2006. augusztus 24., csütörtök, 15:22

A 'gonosz állam' rosszindulatú, kekeckedik, és kiállhatatlan próbatételek elé állítja az örökbe fogadó szülõket, pedig egy gyerek sorsáról van szó - hallani sokszor az örökbefogadásról. Ideje eloszlatni a tévképzeteket!

'Ma egy szülõpárnak legalább két évet kell várakoznia, ha fogadott gyermeket szeretne. Ez a két év azonban nem ölbe tett kézzel való ábrándozást jelent: nagyon keményen meg kell dolgozni a gyermekért' - nyilatkozta a Tûsaroknak Dénes Zsuzsanna gyermekpszichológus, a Mózeskosár egyesület munkatársa. A Tûsarok cikke bár azt írja, hogy az örökbefogadásról 'csupán sztereotípiák és mendemondák keringenek (például hogy az árvaházak tele vannak, és az örökbe fogadott gyerekek többsége magatartászavaros)', mégsem oszlatja el teljesen a tévhiteket.
Az örökbefogadásról megjelenõ írásokban - például a Babaszobán vagy a TV2 fórumán - rendre feltûnnek olyan információk, miszerint egy gyerekre minimum két-három évet kell várni, és az örökbe fogadó szülõnek rengeteg bonyolult procedúrával kellene szembenéznie, amitõl az az érzése támad, hogy a 'gonosz állam' egyáltalán nem akarja odaadni az általa nevelt gyermekeket.
Sokan azt gondolják, hogy a cél nem az elhagyott, családtalan gyerekek szeretõ környezetbe helyezése. Mintha az egész ügyintézés csak egy fárasztó szélmalomharc lenne - vélik -, aminek a végén az embernek még az élettõl is elmegy a kedve, nemhogy attól, hogy a magáén kívül még egy kis teremtést is boldoggá tegyen.
Eloszlatjuk a tévhiteket: utánajártunk, hogy mit kell tennie, kiállnia, elviselnie annak, aki ma Magyarországon örökbe akar fogadni.
Tévhitek kicsiny tára
Nem igaz, hogy egy gyerekre kötelezõen legalább két évet kellene várni, és hogy ez alatt az idõ alatt a hatóság folyamatosan ellenõrizget, sõt az sem, hogy az örökbefogadás bármelyik feltétele is teljesíthetetlen próbatétel lenne; pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a jelentkezõre egy olyan csöppséget készül az állam rábízni, akinek az élete egyszer már megroppant, vagy már eleve úgy kezdõdik, hogy a szülei nem tartanak rá igényt.
'Az olyan gyereket, aki ma örökbe adható, azt örökbe is adnák, és azonnal elkezdik neki keresni a szülõt' - állította Radoszáv Miklós, az örökbefogadást felügyelõ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) általános igazgató-helyettese, aki az elmúlt 18 évben több mint ezer gyermek örökbeadását segítette.
'Ma Magyarországon a hálózatokban körülbelül 1600 alkalmassá nyilvánított örökbefogadó és több mint kétezer jogilag örökbe adható gyerek van. Ha az örökbefogadóknak nem lennének egyébként emberileg érthetõ, de különféle kifogásaik, akkor jelenleg minden örökbe adható gyermeket oda lehetne az örökbefogadóknak adni, és még maradna 400 gyermek. De ez nem így van. Sokaknál szempont a gyerek életkora, a neme, és többen akarnak kislányt, mint kisfiút' - mondta az igazgatóhelyettes.
'Tévhit, hogy az árvaházak tele vannak örökbefogadásra váró gyermekekkel' - állította Bogár Zsuzsa, az Ágacska Alapítvány pszichológusa is. - 'Sok olyan gyermek van, aki állami gondozásban él ugyan, de a törvényes szülei nem mondtak le róla, netán még látogatják is, így van remény arra, hogy visszakerül a saját családjába - tehát nem adható örökbe.'
Nem igaz az sem, hogy egy gyermeket csak házastársak fogadhatnának örökbe. Tény, hogy egyedülállóként nehezebb - mert a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a gyermeket 'elsõsorban házastársaknak kell örökbe adni, hogy családba kerüljön' -, de a törvény kimondja: Magyarországon kiskorút egyedülállók és házaspárok is örökbe fogadhatnak. Nincsenek tehát kizárva az élettársak sem, de csak olyan gyereket kaphatnak, akit házaspárok nem fogadtak örökbe. Az élettársaknak el kell dönteniük, hogy melyik fél fogad örökbe, a másik pedig a hozzájárulását adja.

