Ma már rettenetesen könnyű különböző üzeneteket létrehozni, módosítani vagy kreálnimajd széles körben el is terjeszteni. Az információs tereink több szempontból is szennyezettek és egy-egy információt nagyon könnyen lehet propaganda célokra felhasználni, ha kiforgatják azt vagy megfosztják a kontextusától. Egy ilyen helyzetben mi segíthet, hogy fel tudjuk ismerni a különböző dezinformációs eszközöket?

A két legfontosabb kérdés, amire választ kell adnunk, ha többet akarunk tudni az elemzett üzenet természetéről:

  • igaz/hamis: A kapott információ igaz vagy nem? Vannak-e olyan részletei, amelyek igazak vagy hamisak lehetnek?

  • a terjesztés célja és mögöttes szándéka: Volt-e manipulatív vagy kifejezetten ártó szándék az üzenet megfogalmazásakor?

Első lépésként nézzünk meg az információs zavarkeltés három fő fogalmát!

1. A félretájékoztatás (dezinformáció) olyan hamis vagy megtévesztő információ, amit félrevezető vagy kifejezetten ártó szándékkal terjesztenek. Károkozás vagy bizalmatlanság keltésének céljával koholt, manipulált hangalapú vagy képi tartalom, szándékosan kreált összeesküvés-elméletek vagy szóbeszéd. Ha példákra lenne szükséged, rengeteget lehet találni a mindennapokban. Amikor egy blogger szándékosan megváltoztat tudományos tényeket, hogy azok alátámasszák az összeesküvés-elméleteit, az félretájékoztatás. Félretájékoztatás az is, amikor a mindenkori hatalom birtokosai csak bizonyos kiválasztott információkat kommunikálnak úgy, hogy az eltorzítja a valóságot.

2. Amikor téves információkat terjesztenek a károkozás vagy manipuláció szándéka nélkül, akkor hibás tájékoztatásról (misinformation) beszélünk. Erre jó példa, amikor továbbadunk egy pletykát még mielőtt kiderítenénk, hogy az igaz-e vagy sem. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak az olyan nem szándékos tévedések, mint egy hibás fotócím, dátum, statisztika, fordítás vagy komolyan vett szatíra.

3. Végül van a rossz szándékú/ártó tájékoztatás (malinformation): személyes, vállalati vagy politikai célok támogatására megosztott privát, nem a nyilvánosságnak szánt adatok. Idetartozik a bosszúpornó vagy meghackelt emailek kiszivárogtatása az illető becsületének megsértése céljából. Valódi tartalom kontextusának, dátumának vagy idejének megváltoztatása is idetartozhat.

Az egyszerűség kedvéért gyakran utalunk a fenti három kategóriára a ‘félretájékoztatás’ (dezinformáció) szóval.

A három főkategória megjelenésének is több formája lehet:

SZATÍRA vagy PARÓDIA: Nincs benne ártó szándék, de potenciálisan megtévesztő lehet.

A paródia és a szatíra sok esetben a művészet formáiként jelennek meg. Ugyanakkor szóbeszéd és összeesküvés elméletek terjesztésére is fel lehet őket használni, és a károkozási szándék gyanúja esetén könnyen rá lehet fogni, hogy nem olyan tartalomról van szó, amit komolyan kellene venni vagy szószerint értelmezni. Tovább nehezíti az ilyen tartalmak megítélését, hogy könnyen újraosztható és kikerülhet abból a kontextusból, ahol egyértelműen azonosítható volt paródia vagy szatíra jellege.

HAMIS KAPCSOLAT: A címek, képek vagy leírások nem egyeznek meg a tartalommal.

...

Amennyiben kíváncsi vagy a cikk folytatására, azt ide kattintva tudod végigolvasni a Hive Mind oldalán.