Az alábbiak szerint csoportosíthatjuk az innovációt:
- termék innováció,
- eljárás innováció,
- marketing innováció,
- szervezeti innováció.
Fontos, hogy az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése.
Az innováció létrejöttének első lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, mindezekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi az invenció, a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele.
Fontos megjegyezni, hogy az innováció egy folyamat, nem egy lineáris, befejezett esemény, hanem a szervezeten belüli tevékenységek sorozata, amelynek menedzselése kreativitást, improvizációt, szervezést igényel.
Az innovációs stratégiák, az innováció menedzsment fontosabb módszere
Az innovációs stratégia a szervezeti stratégia egyik legfontosabb eleme. A stratégia a szervezet tevékenységeit irányító fő elvek megnevezését jelenti, amely kiterjed a szervezet által kitűzött célok megfogalmazására és az ehhez szükséges eszközök megteremtésének felderítésére.
Az innovációs stratégia megoldást jelent a versenyben való helytállásra, és az ehhez szükséges korszerűsítő feladatok, újítások meghatározására és megvalósítására.
Az innovációs stratégia kidolgozása ajánlott a szervezet alapításkor, ha a szervezet valamely új fejlődési pályára lép, ha profilt vált, ha korábbi stratégia elavult, vagy már befejeződött.
Mind a tervezés, mind a megvalósítás nem elhanyagolható eleme az előirányzott tevékenységek megvalósításának kellő ütemben való előrehaladása, a kívánt jövőkép elérése.
Az innováció menedzsment gyakorlati feladatairól
Az innováció menedzsment az innováció a szervezet egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamatának (részeinek) kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű szervezeti célok elérésének elősegítése érdekében.
Minden szervezet rendelkezik technológiával, technológiákkal, amelynek kezelése ugyancsak menedzsment feladatok elvégzését igényli.
A technológia menedzselésének egyik legfőbb területe az innováció menedzsment, amelynek alapvető eleme az új technológiai lehetőségek keresése, azonosítása és értékelése.
Az innováció menedzsment feladata a szervezet saját K+F tevékenységének menedzselése, az így létrejött új technológiai megoldás bevezetése és integrálása, vagy a szükséglet felismerése, hogy az elavult technológiát le kell cserélni.
Innováció menedzsment (IMT) technológiák csoportosítása:
- üzleti hírszerzés,
- technológiai audit,
- technoportfólió.
Az innováció menedzsment sokrétű és szerteágazó feladati közül meg kell vizsgálnunk a szellemi tulajdon kérdéskörét is.
A szellemi tulajdon védelmének fő formái:
- a iparjogvédelem,
- a szerzői jog.
Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják.
A szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.
Innovációs teljesítmény - mérés és - fokozás benchmarkinggal
Egy szervezet számára számtalan formája nyílik annak, hogy felmérje és összehasonlítsa saját innovációs teljesítményét más szervetekkel.
A benchmarking a szervezet innovációs teljesítmény mérésének és fokozásának kulcseszköze, amely a szervezet technológiai teljesítőképességének mérését és összehasonlítását szolgálja.
A benchmarking a legjobb gyakorlatok (best practice – olyan megoldás, amely máshol kiemelkedően jól bevált) keresésének, tanulmányozásának, összehasonlításának és a tanulságok levonásának folyamata, amelynek célja a szervezet korábbi tevékenységeinek értékelése és a meglévő szolgáltatások és gyakorlatok továbbfejlesztése.
A sikeres benchmarking folyamat egy szervezet számára számtalan előnyt rejt. Olyan új ötletek megszületését és változtatások megtételét ösztönzi, amely a szervezet ugrásszerű fejlődéséhez vezetnek.
A legjobb gyakorlatok megtalálásával és adaptálásával lehetővé válik a költségek csökkentése, a gyenge pontok azonosítása, illetve a további fejlesztési lehetőségek, fejlesztendő területek azonosítása vagy akár a partnerek a szervezettel szemben támasztott elvárásainak minél gyorsabb teljesítése.
Összességében a mérések középpontjában az idő, a költség és a minőség áll.
A benchmarkingnak ennek megfelelően több fajtájáról beszélhetünk.
- egyrészt a konkurens termék visszafejtéséről,
- másrészt a funkcionális benchmarkingról,
- harmadrészt a folyamatbenchmarkinkról.
A benchmarking megmutatja, hogy az ötletek születése területén nehezen válhat egy személy vagy szervezet egyedülivé, monopolhelyzetet kialakítva; mindig lehetőség van arra, hogy mástól tanuljunk.