Ma a százat is meghaladja a közalapítványok száma. Ezt a szervezeti formát a kilencvenes évek első felében azért hozták létre, hogy korlátozzák az államháztartás, a minisztériumok magánalapítvány-rendelési buzgalmát. A közpénzek elszivárogtatásának megakadályozását célzó jogintézmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A közforrások továbbra is elfolynak, ezúttal a közalapítványok működtetésével. A törvénymódosítás hatálybalépését követően azonban már nem lehet új közalapítványt létrehozni. A jelenleg közalapítvány-létesítési joggal rendelkező szervek pedig továbbra sem hozhatnak létre magánalapítványt – hangsúlyozta az államtitkár.
A költségvetési szervek gazdálkodási szabályainak kijátszására, a közbeszerzési előírások megkerülésére, a verseny korlátozására adhat alkalmat a minisztériumok, önkormányzatok vállalatalapítási joga. Erre figyelemmel a jövőben központi költségvetési szerv csakis akkor alapíthat gazdasági társaságot vagy szerezhet többségi részesedést kft.-ben és rt.-ben, ha erre egyedileg, külön törvény felhatalmazza. Ha mondjuk egy minisztérium céget szeretne, tervét a parlament elé kell majd vinnie, mert kizárólag onnan kaphat törvényi és nagyon egzakt felhatalmazást a megvalósításra. A törvényben kell meghatározni a cég székhelyét, tagjait, szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét is. Önkormányzati költségvetési szerv cégalapításához a helyi önkormányzat egyedi döntése lesz szükséges.
A jelenlegi költségvetési szerv által alapított vállalkozások szintén csak akkor működhetnek majd tovább, ha 2007 végéig törvény rendelkezik erről. Amenynyiben a parlament úgy ítéli meg, hogy a költségvetési szerveknek nincs szükségük e gazdasági társaságokra, akkor a cég sorsa a jogutód nélküli megszűnés, de legalábbis el kell adni az állami részesedést – mondta Gadó Gábor.
|
Kende Katalin