A Ptk. lehetővé teszi, hogy egy egyesület vagy alapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet, más néven származtatott jogi személyt hozzon létre. A származtatott jogi személy létrehozása hasznos lehet, ha a szervezet nagyobb területi lefedettséggel működik. Ilyenkor a helyi alapszervezetek, telephelyek stb. működése igényelheti a nagyobb gazdálkodási, irányítási autonómia biztosítását. Akkor is hasznos lehet a származtatott jogi személy létesítése, ha a szervezet intézményt működtet, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre speciális követelmények vonatkoznak. Különösen intézményfenntartó alapítványok esetében találunk erre példákat. Érdemes kiemelni a sportegyesületeket is, amelyek gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy a szakosztályaikat jogi személyiséggel ruházzák fel. Ilyenkor az önálló jogi személyiség abban is segít, hogy a létesítő szervezet alkalmazkodni tudjon a sportáganként is eltérő támogatási, szakmai és érdekképviseleti feladatokhoz.
A civil szervezetek a létesítő okiratukban nyilváníthatják valamely szervezeti egységüket jogi személlyé. A származtatott jogi személy létesítését a nyilvántartásba vételre, vagy a változásbejegyzésre irányuló kérelemmel jelentheti be a létesítő civil szervezet a bíróság felé. A Ptk. rendelkezése alapján a származtatott jogi személynek az alapítótól, a létrehozó civil szervezettől elkülönült szervezettel kell rendelkeznie. A származtatott jogi személynek saját döntéshozatali, irányítási, képviseleti, ellenőrzési rendet kell kialakítani. A származtatott jogi személy működését, felelősségi rendjét, a fenntartó szervezettel való kapcsolatát érdemes külön szervezeti és működési szabályzatban rögzíteni.
A Ptk. előírja, hogy a származtatott jogi személynek a létesítő szervezettől elkülönülő vagyonnal kell rendelkeznie. A származtatott jogi személy része a létrehozó szervezetnek, vagyona is részét képezi a szervezet vagyonának. Ennek ellenére külön kell kezelni a származtatott jogi személy vagyonát és gazdálkodását. A származtatott jogi személy gazdálkodása a legtöbb esetben olyan szinten elkülönül az anyaszervezetétől, hogy külön adószámmal is rendelkezik. Az egyablakos ügyintézési rend miatt a származtatott jogi személy számára adószámot a létrehozó szervezet által a Törvényszékhez benyújtott nyilvántartásba vételi vagy változásbejegyzési kérelmében lehet igényelni.
A civil törvény kimondja, hogy a származtatott jogi személy a beszámolóját a létesítő szervezettel azonos szabályok szerint készíti el, illetve teszi közzé. A civil szervezetek számviteli kötelezettségeit részleteiben szabályozó 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet szerint a jogi személyiségű szervezeti egységekre, a fenntartóval azonos könyvvezetési kötelezettségek is hárulnak. A származtatott jogi személy tartozásaiért a létrehozó szervezet korlátlanul felel. A létrehozó szervezet felelőssége abból fakad, hogy a származtatott jogi személy a szervezet része, akkor is, ha egyébként jelentős szabadsággal rendelkezik a gazdálkodása szempontjából.
Az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység megszűnése esetén jogai és kötelezettségei tovább élnek. Ezek a jogi személyre szállnak. A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének megszüntetésről szóló döntést a jogi személynek közzé kell tenni. A közzétételt valójában a bíróság biztosítja. Az OBH által, a birosag.hu oldalon fenntartott „civil szervezetek névjegyzékén” belül jelenik meg a döntés. Ugyanitt jelenik meg a felhívás, hogy az a hitelező, akinek követelése van, a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül követelhet a szervezettől biztosítékot a követelésének rendezésére. A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból csak akkor törli, ha a szervezet a harminc napos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy bemutatja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység a jogi személy része, a jogi személy megszűnése után nem képes azt túlélni, hanem vele együtt – attól függetlenül –, hogy a jogi személy megszüntetésére vonatkozó határozat tartalmazza-e vagy sem, a jogi személy megszűnésével a szervezeti egysége is megszűnik.
Szerző: Palik Zoltán az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület B.-A.-Z. Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ szakmai vezető
Forrás: CIVIL KÉZIKÖNYV 2023 – Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez