Mv.: - Az Álomvilág Autista Alapítvány aktivistái szeretnék, ha azok az önálló életvitelre nem képes patronáltjaik, akikről hozzátartozóik nem képesek gondoskodni, családias jellegű lakóotthonokban élhetnének. Ezekből azonban sajnos, kevés van, így jótékonysági tárlatokat, képaukciókat szerveznek, most például a Hyatt Galériáján, és szorgalmazzák a törvénymódosításokat, természetesen, a sérültek ellátásának feltételeit javító rendelkezéseket is. Sürgetik például azt, hogy nevesítsék külön az autistákat a rendelkezések megfogalmazásánál. E nehezen kiismerhető, kapcsolatfelvételi fogyatékosságokkal rendelkező csoport egyik érdekvédőjével, és a szociális tárca államtitkárával beszélgetett Liebhardt Ágota.

R.: - Miért találnák előnyösnek, ha nevesítve említenék meg a készülő szociális törvényben az autistákat? - kérdezem Hillerné Farkas Júliát, az Álomvilág Autista Alapítvány egyik alapító tagját.

Hillerné Farkas Júlia, az Álomvilág Autista Alapítvány egyik alapító tagja: - Fontosnak tartanánk azt, hogyha a szociális törvénytervezetben rögzítve lenne, hogy az autizmus az egy önálló fogalom, tehát nem lehet az értelmi fogyatékosságok alá besorolni azért, mert az autizmus egy rendkívül széles spektrumon húzódó állapot.

R.: - Elképzelhető az, hogy amíg az értelmi fogyatékos gyermekek csendesen eljátszanak, manipulálnak, addig az autista gyerekek szétverik a házat?

Hillerné Farkas Júlia, az Álomvilág Autista Alapítvány egyik alapító tagja: - Nem lehet 'az autista' gyermekről beszélni, mert nagyon-nagyon sokfélék. Vannak mély értelmi fogyatékosok, akik egész nap nem csinálnak semmit, egy pontot bámulnak a mennyezeten, és aztán vannak a középsúlyosak, az az, amit nehéz elviselni egy kívülállónak, hogy hirtelen sírás, hirtelen nevetés, néha agresszív, autoagresszív kitörések, ugyanakkor pedig szeretetmegnyilvánulások. Természetesen, vannak olyan autisták, bár kisebb számban, akik teljesen ép intelligenciájúak. Nagyon fontosnak tartanám, hogy lakóotthonok készüljenek az autisták számára. Magyarországon körülbelül száz lakóotthon létezik. Ennek a felét civil szervezetek hozták létre, a másik fele pedig egy ..... egyházi kezdeményezésre jött létre. Ebből a száz lakóotthonból öt az olyan lakóotthon, ahol autistákat fogadnak. Magyarországon körülbelül huszonöt-harmincezer autista él, igaz, hogy ebben gyerekek és felnőttek egyaránt beletartoznak, de az arányokat tekintve mégiscsak lehet fogalmunk róla, hogy ez milyen kevés. Azon kívül a bentlakásos intézmények, tehát köznyelven az intézetek túlzsúfoltak, nagyon rossz a szakember-ellátottság, és a pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak sokszor olyan munkákat is el kell végezniük, amelyek nyilvánvalóan elvonják a figyelmüket a gyerekeknek a képzéséről. Takarítási, vacsorakészítési, ételkészítési munkákról is szó van. Azon kívül a törvény ezeknek a gyerekeknek a számára heti három óra képzést tesz kötelezővé. Szeretnénk, hogyha ez körülbelül egy húsz órára bővülne ki.

R.: - Tud esetleg valamilyen kedvező újsággal szolgálni? - kérdezem Göncz Kingát, a szociális és családügyi minisztérium államtitkárát.

Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára: - Az autisták csoportja külön nevesítődik a fogyatékossági törvényben. Ez egyrészt jelenti azt, hogy a Fogyatékosügyi Tanácsban az autisták külön képviseletet kapnak. A másik, ami kifejezetten az ellátásukra vonatkozik, hogy lakóotthon szempontjából is, illetve a nappali ellátás szempontjából is nevesítésre kerültek az autisták, tehát ami kérésként elhangzott, annak legalábbis az a része, úgy tűnik, hogy rendben van, amit a törvény tud szabályozni. Az, hogy hány otthon van, lakóotthon van, ott nyilván, nagyon sok tennivaló van még. Minden évben vannak ilyen pályázatok lakóotthonok létesítésére, amiben ilyen módon az autisták is kaphatnak helyeket. Nyilván, egyik napról a másikra nem lehet elérni, hogy elég legyen, egyáltalán lakóotthonból sokkal több kellene az országban. Ez néhány éve indult csak el, hogy a nagy intézmények helyett lakóotthonokban laknak azok, akik otthon nem tudnak maradni. A nagy intézmény és a család között nem nagyon voltak átmeneti formák. Most ezt szeretnénk erősíteni.

R.: - És a bentlakásos intézményekben, a hagyományos intézetekben mennyire tudják javítani az ellátásukat? Tehát nagyobb gondozóapparátust biztosítani számukra?

Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára: - Hát, ez egy nagy probléma. Egyáltalán azt gondoljuk, hogy ezeket a nagy intézményeket fokozatosan lakóotthonokká kellene alakítani. Ezzel együtt azt hiszem, hogy abszolút indokolt, hogy legyen több fejlesztési lehetőség ezekben az otthonokban. Ez egyrészről pénzkérdés, másrészről reméljük, hogy valamennyire azért azzal arányban csökkennek ezek a problémák, hogy most volt egy nagyon jelentős béremelés a szociális ellátás területén is meg az egészségügyben is. Ezek az otthonok a nagyon alacsony bérek miatt azzal küszködtek, hogy részben nem volt elég munkatársuk, részben nem volt elég képzett munkatársuk, és valóban olyan helyzetek álltak elő, hogy a nagyon alacsony bérek miatt, aki mégis hivatásszeretetből ott maradt, annak mindent csinálnia kellett. Mi azokat a híreket kaptuk most, hogy szakképzett emberek elkezdtek visszamenni, és szakmájukban elhelyezkedni újra. Évről évre próbáljuk tágítani azokat a lehetőségeket, amik rendelkezésünkre állnak. Több pályázat legyen, több lakóotthon legyen. Hát, ez egy folyamat.

R.: - A másik dolog, hogy a heti három óra helyett húszórás képzésre lenne szükségük.

Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára: - Ez egyrészt pénzkérdés, másrészt szakemberképzés és szakember-létszám kérdése is, illetve elérhetőség kérdése. Tehát én azt gondolom, hogy azt fogjuk megfogalmazni, hogy ezt fontosnak tartjuk, szeretnénk ide eljutni, de ez megint lépésről lépésre elérhető.

Mv.: - Az autisták helyzetéről, lehetőségeiről hallottak összeállítást, a riporter Liebhardt Ágota volt.