P{ MARGIN: 0cm 0cm 0pt;}Tíz éve alakult meg Csorváson a Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány A szervezetet Paksi Pálné és férje hívta életre 1993 ban Az előzményekről az asszony azt mondja: egyik unokánk autistaként jött világra Addig elképzelésük sem volt arról hogy...
2003. szeptember 22.
Tíz éve alakult meg Csorváson a Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány.A szervezetet Paksi Pálné és férje hívta életre 1993-ban. Az előzményekről az asszony azt mondja: egyik unokánk autistaként jött világra. Addig elképzelésük sem volt arról, hogy a mindennapokban mennyi nehézségbe ütközik egy fogyatékos fiatal. Amikor édesapja halálakor a Békés megyei Csorváson földet örököltek, két hektárt, elhatározták, hogy harmincnégy év után otthagyják Budapestet, és a faluban egy olyan parkot alakítanak ki, amely segíti a hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését. A jelenleg 65 éves, aktív korában óvónőként dolgozó Paksinéra a pihenőpark alapkőletételekor ragadt a Kalán néni elnevezés. Amikor nevet kerestek az alapítványnak, a népszerű rajzfilmsorozatok közül Kalán néni volt az egyetlen olyan mesehős, aki erőszak nélkül oldotta meg a konfliktusokat, ezért döntöttek mellette.
Az egykori üres birtokon mára teljesen felszerelt nyári lak áll, támogatók segítségével egy fürdőmedencét is telepítettek. Nyaranta autista fiataloknak és családjuknak kézműves-foglalkozásokat, kirándulásokat szerveznek.
A helyiek összefogása segített abban, hogy a régi áfész épületében kialakították a Csip-Csup Csodák Foglalkoztatót. Kezdetben tizennyolc fiatalnak adtak munkát, a helyiségek tavaly nyári kibővítése után már harmincketten – környező településekről bejárók – dolgoznak itt. A műhelyekben játékokat, asztali díszeket, lábtörlőket készítenek.
A Kézenfogva Alapítvány segítségével 1999 áprilisában megvettek egy ikerházat a főút mellett, amelyet helyi vállalkozók segítségével két hónap alatt alkalmassá tettek arra, hogy ott lakóotthont rendezzenek be. Tíz autistát helyeztek el. A 16–42 éves lakóknak szakemberek bevonásával segítenek abban, hogy önálló életvitelt alakíthassak ki. Az otthont állami kvótából tartják fenn, emellett igyekeznek minél több pályázati pénzhez jutni.
Paksi Pál azt mondja: évekkel ezelőtt a falubeliek úgy beszéltek a fogyatékos fiatalokról, mint Kalán néni gyerekeiről. Ma a csorvásiak úgy tekintenek az itt élő autistákra, mint saját rokonaikra.