Megjelent az USAID civil szervezetek fenntarthatóságáról szóló 2020-as jelentése, melynek összeállításában az Ökotárs Alapítvány is közreműködött. Az elmúlt években Magyarországon folyamatosan romlott a civil szervezetek helyzete: lejárató médiakampányok, a jogszabályi környezet változásai, a forrásszerzési lehetőségek beszűkülése egyaránt korlátozzák az aktív és cselekvő állampolgárok lehetőségeit. Ezek a folyamatok ösztönözték azokat a civil szervezeteket is, akik Civil minimum néven közös vízióval álltak elő egy kormányzati civil stratégia megalkotására, és amely mellett egyre több párt és politikus kötelezi el magát.
Az Egyesült Államok Tengerentúli Fejlesztési Hivatala, a USAID által immár 24. alkalommal kiadott Civil Fenntarthatósági Index szerint 2020-ban is folytatódott a korábbi évek trendje: Magyarország néhány részterületen tovább rontva, de összességében a megelőző évhez hasonlóan 3,9 ponttal a sereghajtók között szerepel, ami a civil szféra helyzetét illeti. Ez az érték már 2019-ben is a legrosszabb volt a mérésben szereplő közép-kelet-európai uniós tagállamok körében, és ebben idén sem történt változás. Összehasonlításul: 2006-ban Magyarország még 2,6 pontot ért el a hétfokú skálán, ahol az 1-es pontszám számít a legmagasabbnak.
Az index a civil szféra működését minden évben 7 kategória mentén értékeli, ezekből Magyarország különösen a pénzügyi életképesség, az érdekérvényesítés és a társadalmi elismertség terén teljesít rendszeresen rosszul. 2020-ban azonban főként a COVID-19 világjárvány és a kapcsolódó, a civil társadalmat elhanyagoló kormányzati politikák hatásai miatt a szervezeti kapacitás és az ágazati infrastruktúra területén is romlott a helyzet.
A jelentés a 2020-as év legfontosabb, civil szférát érintő eseményei között sorolja, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete ellenére is érvényben maradt az uniós joggal ellentétes, és több alapvető jogot is korlátozó, a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény, amelyre hivatkozva a Tempus Közalapítvány több független civil szervezet támogatását is elutasította, Emellett a jelentés megerősíti, hogy a kormányzat civil szférát érintő stratégiájának fő elemei 2020-ban is a kommunikációs nyomás fenntartása és a független civil szervezetek forrásszerzési lehetőségeinek a szűkítése voltak, amit tovább súlyosbított a járványhelyzet nyomán kialakuló válság:
- A járványhelyzet alatt hozott kormányzati intézkedések ellehetetlenítették a jogszerű demonstrációk megszervezését, valamint 15-ről 45 napra emelték a közérdekű adatigénylés válaszadási határidejét is, ami a gyorsan változó helyzetben a legtöbb ilyen erőfeszítést elavulttá tette.
- A jelentés megállapítja, hogy a korábbi években megfigyelt, civil szervezetek elleni médiakampányok 2020-ban is folytatódtak, különösen az LMBTI-szervezetek voltak érintettek: törvényben tiltották meg a nemváltoztatás jogi elismerését, valamint az azonos nemű pároknak a gyermekek örökbefogadását.
- A koronavírus járvány és az általa okozott válság a civil szféra szervezeteit is hátrányosan érintette: működésükben jelentős átszervezésekre kényszerültek, ráadásul az őket is érintő pénzügyi nehézségek ellenére sem igényelhettek bértámogatást alkalmazottaik után. Mindezek ellenére rengeteg civil szervezet fordított plusz erőforrásokat a járvány miatt kialakuló válsághelyzet enyhítésére, amiben segítségükre volt a megnövekedett társadalmi szolidaritás és az adakozói kedv fellángolása.
A jelentés szerint a civil szervezetek válságkezelésben nyújtott aktív szerepe a társadalmi megítélésben ugyan pozitív szerepet játszhat, azonban az idei évet tekintve már látható, hogy a kormányzat civil szektorhoz való hozzáállása 2021-ben sem változott:
- Bár visszavonták a civilellenes regisztrációs törvényt, a nyomában életbe lépett szabályozás lehetővé teszi az Állami Számvevőszék számára a civil szervezetek további vegzálását.
- A nemrégiben elfogadott homofób propagandatörvény súlyosan sérti az LMBTI emberek jogait, és igyekszik elrettenteni a témában aktív civil szervezeteket is tevékenységük folytatásától.
- Az anonim adományozás korlátozásával pedig tovább szűkülnek a civilek forrásszerzési lehetőségei.
Mindezen folyamatokra reagálva a Civilizáció koalíciót alkotó civil szervezetek, köztük az Ökotárs Alapítvány, megalkották a Civil minimum 2022-t, amelyben arra kérik a pártokat és a miniszterelnök-jelölteket, hogy kötelezzék el magukat egy egészséges, erős és sokszínű civil szféra létrehozatala és működésének támogatása mellett. A 13+1 pontban felsorolt ajánlások végrehajtása mellett elköteleződött már többek között a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, Dobrev Klára és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltek, valamint több képviselő, képviselőjelölt és kisebb párt is.
A Magyarországról szóló jelentés letölthető itt magyarul és angolul, a teljes jelentés pedig itt érhető el angolul.
Forrás: okotars.hu