Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal (MeHi) civil kapcsolatokért felelős főosztályának vezetője a jövőben is a Szegedért Alapítvány titkára marad.
 
- Milyen út vezetett a szegedi civil szervezettől az ország összes hasonló szerveződését összefogó kormányzati főosztály élére?
 
- Az elmúlt másfél évtizedben valóban másról sem szólt az életem, mint a Szegedért Alapítványról: az alapító okiraton 1989. július 4-én száradt meg a pecsét. Az alapítványtól új lehetőségeket kaptam -- akkoriban alakultak meg az első civil szerveződések --, s azt, hogy mi a civil társadalom, ekkor tanultam meg. Szerencsém volt, hogy jó célokért létrehozott, jól működő alapítvány titkáraként dolgozhattam, sok mindent megtanulhattam: eközben írtam meg szakközgazdászi értekezésemet a nonprofit pénzügyekből, s a témát felsőoktatási intézményben is oktattam. Ez év tavaszán önálló könyvem jelent meg Hogyan szerezzük meg az állampolgárok adójának egy százalékát? címmel. Az pedig, hogy a szakmámban elismertséget szerezhettem, a Szegedért Alapítványnak is köszönhető, mert a hitelemet ez a „mögöttes' adta meg. Majd idén nyáron a kormányváltás után meghirdették a MeHi civil kapcsolatok főosztályának vezetői állását, amelyre 51 pályázat érkezett. Végül egy háromfős grémium engem tartott alkalmasnak a feladatra, a főosztályt szeptember 10. óta vezetem.
 
- Nehezen hagyta itt Szegedet?
 
- Két kérésem volt az új megbízatás elfogadásakor: hogy ne kelljen Szegedről elköltöznöm, családom tehát továbbra is itt él, s hogy engedélyezzék, önkéntesként, társadalmi munkában továbbra is elláthassam a Szegedért Alapítvány titkári teendőit. Azért, hogy belülről élhessem meg a civil létet, amelyért állami köztisztviselőként vagyok felelős, másrészt úgy gondolom, vannak olyan kapcsolataim a városban, amelyek hasznosak lehetnek az alapítvány számára.
 
- Mi a feladata a civil kapcsolatok főosztályának?
 
- Most készül a kormányzat civil stratégiája, amelynek fontos eleme a Nemzeti civil alap, s a különböző civil szolgáltató központok létrehozása. Szükség van arra, hogy a civil szféra működését jogszabályokkal, költségvetési forintokkal biztosítsuk. Idén a magyar „civilek' összes bevétele 600 milliárd forint, amelyből 30 százalék költségvetési és önkormányzati forrásokból származik. Ez az arány az Európai Unió országaiban 40-60 százalék közötti. Ha tehát az állam egyenrangú partnernek tekinti a civil szférát, akkor támogatottságát növelnie kell, mert ezek a szervezetek nemcsak kérnek, de adnak is. Az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás, a környezetvédelem, az egészségügy elképzelhetetlen a civil szféra aktív közreműködése nélkül. Ma ötvenezer működő nonprofit szervezetet számlálunk az országban, amelyek a semmiből jöttek létre másfél évtizede, most pedig majd állami feladatokat is elláthatnak -- politikai függetlenségük megőrzése mellett.
 
- Hogyan lehetne gyarapítani a helyi szervezetek vagyonát?
 
- Ha az adózók mindegyike adójának egy százalékát felajánlaná a civil szervezeteknek, 11 milliárd forint gyűlhetne össze, ehelyett azonban idén csak 5 milliárd 200 milliót ajánlottak fel, így 6 milliárd a költségvetésben maradt. Ekkor azt javasoltuk, hogy ebből a pénzből hozzunk létre egy nemzeti civil alapot, amelyhez támogatásokért lehetne folyamodni. Medgyessy Péter szeptember 26-án jelentette be a parlamentben az alap megteremtését, s reméljük, 2003 első felében az ehhez szükséges törvényt is elfogadják. Ami korszakváltás lesz a magyar civil szektor életében.