M.v.. - Adományokra szorulnak az állatvédő szervezetek, ugyanis kevés az állami támogatás. Mindenesetre elismerésből most jutott, a környezetvédelmi miniszter értékelte munkájukat. Demeter Zsuzsa tudósít.

R.: - A hazai állatvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen az 1800-as évek végén betiltották Magyarországon az állatok élveboncolását, ugyanakkor ez után az állatvédelmi jogszabályok tekintetében nem sikerült a világ élvonalába kerülni, fogalmazott a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Kóródi
Mária elmondta, a hazai állatvédelem csak akkor működhet jól, ha a mind profibbá váló civil szerveztekre támaszkodhat. A miniszteri elismerő oklevelek egyikét átvevő dr. Fujér Angéla, a budapesti Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke ugyanakkor elmondta, éppen az ellenőrző szerepet betöltő civil
szervezetek képviselői kaptak kevés helyet az állatvédő tanácsadó testületben, amelynek jelenleg gyógyszerkutató és kísérleti orvostudománybeli tagja van több, így Fujér Angéla szerint szinte saját maguknak engedélyezhetik az állatkísérleteket. A 1998-ban megszületett állatvédelmi törvényben
további szabályozásra lenne szükség, mondta a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, aki egyébként az állatvédelmi jogszabályok korszerűsítésében kifejtett kezdeményező tevékenységéért vehette át a miniszteri elismerő oklevelet. Véleménye szerint nem lenne szabad az úgynevezett kotorékebek kiképzésére
élő rókát felhasználni. De ami a leginkább rendezendő kérdés, az az, hogy a négy éve elfogadott törvénnyel párhuzamosan nem teremtődött meg az állatvédelem pénzügyi alapja. Fujér Angéla rámutatott, jelenleg nincs olyan pályázat, amelyre állatvédő szervezetek jelentkezhetnének, ezért szinte
kizárólag csak adományokbűl tudják fenntartani magukat.