Virág helyett tíz-tíz téglát kér, hogy tovább építhessék a tábort
Csorvás
Emlékeznek még a Csip-csup Csodák című rajzfilmsorozatra? Főhőse, Kalán néni, a jóságos idős hölgy, akinek a nyakában ott lóg egy kis aranykanál. Amikor megszólal a csengettyű, Kalán néni összezsugorodik, apróvá válik és segíteni indul oda, ahol baj van.
Kalánka nem csak a mesében létezik. Igaz, a Csorváson élő Kalán néninek nincs aranykanala, csak képzeletbeli ,,kulcsocskája' egy olyan ajtó zárjához, melyet sokan talán nem is mernek kinyitni. A képzeletbeli ajtó mögött autistákat és fogyatékkal élő gyerekeket, fiatal felnőtteket találunk. Életüket, másságukat megismerve nemcsak a kulcsra, talán az ajtóra sem lesz szükség. Kalán néni ,,kiskulcsa' ugyanis egy másik zárt is nyit: ez az ajtó az emberek szívéhez vezet. Kezdeményezésére az elmúlt tíz évben alapítvány született, elkészült Csorváson a foglalkoztató és az otthonház, mindegyik az autisták és a fogyatékkal élő gyerekek, fiatalok életének megkönnyítéséért, társadalmi beilleszkedésük elősegítéséért.
A 66 esztendős Paksi Pálnét kevesen ismerik Csorváson és szerte az országban. Kalán nénit azonban annál többen. Paksi Pálné évekkel ezelőtt vált Kalán nénivé. ,,Keresztanyja' nem más, mint a volt köztársasági elnök, Göncz Árpád felesége, Zsuzsa asszony. Paksiné egyik unokája autista. Mire ez kiderült, évek teltek el. Az autizmusról akkor csak keveset tudtak Magyarországon, még a szakemberek is. Hogy az autista gyereket nevelő szülőnek, nagyszülőknek ne kelljen azt a hosszadalmas utat bejárniuk, mint az ő családjának, Kalán néni létrehozta a Kalán néni Kiskulcsa a Pihenőkerthez Erdei Iskola Alapítványt, mely öszszefogja és segíti e különös betegséggel élők hozzátartozóit. Kalán nénire sohasem volt jellemző, hogy ölbe tett kézzel ült. A sors már fiatal korában is arra kényszerítette, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.
Paksi Pálné Csorváson, a Károly-majorban született. Gyomán végezte el az óvóképzőt. 1961-ben Tótkomlósra költözött, ide szólította a szerelem. A fiatal pár elhatározta, hogy itt éli le az életét. Új házukat nem sokáig élvezhették. Második gyermekük, Sarolta ugyanis súlyos légzési problémákkal küszködött. A legutolsó nagy rosszulléte után az orvos azt mondta, ezen a gyereken már csak a környezetváltozás segít! Paksi Pálné nem sokat teketóriázott, hazament és közölte a férjével: irány a Bakony!
- Hogy miért nem maradtunk végleg a Bakonyban, ami a világ egyik legcsodálatosabb helye? Gyermekeink jövőjét néztük, ezért költöztünk a fővárosba - mesélte Klán néni. - Bár a fővárost is szerettük, feltett szándékunk volt a férjemmel, hogy nyugdíjas korunkban hazaköltözünk Csorvásra. Még dolgoztam, amikor kiderült, hogy egyik unokánk, Attila autista. Mire ezt kimondták a szakemberek, addig azonban évek teltek el. A kálváriánkat nem kívánom senkinek. Hatéves korában került a megfelelő szakemberhez. Hogy más szülők ne kerüljenek ugyanebbe a lehetetlen helyzetbe, s tudják kihez kell fordulni, létrehoztam az alapítványt.
- Miért éppen Kalán néniről nevezte el az alapítványt?
