06.8.22 23:59
Egy híján félszáz pályázó kapott támogatást az „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” elnevezésű, 2003-ban meghirdetett PHARE-program forrásaiból. Az összesen 97,41 millió eurós támogatási összeg a pályázatnyertes önkormányzatok fejlesztési terveinek megvalósítását segíti. Az előkészítésben, a szerződéskötésben, mostanában pedig a programzárásban működik aktívan közre a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI), amely csak akkor járulhat hozzá a PHARE-támogatások kifizetéséhez, ha a projektek ez év ősz elejéig elkészülnek. Az év végével záruló területfejlesztési PHARE-program eredményeiről, a jövőben is hasznosítható tapasztalatokról kérdeztük Galovicz Mihályt, a VÁTI programengedélyező ügyvezető igazgatóját.
– A szerződéskötéseket alapul véve melyek a 2003 végén kezdődött, s idén november 30-ával záruló PHARE-program főbb jellemzői?
– Magyarországon 1992 és 2006 között a területfejlesztési programok támogatási keretösszege – az európai uniós támogatással és a magyar kormányzat társfinanszírozásával – meghaladta a 300 millió eurós értéket. Ebből az összegből a meghirdetett pályázatokra a 2002/2003-as területfejlesztési PHARE-program 54,12 millió eurós támogatási keretet biztosított, a hazai „önrész” pedig 43,29 millió eurónak megfelelő összeg volt. Ez év végével – Magyarország számára – véget ér ez az európai uniós előcsatlakozási alap, s a területfejlesztési PHARE-programot úgy kell lezárnunk, hogy el kell számolnunk a megítélt összegekkel, vagyis igazolnunk kell a tervezett fejlesztések megvalósulását. A 2002–2003-as területfejlesztési – ezen belül a regionális – PHARE-program meghatározóan abban különbözött a korábbiaktól, hogy az első olyan program volt, amely valamennyi magyarországi régióra kiterjedt, vagyis nem csak egy-egy térség fejlődésére koncentrált. Ezzel lehetővé vált, hogy a Strukturális Alapokra való felkészülés „főpróbájaként” olyan települések is induljanak a pályázatokon – s ezzel gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek az európai uniós irányelvek szerinti program- és projekttervezés, pályázatírás, illetve a közösségi eljárásrend alapú projektek megvalósításában –, amelyeknek a korábbi években erre nem volt lehetőségük. Éltek is vele bőven, hiszen az éppen három évvel ezelőtt meghirdetett pályázatokra – 2003. november elejéig – az ország valamennyi régiójából összesen 187 pályamunka érkezett, s az összesítés alapján a településfejlesztési forrásigény csaknem négyszerese volt a rendelkezésre álló 97,41 millió eurós keretösszegnek. A pályázatok többségét – a kiírásokkal összhangban – a helyi önkormányzatok adták be, ugyanakkor a bevont partnerek között számos nonprofit szervezet, munkaügyi központok, képzési intézmények is voltak. Ezzel lényegében teljesült az az elvárás, amely szerint e PHARE-programban meghirdetett: „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” az eddigi legkomplexebb, legösszetettebb, teljesen innovatív támogatási konstrukció volt. A program célját elértük: a helyi kezdeményezésekre és a széles körű partnerségre épülő integrált településfejlesztési akciók támogatása, a három egymásra épülő, egymás hatását erősítő komponenseken keresztül megvalósult.
– Hány nyertes pályázatot hirdettek ki?
– Összesen negyvenkilencet, melyek révén – a mintegy két évvel ezelőtt megkötött támogatási szerződések alapján – az egyes települések szinte párhuzamosan kezdhették meg fejlesztési terveik megvalósítását. Így történt ez a közép-magyarországi régióban is, ahol – két fővárosit is beleszámítva – összesen tíz helyi önkormányzat pályázatára együttvéve mintegy 17,183 millió euró, vagyis (255 forint/euró árfolyamon) 4,382 milliárd forint támogatást ítélt meg a régiós szakemberekből álló értékelőbizottság. Szinte valamennyi önkormányzati pályázó az adott település központjának vagy egy kiemelt részének fejlesztésével nem pusztán azt szeretné elérni, hogy az újjáépítéssel, a bővítéssel, a rehabilitációval korszerűbbek legyenek az adott létesítmények, közterek, intézmények, hanem e beruházások a helyi lakosság megtartását is célozzák. Ugyanakkor elősegítik, hogy a városrész, a község vagy éppen a falu – a helyi sajátosságokat, hagyományokat bemutató programok révén – a turisták számára is vonzó legyen, akik az ottani költéseikkel pluszbevételekhez juttathatják a helyi kis- és közepes vállalkozókat, s közvetve az önkormányzatokat.