 
A száraz tények

Ha valaki úgy dönt, hogy örökbe fogad egy gyermeket, nagyjából két hónap alatt juthat el oda, hogy felkerüljön a várakozási listára, amelyen onnantól kezdve úgy lesz nyilvántartva, mint aki már két hónapja vár - vagyis ahogy az a valóságban is van.
A 'két év'-rõl szóló riogatás nem a kötelezõ kivárási idõt jelenti, hanem azt, hogy két évig érvényes az örökbefogadási engedély, tehát az alatt az idõ alatt kellene megoldani egy gyermek befogadását. Amennyiben a két év letelik és a jelentkezõknek esetleg nem sikerült egy gyermeket örökbe fogadniuk, akkor az alkalmassági engedélyt egy évvel meg lehet hosszabbítani. (Ha valakinek három év alatt sem sikerül örökbe fogadnia, akkor újra alkalmassá kell nyilváníttatnia magát a feladatra).
Az átlag várakozási idõ valóban megközelítõleg két év - fõleg a titkos örökbefogadásnál -, de nem azért, mert a jelentkezõknek közben az alkalmasságukat kellene folyamatosan bizonyítaniuk, hanem azért, mert az örökbe fogadó szülõknek különféle igényeik vannak, és bizonyos listákon egyelõre több az örökbe fogadni akaró szülõ, mint az örökbe adható vagy fogadható gyermek.
A hivatalok egyáltalán nem zaklatják a leendõ szülõket: pusztán félévente elmennek a családokhoz ellenõrizni, hogy nem gondolták-e meg magukat az örökbefogadást illetõen, vagy az életvitelükben nem állt-e be olyan változás, ami miatt az alkalmasságukat felül kellene vizsgálni.
Szülõk leszünk?
Ahhoz, hogy valaki örökbe fogadó szülõvé váljon, a legelsõ dolog, hogy alkalmasnak nyilváníttatja magát erre a lépésre. Az eljárást mindenkinek a lakóhelye szerinti Tegyesznél kell elkezdenie - Magyarországon összesen 20 ilyen szolgálat van: egy a fõvárosban, illetve minden megyében egy.
'Amikor valaki jelentkezik nálunk, elõször is felvilágosítást kap arról, hogy mirõl is szól pontosan az örökbefogadás, annak milyen jogi, erkölcsi, morális vonzatai vannak, valamint az illetõ megtudja azt is, hogy összesen öt feltételt kell teljesítenie az örökbefogadáshoz' - mondta Radoszáv Miklós.
Amikor egy gyermek örökbe adhatóvá válik - tehát lemondanak róla a törvényes szülei (titkos örökbeadás esetében terhesen is le lehet mondani a gyermekrõl, de ez a gyermek hathetes koráig visszavonható), vagy a bíróság megvonja a szülõktõl valami miatt a felügyeleti jogot, akkor egy elsõ megbeszélésre behívják a gyermek törvényes képviselõjét, illetve a szakszolgálat munkatársait.
Ezen a megbeszélésen eldöntik, hogy az 'xyz' jegyekkel rendelkezõ gyermeket keresõ családok közül melyik az, amelyik a legalkalmasabb lehet a gyermek ellátására. Ha például egy szõrallergiás gyermekrõl van szó és a legrégebben várakozó szülõk kutyát tartanak a lakásban, amelytõl nem kívánnak megválni, akkor a gyermeket nem adják nekik oda.
'Nagyon fontos, hogy elsõsorban a gyermeknek keresünk családot, ezért mindenekelõtt az õ érdekeit tartjuk szem elõtt' - hangsúlyozta Radoszáv Miklós. - 'Lehetséges, hogy egy gyermek a családnak sem felel meg valamilyen okból, ezért a szóba kerülõ öt-hat családot sorrendbe állítjuk.'
Egyetlen olyan feltétel sincsen, amelynek ne lehetne - és kellene is! - eleget tenni. Természetes, hogy az örökbefogadásnál nem jöhet számításba olyan ember, akinek alkohol-, kábítószer- vagy mentális problémái vannak.
A környezettanulmány során elõnyösebb, ha valaki a saját lakásában él, nem pedig albérletben, mert az elsõdleges szempont, hogy a gyermek biztonságos körülmények között éljen.
A felkészítõ tanfolyamra azért van szükség, hogy a leendõ szülõk elméletben találkozhassanak az összes felmerülõ problémával, illetve hogy õk is elmondhassák szorongásaikat, félelmeiket, így a tanfolyamvezetõktõl kaphassanak segítséget. A pszichológiai beszélgetésen pedig a jelentkezõ elmondhatja, hogy változott-e valamiben a véleménye a kezdeti döntése óta, meggondolta-e magát akármilyen tekintetben, illetve van-e még valami, amiben a szakszolgálat tudna neki segíteni.

