Miskolc (ÉM) – A felmérések szerint a hátrányos helyzetű fiataloknak szinte alig van esélyük arra, hogy főiskolások, egyetemisták legyenek. Az Oktatási Minisztérium az esélyteremtés szándékával egy egységes, egymásra épülő az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő rendszert épít ki. A lehetőségekről és a célokról Magyar Bálint oktatási miniszter részvételével tartottak szakmai kerekasztal-beszélgetést. Ac.: Megnyílnak a kapuk A tárca elképzelései szerint a már folyamatban lévő esélyteremtő intézkedések mellett 2005-től első alapképzésre felvételt nyerhet az a hátrányos helyzetű jelentkező, aki eléri az adott államilag finanszírozott szakon, szakpáron megállapított ponthatár 80 százalékát, de legalább 72 pontot. Az így felvett hallgatók számaránya az adott szakokon maximum 20 százalék lehet. A tárca reményei szerint ezzel az intézkedéssel évente 1-2 ezer hátrányos helyzetű tanuló előtt nyílnak meg a felsőoktatás kapui. A tervek szerint a finanszírozás feltételeit pályázati források útján teremtenék meg. Ac.: Fel kell vállalni – Az oktatási rendszerünk jelenleg olyan, hogy inkább konzerválja és elmélyíti a társadalmi különbségeket. Ezen a helyzeten igyekszik javítani a program – mondta Magyar Bálint, oktatási miniszter, hozzátéve: a roma népesség aránya a társadalomban 6 százalék, viszont a felsőoktatásban csak 0,72 százalékban. A fórumon részt vevő Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektora szerint ebben az esetben indokolt az előnyben részesítés, mert a probléma „olyan hallatlanul súlyosö, hogy még lehetséges hibáival és veszélyeivel is fel kell vállalni. Ladányi János, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szociológusa ugyanakkor arra intett: amíg elkülönített körülmények között tanulnak az általános iskolákban, szinte nem is érdemes előnyben részesítésről beszélni. Ac.: És utána? A miniszter hangsúlyozta: a tervezett intézkedés önmagában a problémát még nem oldja meg. Ezért a tárca egységes, egymásra épülő, az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő rendszert épít ki. Ennek elemei között említette az óvodai étkeztetés ingyenessé tételét a rászorultak javára, a szintén rászorultsági alapon nyújtandó ingyenes tankönyveket, illetve az Hátrányos Helyzetű Diákok Arany János Tehetséggondozó Programot, amelynél fokozottan veszik figyelembe, hogy a tanulók hátrányos szociális helyzete legyen a bekerülés elsődleges feltétele. Ligeti György, a Kurt Lewin Alapítvány vezetője azt mondta: nem érdemes ennél a nemes szándéknál megállni, tovább kell lépni, lehetőségként a mentori rendszert említette. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mi lesz a hátrányos helyzetű hallgatókkal az egyetem elvégzése után. Bragyova András alkotmányjogász szerint jogi, alkotmányossági aggály a kérdés kapcsán nem merülhet fel. Úgy vélte: a pozitív diszkriminációnak egyetlen határa van, privilégiumokat nem hozhat létre. Magyar Bálint példaként említette a költségtérítéses rendszerben részt vevő hallgatókat, akik alacsonyabb pontszámmal kerülnek be a felsőoktatási intézményekbe, mint amekorra kedvezményt a javaslat tartalmaz a hátrányos helyzetűek számára. Idézet: A tárca reményei szerint az intézkedéssel évente 1-2 ezer hátrányos helyzetű tanuló előtt nyílnak meg a felsőoktatás kapui.