A legfontosabb változás, hogy civil szervezetek döntéshozó szervének ülése már személyes jelenléttel is megtartható június 1-től. Ha az ügyvezetés a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott ( éves beszámolót elfogadta, stb), akkor a döntést legkésőbb 2021. október 15. napjáig összehívandó ülés napirendjére kell tűzni a kuratóriumnak, vagy a közgyűlésnek (döntéshozó szervnek).

További fontos részletek a rendeletben, amit hamarosan a Tudástári anyagainkban is frissítünk.
 
Addig is közzétesszük a Budapesti Civil Közösségi Szolgáltató Központ jogi szakértője által összeállított információs anyagot:
 

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 2021. június 1. napjától hatályosan módosításra került. Ennek fő szabályai a civil szervezet működésére vonatkozóan:

A jogi személy döntéshozó szervének ülése megtartható

a) a tagok személyes részvétele mellett.

b) elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy

c) sor kerülhet ülés tartása nélküli döntéshozatalra akkor is, ha a létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.

Az elektronikus és ülés tartása nélküli döntéshozatalra főleg akkor kerülhet sor, ha a tervezett megtartás idején még járványügyi korlátozok voltak, vagy egészügyi kockázat is csökkenthető.

Ugyanakkor elektronikus eszközzel akkor is megtartható, ha egyes tagok személyesen megjelennek.


Fontos, hogy ahol jogszabály nyilvános ülést ír elő (közhasznú szervezetek), ott ülés tartása nélküli határozathozatal már nem lehet.

Ha a létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, akkor is:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,

b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és

c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani, és a Ptk. 3:20. § (2)-(4) bekezdését alkalmazni kell,

A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését, és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott (pl. beszámoló elfogadása), e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható.

Forrás: Budapesti Civil Közösségi Szolgáltató Központ hírlevél