 
Várakozási idõ

Ha mind az öt feltétel teljesült - és nincs kizáró körülmény -, akkor a Tegyesz elõször ismerteti az eredményt a jelentkezõvel, aki - ha még mindig örökbefogadó akar lenni - melléteszi a saját kérelmét, és a dokumentumot továbbítja a lakóhely szerinti gyámhivatalhoz. Ott lefolytatják a hatósági alkalmassági vizsgálatot, és kiállítanak egy alkalmassági határozatot. Ez visszakerül a Tegyeszhez, amely végül felveszi a jelentkezõt az örökbefogadók nyilvántartásába.
Az eljárásnak - a jelentkezéstõl az alkalmassá nyilvánításig - hivatalosan 60 nap alatt le kell zárulni. 'Ez persze attól is függ, hogy indult-e éppen tanfolyam (amelynek a feltétele legalább 15 fõ)' - teszi hozzá Radoszáv Miklós -, 'de ha emiatt még kicsit húzódna is a dolog, az sem jelent többet, mint 60 nap várakozási idõt, mert akit örökbefogadásra alkalmassá nyilvánítanak, az az elsõ jelentkezése napjával bekerül be a nyilvántartásba, és úgy áll be a sorba.'
'Akik újszülöttet szeretnének, azok is maximum 1,5 éven belül babához jutnak. Ez köszönhetõ a civil szervezeteknek is, amelyek segítenek a közvetítésben' - mondta Bogár Zsuzsa.
A gyerek és az örökbefogadók közti elsõ találkozás
A kiválasztott család és a gyermek közti elsõ, személyes találkozón a gyerek nem tudja, hogy valaki õt jön 'megnézni': teljesen megszokottan zajlik a napi programja (például egy csoportfoglalkozás). Ha ezek után a leendõ szülõk azt mondják: szeretnék a gyermekkel közvetlenül is felvenni a kapcsolatot, akkor megkezdõdik a hivatalos barátkozás.
Forrás: [origo]
Hogy ez a folyamat meddig tart, az mindkét féltõl függ, de két héttõl hat hónapig is eltarthat. Amint a barátkozás eljut abba a fázisba, hogy a szülõk és a gyermek már-már úgymond fájdalommal válnának el egymástól, a Tegyesz javaslatot tesz a gyámhivatalnak, miszerint a gyermeket helyezzék ki egy minimum 30 napos 'kötelezõ gondozási idõre' a leendõ szülõkhöz. (Európa más országaiban a kötelezõ gondozási idõ minimum hat hónap, de leginkább egy év.)
Ez idõ alatt a családot látogatja a szakszolgálat családgondozója, aki általában ugyanaz, aki a jelentkezés elsõ pillanatától ismeri és foglalkozik a szülõkkel. A fõvárosban ezt a munkát 10 éve ugyanaz a csapat végzi.
A kötelezõ gondozási idõ leteltével kerülhet sor arra, hogy hivatalosan engedélyezzék az örökbefogadást. Amint az megtörténik, akkor - mivel Magyarországon nincsen 'utánkövetés' - a szakszolgálat munkatársai többé nem ellenõrzik a családot.
A titkos örökbefogadás
A titkos örökbefogadásnál az örökbefogadók és örökbeadók nem ismerik egymást. 'Az, hogy ki milyen gyorsan tud örökbe fogadni egy gyermeket, nagyon sok mindentõl függ' - mondta Radoszáv Miklós -, 'például attól, hogy a leendõ szülõknek milyen igényeik vannak: hány éves gyereket szeretnének, milyen nemût stb. Annyi sor létezik, ahányféle igény van. Lehetséges, hogy ha valaki beadja a jelentkezését egy 17 éves gyermekre, akkor annak a sornak õ lesz az elsõ tagja, mert rajta kívül senki nem akar egy 17 éves gyereket.'
'Régebben az volt az általános igény, hogy pici, néhány éves babákat szerettek volna inkább örökbe fogadni, és a szülõk, illetve a gyermek korát illetõen nem volt törvényi kikötés' - tette hozzá az igazgatóhelyettes. - 'Ma már azonban törvény határozza meg, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között minimum 16, maximum 45 év lehet a korkülönbség. Mivel egy 46 éves vagy idõsebb jelentkezõt sem akarunk kizárni az örökbefogadásból, ezért neki inkább azt ajánljuk, hogy öt-, hat-, hétéves gyereket keressen, mert az lesz hozzá korban illõ' - mondta.
'Vannak olyan párok, amelyeknek csak az idõsebb gyermekek befogadására marad lehetõségük a korkülönbségi határ miatt. Ilyenkor elõfordul, hogy a szülõknek várniuk kell, pláne, ha a nemet is kikötik' - mondta Bogár Zsuzsa. - 'Volt olyan házaspár, amely négyéves kortól fogadhatott volna örökbe és kislányt akart, és ezekkel a kritériumokkal éveket kellett várnia.'

