Gyakran merül fel kérdésként, hogy az egyesületek, alapítványok létrehozhatnak-e gazdasági társaságkat, illetve azokban tagként részt vehetnek-e.

Megvizsgálva a gazdasági társaságok szabályozását, sem a jogi személy általános szabályai között, sem a gazdasági társaságokra vonatkozó különös szabályoknál (Ptk. 3:90. §) nem találunk korlátozást, így a kérdés az, hogy az egyesületekre, alapítványokra vonatkozó szabályok korlátozzák-e azt, hogy szabályozásuk alanya létrehozzon gazdasági társaságot, vagy abban taggá váljon.

A kiindulási pont a Civil tv. 17. § (1), melynek második fordulata kimondja, hogy civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Ugyane § (3) bekezdése – többek között – kimondja, hogy a civil szervezet célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében  gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

A Civil tv. 2. § 7. azt is pontosítja, hogy elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.

A 23. § pedig a szankciót is meghatározza: ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Alapítványok esetében a Ptk. 3:379. § (1), egyesületek esetében a 3:63. § (2) is kiemeli, hogy ezek a szervezetek nem alapíthatók gazdasági tevékenység folytatására, illetve céljára. A 3:379. § (2) és a a 3:63. § (3) pedig további korlátot állít fel: az alapítvány és az egyesület az alapítványi, illetve egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(Speciális eset a vagyonkezelő alapítványoké, ezekre nézve a 2019. évi XIII. törvény 2. § (2) bekezdése tartalmaz szabályozást, amely szerint a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti.

Az alapítványok, egyesületek tehát a fenti korlátok között végezhetik gazdasági-vállalkozási tevékenységüket és ebben a körben lehetnek gazdasági társaság alapítói, illetve tagjai is. Ez utóbbi lehetőség azonban további korlátok között valósulhat meg.

A Ptk. 3:379. § (3) első fordulata kimondja, hogy alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, ez pedig témánkat is érinti, ugyanis a gazdasági társaságok közül két társasági formát is ismer a magyar jog, amelyben a tagok mindegyike (a közkereseti társaság esetében), vagy a tagok egy része (a betéti társaság beltagjai) azt vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Ebből a korlátlan felelősségből pedig az következik, hogy az alapítvány nem lehet közkereseti társaság tagja, vagy betéti társaság beltagja. A másik két társasági formára (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) nézve speciális korlátozást a jogszabály nem ír elő.