Több modell is létezik, melyek segítségével hatékonyan tudjuk ellenőrizni a híreket, hogy azok a valóságnak megfelelő tényekről és eseményekről számolnak-e be, ezzel is növelve a média műveltséget és dezinformációval szembeni állóképességet. Ma már azonban az információszerzés nagy része informális módokon – például közösségi médiában, influenszerek közvetítésével – történik, így az ilyen jellegű tartalmak elemzéséhez egy új modellre van szükség.
A félretájékoztatás leküzdése és a médiaműveltség növelésének érdekében megannyi módszert kidolgoztak már, amelyek hírek és újságcikkek tényellenőrzésére koncentrálnak. A legnépszerűbb talán a CRAAP teszt (betűszó a Currency, Relevance, Authority, Accuracy, Purpose, vagyis Aktualitás, Relevancia, Forrás, Megbízhatóság és Cél szavakból) vagy az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) modellje, melyet leggyakrabban egy infografika formájában terjesztenek.
A közösségi média kommunikáció sajátosságai
Amikor online médiumok által publikált tartalmakat ellenőrzünk, elengedhetetlen, hogy magáról a médiumról is tájékozódjunk (pl. vannak-e előítéletei, kik az idézeteinek a forrásai, ki a cikk szerzője). A közösségi média esetében az álhírek és tévinformációk jelentős részét ismert véleményformálók terjesztik. A forrásaik sokfélék és nem hivatkoznak rájuk közvetlenül, mivel az ilyen jellegű posztok nagy része véleményalapú, személyes meggyőződésbőlszületik és hosszú időn keresztül felgyülemlett információkra épít.
A hangvétel a másik jellemző sajátossága az ilyen posztoknak. Ez a hasonló hangvétel pedig független attól, hogy szöveges, videós vagy képi tartalomról van szó. A közösségi média nyelvezete sokkal köznapibb, mint a hagyományos médiáé, és nincsenek formai követelményei, így a hagyományos cím, lead, strukturált tartalom felépítés elmarad.
Ezen felül az influenszerek és véleményformálók kialakítják a saját stílusukat, szarkazmust és hasonló eszközöket használva, hogy erősítsék az üzeneteiket és ezzel is a saját brandjüket építsék. Ez az informális stílus (pl. csupa nagybetű használata, köznapi stílus, szarkazmus) jó jelzői lehetnek a félretájékoztatásnak médiatartalmakban, de kevésbé a közösségi média posztok esetében.
A közösségi médiatartalmak ellenőrzésére szánt modellnek figyelembe kell vennie ezeket a sajátosságokat és rendszerszinten alkalmazhatónak kell lennie, hogy valóban sikeresen szabjon gátat az álinformációk,a propaganda és az összeesküvés elméletek terjedésében.
Ilyen modell a NALF:
- Narratives – ismert hamis narratívák
- Appeal to emotions – érzelmi hatás
- Logics – az érvelés és logika hibái
- Facts – módosított vagy teljesen kitalált “tények”
Nézzük ezeket végig egyenként!
Ismert hamis narratívák
A tévinformációk terjesztői sosem változtatják meg az álláspontjukat a fontos témákban. Ehelyett azzal érvelnek, hogy az ő narratíváikat már bizonyították és csak azok a “propagandisták” állítják az ellenkezőjét, akik a “rendszert” akarják védelmezni.
Valójában az ilyen hamis narratívák egy nagy részét már megcáfolták médiaügynökségek tényellenőrző részlegei vagy olyan szervezetek, amelyek a médiatartalmak megbízhatóságának ellenőrzése specializálódtak. Biztosan tudjuk például, hogy a COVID védőoltásokban nincsenek chipek és nem okoznak halálozási hullámokat, illetve azt is tudjuk, hogy a HAARP (High Frequency Active Auroral Research Program) nem okoz földrengéseket vagy extrém időjárási jelenségeket. Az ilyen narratívákra tett utalások lehetnek a félretájékoztatás jelzői.
A félretájékoztatás és a médiaműveltésgre fókuszáló projekteknek muszáj hatékonynak – tehát gyorsnak, kevés energiát igénylőnek, és skálázhatónak lennie, főleg, ha minél nagyobb közönséget akarunk elérni vele, hiszen a döntő többségének nincs tapasztalata és érdeklődése sem a félretájékoztatás kiszűrésében.
Az elemzés bárki számára egyszerűen megismételhető kell hogy legyen. A létező hamis narratívák alapján történő ellenőrzés például bárki számára elérhető, különösebb tapasztalat nélkül is. Ugyanakkor a narratívák cáfolatának jobban ismertnek kellene lennie a széles közönség körében is. Ezt azzal segíthetjük elő, hogy a tényellenőrzés gyakorlatát népszerűsítjük, illetve az ismert hamis narratívákat is beépítjük a médiaműveltséggel foglalkozó forrásainkba.
...
Amennyiben kíváncsi vagy a cikk folytatására, azt ide kattintva tudod végigolvasni a Hive Mind oldalán.