 
A nyílt örökbefogadás

Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti szülõ(k) ismeri(k) az örökbefogadókat: ilyenkor az anya egy konkrét személy javára mond le a gyerekérõl (de csakis a születés után és akkor, ha aláírta a visszavonhatatlan a lemondásról szóló papírokat). Az alkalmassá nyilvánítás után három olyan civil szervezet, amelynek a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól (SZMM) engedélye van, tud az örökbe fogadónak segíteni: a Gólyahír Egyesület , az Alfa Magzat-, Csecsemõ-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetség, illetve a Bölcsõ Alapítvány.

Forrás: [origo]
Ezekben az esetekben - mivel az édesanya és a leendõ örökbefogadó ismerik egymást -, az örökbeadó és az örökbefogadó találkoznak, és beszélgetnek a gyermek gyökereirõl. Az sem ritka, hogy a felek megkedvelik egymást, és az örökbe fogadó szülõk jelen lehetnek a szülésnél. Lehetséges az is, hogy az örökbefogadónak nem tetszik az édesanya vagy a születés után a gyermek, így õ mond le róla. 'Ez is addig mûködhet, míg a papírokat alá nem írták' - mondta a Gólyahír elnöke.
Mórucz Lajosnénak az a tapasztalata, hogy a szülés után az anyák egyharmada gondolja meg magát, és mégsem adja örökbe a gyermekét. Ezzel együtt is azonban egyre több a nyílt örökbefogadás. 'Tavaly heti egy- összesen 52 - örökbeadásunk volt, idén már a 36. bébink is 'otthon van' - tette hozzá.