- Ez volt az egyetlen olyan mesefőhős, akinek emberi arca van. Korábban kapcsolatba kerültem holland és dán autista szülőkkel. Egyszer, 1992-ben, Csorvásról levelet kaptam, hogy utazzak ide a szüleimtől örökölt föld miatt. Amikor otthon kiléptem az ajtón, éppen jött a postás, hozott egy csomagot Hollandiából. Arra sem volt időm, hogy bevigyem a lakásba a küldeményt, kénytelen voltam magammal vinni. Segédanyagok voltak benne, alapítvány létrehozásához. Mondanom sem kell, mire Csorvásra ért a vonat, felskicceltem az alapítványunk vázlatát. Kitaláltam azt is, hogy a visszakapott földön egy tábort kellene létrehozni, amely kiváló lehetőséget teremtene az autista gyermekek nyaralásához, a szülők képzéséhez, tapasztalatcseréjéhez. Ma már a másfél hektáros, Rudolf-majori területen sok minden található. Focipálya, lovaglókör, sátorhelyek, bográcsfőző, fürdőmedence és kész a portál. Többek között tisztálkodó helyiségek és egy pihenőszoba is helyet kapott. Az elmúlt években nagyon sok család pihent itt autista gyermekével. Most is jelentkeztek Balatonkeneséről.
- Ön hogyan lett Kalán néni?
- A tábor alapkövét Göncz Árpádné, a volt köztársasági elnök felesége tette le, beszédében ő nevezett először Kalán néninek. Később már sokan hívtak így, de eleinte csak a hátam mögött, mert féltek, hogy megsértenek vele. Egy idő után azonban természetessé vált a becenevem.
- A tábor mellett elindult a foglalkoztató szervezése is.
- Két évig klubként működött a Csip-csup foglalkoztatónk, akkoriban még csak nyolc tagja volt, ma már 38-an tevékenykednek itt, autisták és fogyatékos felnőttek, van közöttük siketnéma, mozgásában korlátozott, értelmileg sérült és halmozottan fogyatékos fiatal is, 18 és 44 év között. A Csömöri Ipari Szövetkezettel kötöttünk szerződést. Fiataljaink párnákat, labdákat, bőr dísztárgyakat készítenek. Fizetésük a saját bankszámlájukra megy, melyet a pénzintézetek dolgozóinak segítségével, néhány kivétellel, megtanultak önállóan használni. Az autista vagy a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő szülőket mindig is foglalkoztatja egy kérdés. Mi lesz akkor, ha mi már nem leszünk, szeretnék biztonságban látni gyermeküket. A fiatalok pedig részben önálló életet akarnak élni. E két igénynek felel meg a kiscsoportos lakóotthon. A 10 férőhelyes, hat munkaerőt foglalkoztató Kalán néni Kuckója nevű lakóotthonunkat 2000-ben adtuk át. Az országban mindössze hat ilyen kiscsoportos lakóotthon működik. Természetesen a tábort, a foglalkoztatót és a lakóotthont is pályázati források és egyéb támogatások segítségével hoztuk létre.
- Ön nagyon sokat dolgozik az autisták és a fogyatékos fiatalok segítéséért. Elégedett az életével?
- Jóban vagyok önmagammal. Boldoggá tesz, ha segíteni tudok, ami persze nem mindig sikerül, de legalább megpróbálom. Örülök, hogy még van erőm a családra és önként vállalt feladataimra. Van egy álmom. Nyáron megünnepeljük az alapítvány 10 éves évfordulóját, amelyre szeretném, ha eljönnének a volt tanítványaim is, hogy megtudjam, mit jelentettek számukra azok az évek, amelyeket együtt töltöttünk. Ha sokat, akkor azt kérném tőlük, virág helyett 10-10 téglával lepjenek meg, hogy tovább tudjuk építeni a tábort...
Kovács Erika
Nappali álmodozók
Az autizmus az agyi működés súlyos, egész életen át tartó zavara. Jelentkezhet a szociális viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. A régebbi lexikonokban olyan nappali álmodozóknak nevezték az autistákat, akikre jellemző a szélsőséges önmagukra vonatkoztatás, a befelé fordulás, az álomszerű, szabad asszociációs gondolkodás.