– Hol tartanak a beruházások megvalósításában?
– Az elmúlt mintegy másfél évben a tervezett fejlesztések, korszerűsítések csaknem fele elkészült; a következő jó egy hónapban egyrészt folynak a műszaki átadások, s várhatóan szeptember végéig mindenhol befejezik a megkezdett beruházásokat. Ez azért is fontos, mert a kész projekteket igazolnunk kell, a fennmaradt támogatáshoz csak ezután juthatnak az önkormányzatok. Az összegek kifizetésére 60 napon belüli határidőt vállaltunk. A támogatási keretösszeg 99,46 százalékát sikerült lekötnünk, illetve sikerül felhasználnunk.
– Mi lett a csaknem másfél száz, e mostani PHARE-programon nem nyertes pályázó sorsa?
– E programnál is jellemző a többszörös forrásigény, ám a támogatási keretösszeget nem léphettük túl. A pályázók egy része – mintegy harmada – formai okok miatt eleve kiesett a megmérettetésből. A fennmaradó hányadnál azt tanácsoltuk a pályázóknak, hogy a fejlesztési elképzeléseiket kissé módosítva vagy bővítve másik európai uniós támogatási formát – például a ROP vagy a KIOP kereteiből – választva próbáljanak meg forrást szerezni. Jó néhányan éltek is a lehetőséggel, többen pályáztak és jutottak már támogatáshoz a Regionális Fejlesztés Operatív Programban: például Vác városrehabilitációs projektjével.
A 2002-2003-as regionális PHARE-program támogatott fejlesztéseinek főbb szempontjai
l A városi, települési, ipari és katonai területek rehabilitációja a munkahelyteremtő tevékenység fejlesztése érdekében
l A régión belüli elérhetőséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése
l Helyi kezdeményezéseken alapuló foglalkoztatás ösztönzése
A területfejlesztési PHARE-programoknak két sajátos programtípusa alakult ki, az egyik a regionális PHARE-program, a másik a határokon átnyúló (Cross-border Cooperation=CBC) PHARE-program. Az 1995-ben indult PHARE CBC-program Magyarországon kezdetben az osztrák határtérséget érintette, majd a magyar-román, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszokkal bővült, később pedig kiterjedt valamennyi határrégióra.
– Magyarországon 1992 és 2006 között a területfejlesztési programok támogatási keretösszege – az európai uniós támogatással és a magyar kormányzat társfinanszírozásával – meghaladta a 300 millió eurós értéket. Ebből az összegből a meghirdetett pályázatokra a 2002/2003-as területfejlesztési PHARE-program 54,12 millió eurós támogatási keretet biztosított, a hazai „önrész” pedig 43,29 millió eurónak megfelelő összeg volt. Ez év végével – Magyarország számára – véget ér ez az európai uniós előcsatlakozási alap, s a területfejlesztési PHARE-programot úgy kell lezárnunk, hogy el kell számolnunk a megítélt összegekkel, vagyis igazolnunk kell a tervezett fejlesztések megvalósulását. A 2002–2003-as területfejlesztési – ezen belül a regionális – PHARE-program meghatározóan abban különbözött a korábbiaktól, hogy az első olyan program volt, amely valamennyi magyarországi régióra kiterjedt, vagyis nem csak egy-egy térség fejlődésére koncentrált. Ezzel lehetővé vált, hogy a Strukturális Alapokra való felkészülés „főpróbájaként” olyan települések is induljanak a pályázatokon – s ezzel gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek az európai uniós irányelvek szerinti program- és projekttervezés, pályázatírás, illetve a közösségi eljárásrend alapú projektek megvalósításában –, amelyeknek a korábbi években erre nem volt lehetőségük. Éltek is vele bőven, hiszen az éppen három évvel ezelőtt meghirdetett pályázatokra – 2003. november elejéig – az ország valamennyi régiójából összesen 187 pályamunka érkezett, s az összesítés alapján a településfejlesztési forrásigény csaknem négyszerese volt a rendelkezésre álló 97,41 millió eurós keretösszegnek. A pályázatok többségét – a kiírásokkal összhangban – a helyi önkormányzatok adták be, ugyanakkor a bevont partnerek között számos nonprofit szervezet, munkaügyi központok, képzési intézmények is voltak. Ezzel lényegében teljesült az az elvárás, amely szerint e PHARE-programban meghirdetett: „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” az eddigi legkomplexebb, legösszetettebb, teljesen innovatív támogatási konstrukció volt. A program célját elértük: a helyi kezdeményezésekre és a széles körű partnerségre épülő integrált településfejlesztési akciók támogatása, a három egymásra épülő, egymás hatását erősítő komponenseken keresztül megvalósult.
