A megfelelő kommunikáció hiánya okozza a legtöbb problémát hazánkban a magyar és a cigány emberek között -- derült ki tegnap a vásárhelyi Erzsébet-kórházban tartott Tolerancia az egészségért című programsorozat egyik előadásán. A rendezvény célja, hogy az egészségügyi dolgozók megismerjék a cigány kultúrát, szokásokat, ezáltal elfogadják a roma betegeket, s hozzátartozóikat.
-- Eddig nem értettem, hogy a cigány betegek és hozzátartozóik miért nem tartják be a kórház házirendjét. Most azonban megtudtam, hogy ők a betegséget és a halál közelségét miért másképpen élik meg -- mondta Szőke Jánosné intenzívterápiás szakápoló tegnap délelőtt a vásárhelyi Erzsébet-kórházban rendezett Tolerancia az egészségéért programsorozat szünetében. A programot a Keresztény Magyar Cigány Európai Unió Szövetség Egyesület az Egészségügyi Minisztérium támogatásával azért kezdeményezte, hogy megismertessék az egészségügyi dolgozókkal, miként viszonyuljanak a cigány páciensekhez.
-- Eddig nem értettem, hogy a cigány betegek és hozzátartozóik miért nem tartják be a kórház házirendjét. Most azonban megtudtam, hogy ők a betegséget és a halál közelségét miért másképpen élik meg -- mondta Szőke Jánosné intenzívterápiás szakápoló tegnap délelőtt a vásárhelyi Erzsébet-kórházban rendezett Tolerancia az egészségéért programsorozat szünetében. A programot a Keresztény Magyar Cigány Európai Unió Szövetség Egyesület az Egészségügyi Minisztérium támogatásával azért kezdeményezte, hogy megismertessék az egészségügyi dolgozókkal, miként viszonyuljanak a cigány páciensekhez.
 |
| Az előadások célja: a kórház személyzete minél jobban ismerje meg a cigányok szokásait, kultúráját Fotó: Tésik Attila |
-- Az ápolóknak, orvosoknak fogalmuk sem volt, miért olyan hangosak a cigány betegek hozzátartozói, miért jönnek csapatostul látogatni. Legfontosabb, hogy a kórházak dolgozói legalább nagyjából tisztában legyenek a cigány kultúrával, mert így megérthetnek minket -- nyilatkozta Horváth József, az egyesület elnöke.
A háromnapos előadás-sorozaton a vásárhelyi kórház minden szakágából vettek részt dolgozók. Szilágyi Zsuzsa gyermekápoló azt mondja, egyébként sem tesznek különbséget, ha súlyos állapotban hoznak be hozzájuk magyar vagy cigány kis beteget.
-- A szülőket személyesen szólítjuk meg. Tudja, úgy vagyunk, mint a tanító néni az első tanítási napon, aki egyenként ismerkedik meg a diákjaival -- tette hozzá az ápolónő.
Fejes Ferenc boncmester munkája során igen sokféle hozzátartozóval találkozott már. A fiatalember szerint az előadás azért is jó volt, mert megtudta, hogy a cigányoknál a halál sokkal fontosabb esemény, mint a
A háromnapos előadás-sorozaton a vásárhelyi kórház minden szakágából vettek részt dolgozók. Szilágyi Zsuzsa gyermekápoló azt mondja, egyébként sem tesznek különbséget, ha súlyos állapotban hoznak be hozzájuk magyar vagy cigány kis beteget.
-- A szülőket személyesen szólítjuk meg. Tudja, úgy vagyunk, mint a tanító néni az első tanítási napon, aki egyenként ismerkedik meg a diákjaival -- tette hozzá az ápolónő.
Fejes Ferenc boncmester munkája során igen sokféle hozzátartozóval találkozott már. A fiatalember szerint az előadás azért is jó volt, mert megtudta, hogy a cigányoknál a halál sokkal fontosabb esemény, mint a
| Elfeledett szokások Az ősi magyar kultúrában ugyanúgy fontos szerepe volt a halott melletti virrasztásnak, vagy a díszes ruházatnak, mint most a cigányoknál. A régi magyarok is sátorban éltek -- emlékeztet Lakatos Jolán. A régi hagyományok, szokások élnek tovább, mikor az elhunyt családtaghoz több tucatnyi rokon, ismerős érkezik meg a kórházba, akik ételt, italt is hoznak. Az egészségügyi intézmény egy cigány beteg számára ingerszegény, színtelen környezet. Ugyanis az otthon megszokott -- a külső szemlélő által túlzottan színesnek tartott -- szobák helyett a kórházban csak a monoton zöld és fehér fogadja. A sok arany ékszer viselése pedig oda vezethető vissza, hogy a cigányok magukon hordják szinte az összes értéküket. Ez jellemző volt a régi magyarokra is. |
magyaroknál.
Lakatos Jolán kisgyermekével érkezett előadást tartani Hódmezővásárhelyre.
-- Elmondom, honnan jöttek a cigányok, hol és hogyan élnek, hogy próbál meg beilleszkedni a cigány gyermek a többségi társadalomba, valamint a szokásainkról is tartok tájékoztatót -- foglalta össze röviden az angol--magyar szakos pedagógus, aki hamarosan a harmadik diplomáját is megszerzi.
Az előadó úgy véli: közelebb kell engedni magukhoz a másikat, annak érdekében, hogy megismerhessük.
-- A cigány ember számára a kórházi környezet megtapasztalása máris negatív élményt jelent. Ha egy kórházi dolgozó ezek után még előítélettel is közelít hozzá, természetes reakció a félelem és a menekülés módjának keresése -- mondta végül a pedagógus.
Lakatos Jolán kisgyermekével érkezett előadást tartani Hódmezővásárhelyre.
-- Elmondom, honnan jöttek a cigányok, hol és hogyan élnek, hogy próbál meg beilleszkedni a cigány gyermek a többségi társadalomba, valamint a szokásainkról is tartok tájékoztatót -- foglalta össze röviden az angol--magyar szakos pedagógus, aki hamarosan a harmadik diplomáját is megszerzi.
Az előadó úgy véli: közelebb kell engedni magukhoz a másikat, annak érdekében, hogy megismerhessük.
-- A cigány ember számára a kórházi környezet megtapasztalása máris negatív élményt jelent. Ha egy kórházi dolgozó ezek után még előítélettel is közelít hozzá, természetes reakció a félelem és a menekülés módjának keresése -- mondta végül a pedagógus.