A Gólyahírnek saját szabályrendszere van. Az egyesület csak közvetít, a gyereket nem õk adják örökbe, hanem az anya. Az egyesülethez csak olyan 42 év alatti házaspárok jelentkezhetnek, akiknek csak egy gyerekük van, egyedülállót nem fogadnak. Hogy miért? 'Aki arra kényszerül, hogy örökbe adja a gyermekét, annak általában rendezetlen párkapcsolata van, és egyedül nem képes felnevelni a gyermekét. Így teljesen érthetõ, hogy nem akarja odaadni egy szintén egyedülállónak, még ha az fel is tudná nevelni, mert szeretné biztonságba tudni a gyereket és azt, hogy családban nõjön fel' - mondta az elnök.
'A korhatár azért 42 év, mert az engedély 2+1 évig érvényes, s mivel csak újszülöttekkel foglalkozunk, nem akarjuk, hogy bárki kifusson az idõbõl' - tette hozzá Mórucz Lajosné. - 'Mivel nagyon sokan várnak kisbabára - most 230-an - , ezért kötjük ki, hogy egy gyermeknél több nem lehet az örökbefogadásra váróknak, mert igazságtalannak éreznénk, hogy valakinek a harmadik gyereket adnánk, míg más az elsõre vár.'

A beteg gyerekek helyzete
Magyarországon az örökbeadást az is megnehezíti - és ezáltal megnyújtja a folyamatot -, hogy sok esetben az örökbe adható gyermekeknek olyan betegségük vagy értelmi, testi fogyatékosságuk van, amellyel az örökbe fogadó, várakozó szülõ nem akarna együtt élni. Különösen nehéz örökbe adni a mozgáskorlátozott vagy sérült gyermekeket. 'Már egy enyhén sérült gyermeknek is nagyon kicsi az esélye' - állította Radoszáv Miklós.
'A magyar örökbefogadó kevésbé toleráns a különféle betegségekkel szemben' - mondta a Tegyesz igazgatóhelyettese. - 'A jelentkezõknek még a pici betegséggel szemben - mint például az ekcéma vagy az asztma - is kifogásaik szoktak lenni, pedig ezek saját gyermeknél nem jelentenének gondot.'
Bogár Zsuzsa, az Ágacska Alapítvány pszichológusa is arról számolt be: az egészségi állapot mindenki számára nagyon fontos tényezõ egy örökbe fogadható gyermeknél. 'A fogyatékos gyermeket nehezebb örökbe adni - bár volt már arra példa, hogy valaki kifejezetten egy Down-kóros babát szeretett volna, örökbe is fogadott kettõt. Neki nem kellett várnia.'

'Nemrég volt egy roma kismamánk, akinek a gyermeke senkinek nem kellett a mi várakozóink közül' - mondta Mórucz Lajosné. - 'Az 'ágacskásoknál' viszont éppen végzett a tanfolyammal egy hölgy, aki azonnal örökbe fogadta a gyermeket. Egy másik esetben a kismama csípõficamos volt, ezért a babáját nem akarta örökbe fogadni a soron következõ házaspár. A gyermeket így felajánlottuk másnak. A sor nem merev - mi is elsõsorban a gyereknek keresünk családot -, így aki toleránsabb, hamarabb tud örökbe fogadni. Persze azt is megértjük, aki csak egészséges gyermeket vinne haza, de lehet, hogy neki többet kell várnia.'

A magyarországi örökbefogadás jelenleg számokban
 
Országos szinten  Körülbelül 2000 jogilag örökbe adható gyermek  Körülbelül 1600 várakozó örökbefogadó
A fõvárosban  Körülbelül 300-350 jogilag örökbe adható gyermek  Körülbelül 230 várakozó örökbefogadó
Az örökbeadások száma évente országosan  750-1000 gyerek lel otthonra  Az örökbefogadások körülbelül fele titkos és fele nyílt
A Gólyahír Egyesületnél 2006-ban  36 újszülöttet adtak örökbe  Csak nyílt örökbefogadások!
A Gólyahír Egyesületnél hat év alatt 260 újszülöttet adtak örökbe  Csak nyílt örökbefogadások!


Forrás: Nõi Lapozó (a Tegyesz és a Gólyahír adatai alapján)
Fehér Mariann
 
[origo]