációs Ügynökségén (AEC) belül működő Számítógépes Események Elhárításának Nemzeti Központja (MKD-CIRT) szerint a polgárok csupán 50%-a csinál rendszeres biztonsági mentést az adatairól, és csak 11%-uk teszi ezt meg hetente a legfontosabb adataival.

Tekintsd meg 6 pontból álló útmutatónkat arról, hogyan csinálj biztonsági mentést adataidról!

Fontos: A munkakörnyezetedben konzultálj az illetékes IT-részleggel, mielőtt bármit is változtatsz az eszközeiden. Ha nincs IT-részleg, akkor kérdezd a vezetőséget a belső szabályzatokról. Lehet, hogy az ajánlásokban szereplő lépések közül számodra néhány túl műszaki vagy kívül esik a komfortzónádon, így arra bíztatunk, hogy ha szükségét érzed, kérj segítséget számítógépes szakembertől.

Útmutató az adatok biztonsági mentéséhez. A lépések a végrehajtásukhoz szükséges idő szerint vannak sorba rendezve.

...