– Hány nyertes pályázatot hirdettek ki?
– Összesen negyvenkilencet, melyek révén – a mintegy két évvel ezelőtt megkötött támogatási szerződések alapján – az egyes települések szinte párhuzamosan kezdhették meg fejlesztési terveik megvalósítását. Így történt ez a közép-magyarországi régióban is, ahol – két fővárosit is beleszámítva – összesen tíz helyi önkormányzat pályázatára együttvéve mintegy 17,183 millió euró, vagyis (255 forint/euró árfolyamon) 4,382 milliárd forint támogatást ítélt meg a régiós szakemberekből álló értékelőbizottság. Szinte valamennyi önkormányzati pályázó az adott település központjának vagy egy kiemelt részének fejlesztésével nem pusztán azt szeretné elérni, hogy az újjáépítéssel, a bővítéssel, a rehabilitációval korszerűbbek legyenek az adott létesítmények, közterek, intézmények, hanem e beruházások a helyi lakosság megtartását is célozzák. Ugyanakkor elősegítik, hogy a városrész, a község vagy éppen a falu – a helyi sajátosságokat, hagyományokat bemutató programok révén – a turisták számára is vonzó legyen, akik az ottani költéseikkel pluszbevételekhez juttathatják a helyi kis- és közepes vállalkozókat, s közvetve az önkormányzatokat.
– Hol tartanak a beruházások megvalósításában?
– Az elmúlt mintegy másfél évben a tervezett fejlesztések, korszerűsítések csaknem fele elkészült; a következő jó egy hónapban egyrészt folynak a műszaki átadások, s várhatóan szeptember végéig mindenhol befejezik a megkezdett beruházásokat. Ez azért is fontos, mert a kész projekteket igazolnunk kell, a fennmaradt támogatáshoz csak ezután juthatnak az önkormányzatok. Az összegek kifizetésére 60 napon belüli határidőt vállaltunk. A támogatási keretösszeg 99,46 százalékát sikerült lekötnünk, illetve sikerül felhasználnunk.
– Mi lett a csaknem másfél száz, e mostani PHARE-programon nem nyertes pályázó sorsa?
– E programnál is jellemző a többszörös forrásigény, ám a támogatási keretösszeget nem léphettük túl. A pályázók egy része – mintegy harmada – formai okok miatt eleve kiesett a megmérettetésből. A fennmaradó hányadnál azt tanácsoltuk a pályázóknak, hogy a fejlesztési elképzeléseiket kissé módosítva vagy bővítve másik európai uniós támogatási formát – például a ROP vagy a KIOP kereteiből – választva próbáljanak meg forrást szerezni. Jó néhányan éltek is a lehetőséggel, többen pályáztak és jutottak már támogatáshoz a Regionális Fejlesztés Operatív Programban: például Vác városrehabilitációs projektjével.
A 2002-2003-as regionális PHARE-program támogatott fejlesztéseinek főbb szempontjai
l A városi, települési, ipari és katonai területek rehabilitációja a munkahelyteremtő tevékenység fejlesztése érdekében
l A régión belüli elérhetőséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése
l Helyi kezdeményezéseken alapuló foglalkoztatás ösztönzése
A területfejlesztési PHARE-programoknak két sajátos programtípusa alakult ki, az egyik a regionális PHARE-program, a másik a határokon átnyúló (Cross-border Cooperation=CBC) PHARE-program. Az 1995-ben indult PHARE CBC-program Magyarországon kezdetben az osztrák határtérséget érintette, majd a magyar-román, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszokkal bővült, később pedig kiterjedt valamennyi határrégióra.