2006. október 31.
Horn Gabriella
Mibe kerül a felelõsség?
Nincs általános minta, hogyan legyen egy vállalat felelõs: a kulturális különbségek és a gazdasági helyzet alapján minden országban más a recept a jó CSR-re, mert más-más társadalmi szükségletre reagál - állította több szakember is a héten tartott CSR_Hungary nemzetközi szakmai konferencián.
Nincs általános minta, hogyan legyen egy vállalat felelõs: a kulturális különbségek és a gazdasági helyzet alapján minden országban más a recept a jó CSR (Corporate Social Responsibilty, Társadalmi felelõsség, CSR)-re, mert más-más társadalmi szükségletre reagál - állította több szakember is a héten tartott CSR_Hungary nemzetközi szakmai konferencián.
Minden elõadó hangsúlyozta: csak akkor hiteles egy vállalat CSR-politikája, ha a vezetõk is azonosulnak az etikai kódexben foglaltakkal, s ha a cégen belül is kommunikálják azt, hogyan igyekszik cég jó vállalati polgárként mûködni.
A CSR Europe nonprofit szervezet nevében Pierre Echard igazgató kiemelte többek között a a fogyatékkal élõk ügyét. ' A fogyatékkal élõ állást keresõk beküldött önéletrajzainak 90 százalékát elutasítják a cégek, mert félnek a komplikációktól, amit az alkalmazásuk jelenthet.
A vállalati felelõsségvállalás egy ritkán hangoztatott aspektusára hívta fel a figyelmet Hardi Péter, a CEU Business School professzora. Szerinte nem jár mindig elõnnyel a CSR, s a felelõs mûködésre bizony áldozniuk kell a cégeknek - bár ez hosszú távon megtérül. Hardi Péter munkatársaival az Üzlet és Társadalom Kutatóközpontnál abban próbál segíteni a vállalatoknak, hogy felismerjék milyen elõnyök és nehézségek járnak a felelõs vállalati mûködéssel Számos dolog ösztönözheti a cégeket a CSR bevezetésére: a nemzetközi multik magyarországi vállalatainál az anyaországban már elterjedt mintát vehetik át. Az uniós irányelvek, útmutatások hatására - a támogatások elnyerése érdekében - olyan cégek is azonosulnak a CSR-ral, akik egyébként nem foglalkoznának ezzel. Hangsúlyozta az állami ösztönzés hiányát és azt, hogy helytelen a CSR-tõl azt várni, hogy a gazdaság és az állam mûködésébõl származó hiányosságokat megoldja.
A CSR a piaci nyomás és a törvények által nem fedett részen mûködhet. Ugyanakkor szerinte a gazdasági környezet jellege Magyarországon nem támogatja , mert nem áttekinthetõk a versenyfeltételek és hiányzik a gazdasági átláthatóság.
Sokszor csak elméletben
Szondi György, a Leeds Business School docense a CSR cégen belüli kommunikációjának, a munkatársak bevonásának fontosságát hangsúlyozta. Az elõadása szerint a cégek sokszor, nem vagy nem jól kommunikálják társadalmi felelõsségvállalásukat, de arra is van példa, hogy egy vállalat az írásba foglalt CSR-politikáját nem viszi át a gyakorlatba. Elõfordult például, hogy egy cégnél nagy elbocsátásokat követõen a vezetés busás prémiumot vesz fel.
Sokan elmondták már, hogy a CSR-t a kelet-európai régióban sokan a vállalati jótékonysággal, szponzorációval azonosítják. A Joint Venture Szövetség elnöke, Fekete István arra hívta fel a figyelmet, hogy bár ezek nem azonos dolgok, a vállalati jótékonyság és a szponzoráció is ugyanazzal a céllal kezdõdött, mint a társadalmi felelõsségvállalás.
Kiemelte a társadalmi párbeszéd, a vállalat mûködésének érintettjeinek bevonását és annak fontosságát, hogy a jobb munkakörülményeket, motiváltabb munkaerõt eredményezõ CSR ne csak egy részleg - a pr-csapat - feladata legyen a cégnél, hanem az egész szervezetet hassa át a felelõs mûködés ügye. 'Az áru minõsége, a reklám lassan nem döntõ a faktor a vásárlói döntésben. Egyre többen vásárolnak a 'vállalathoz fûzõdõ élmények' szerint, a jó CSR pedig hozzájárul a cégek pozitívabb megítéléséhez' - összegezte a felelõs mûködésre ösztönzõ indítékok egyikét Fekete István.