Gerencsér Balázs: Mit jelent ez a poszt, miből áll egy főreferens munkája Szegeden?

Jávorszky Iván: A civil társadalom Szegeden is nagyon sokrétű. Nagy öröm számomra, hogy együtt és egymásért, és legfőképpen a szegediekért dolgozhatunk közösen. Az én munkám abból áll, hogy segítsem a civilek tevékenységét a városban, hogy szervezzünk olyan rendezvényeket, ahol a civilek megjelenhetnek, hogy tartsam és mélyítsem a kapcsolatot a civil szervezetek és az Önkormányzat között. Igyekszem minél gyakrabban találkozni a civil szervezetek vezetőivel, tagjaival.

GB: Tapasztalataitok szerint ezekből mennyi aktív, és mit jelent a passzivitás ezeknél a szervezeteknél?

JI: A birosag.hu bejegyzése szerint is több, mint 1000 bejegyzett civil szervezet található Szegeden (1185 szervezet; 2022). Az 1%-ért már csak ezeknek a szervezeteknek valamivel több, mint a fele indul (672 szervezet, 2022), a többiek vagy túl kicsik ahhoz, hogy 1%-os felajánlásokat gyűjtsenek, vagy nincs erre kapacitásuk, esetleg megszűnő félben vannak. Ezek között vannak olyan nagyon lokális civil szervezetek, elsősorban alapítványok, amelyek 1-1 iskola vagy óvoda munkáját segítik, ezek városi szinten kevésbé jelennek meg. Olyan 150-200 az a civil szervezeti szám, amelyek városi, esetleg regionális szinten is aktívak.

GB: Hogyan látjátok, a nem aktív szegedi szervezetek még aktivizálhatók, újraindulnak esetenként, vagy nem?

JI: A civil szervezeteknél, főleg a kisebbeknél, nagyon sok függ egy-egy elhivatott vezetőtől, aki ha kiesik a rendszerből nagyon nehezen pótolható, ha pótolható egyáltalán. A másik jelentős gond a forráshiány, elsősorban az állami támogatások csökkenésére és ezzel összefüggésben a civilek számára hátrányos jogi környezetre gondolok. Azt gondolom, hogy a jelenleg nem, vagy kevéssé aktív szervezetek egy része újra visszatér a civil életbe, de jelentős részük könnyen felszámolás alá kerülhet.

GB: Milyen típusú szervezetek tudnak jól működni manapság Szegeden? Hogyan változtak a működési kereteik  az elmúlt időszakban (önkéntesség, egyéni adományok, vállalati , önkormányzati, állami támogatások, uniós pályázatok stb) tapasztalataitok szerint?

JI: Szegeden, de véleményem szerint máshol is, azok az civil szervezetek tudnak jól működni, amelyeknek igen elkötelezett kuratóriuma, (ügy)vezetése, elnöke van. Jól tudnak működni azok az országos szervezetek is, amelyeknek Csongrád megyében van megyei szervezete, tehát egy nagy szervezet része, ami egy biztonságot jelent (bár nem szükségszerűen elegendő forrást, mivel előfordul, hogy a központi szervezet a forrásokat nem arányos mértékben osztja le a vidéki szervezetek között).

Szeged, ahogy a szlogenje is mondja, szolidáris város, igen sok pályázati lehetőséget ír ki civil szervezetek számára, összesen több, mint 300 millió forintra lehet pályázni évente, ami mellett kedvezményesen kaphatnak irodabérletet is a szervezetek.

1 hónappal ezelőtt végeztem egy kutatást civil szervezetek körében, 49 szervezet bevonásával, hogy a bevételük hogyan változott az elmúlt évben. A szervezetek 6%-nál volt jelentős növekedés, 30%-nál kis méretű növekedés. 18% esetében jelentős mértékben, 14%-nál kis mértékben csökkentek a bevételek. (A többieknél változatlan volt a bevétel.) Ha a 25%-os inflációt is tekintetbe vesszük akkor igazán a szervezetek 6%-ánál figyelhetünk meg bevétel növekedést, ami elégé kiábrándító. A növekedést kimutató szervezeteknél ez az EU-s pályázatoknak volt köszönhető. A vállalati támogatások nagyon alacsony színtűek, aminek az oka, a gazdasági válság, hogy erősen megnézik a vállalatok, mire adnak támogatást. Az Európában szokatlan, civil szervezetek számára hátrányos jogi környezet, és az adópolitika sem segíti a vállalati szponzorációt vagy az egyéni adakozást. Valószínűleg a nonprofitoknak is jobban oda kellene figyelniük, hogy miért érje meg a vállalatnak támogatni a szervezetet. Az EU-s közvetlen pályázati támogatások biztos, hogy sokat segítenek a civil szervezeteknek, bár mindenképpen jobb lenne, ha a pályázatokon nyertes szervezetek között nem lenne ilyen jelentős a budapesti szervezetek túlsúlya.

GB: Az elmúlt időszak civil főreferensi munkádban mit tartasz a legnagyobb sikernek?

JI: Elsősorban azt, hogy a civil szervezetek és az Önkormányzat között szorosabb kapcsolat alakulhatott ki. Két éve indítottam útjára a Szegedi Civil Hírlevelet, amely most kb. 200 szegedi civil szervezethez jut el havonta, és informáljuk őket a városban zajló, civileket érintő hírekről, média megjelenésekről, eseményekről, projektekről, a civileknek kiírt pályázati lehetőségekről. Van néhány újabb rendezvényünk a civilek számára, mint a Civil Konferencia, a Civil Piknik, Civil Vásár a szegedi Árkádban vagy a Civilek Utcája a Hídi-Vásárban. Elindítottunk olyan programokat, mint a Civil Pontok Hálózata, ebben szegedi művelődési házak vannak benne elsősorban, ahová a civilek betérhetnek dolgozni, vagy a Civil Kirakat projekt, amikor a Belvárosban az IKV kirakatokat biztosít a civil szervezetek részére, hogy ott bemutathassák tevékenységüket, programjaikat.

De talán mégis a legnagyobb sikernek azt tartom, amikor ilyen elkötelezett civilekkel beszélhetek, megismerhetem szép munkájukat.

GB: Önkormányzati civil együttműködésben milyen változásokat szeretnél a jövőben elérni?

JI: Célom, hogy további civil szervezeteket vonjak be a szegediek érdekében, hogy a civil szervezetek szép munkáját láthatóbbá tegyük a város lakói számára, hogy többen, több szolgáltatást vehessenek igénybe. Vannak még további projekt ötleteink is, amelyek egy része várhatóan még az idén elindul, de erről még korai beszélni. Annak is örülnénk, ha EU-s pályázati kereteken belül több forrást, szolgáltatást tudnánk biztosítani a szegedi civil szervezetek számára, és ezen keresztül a rászoruló szegedieknek, vagy sok esetben, akár minden szegedinek.

 

Cikkünkben Gerencsér Balázs beszélget a szegedi civil helyzetről Jávorszky Iván civilügyi főreferenssel.