Pest megye: vándorló hajléktalanok

Bár pontos felmérést mindeddig nem készítettek, hogy Pest megyében hány hajléktalan ember élhet, becslések szerint néhány száz lehet. Átfogó vizsgálat azért nem készült eddig, mert a régióban a települési civil szervezetek és az önkormányzatok gondoskodnak az otthontalanokról – a megyei önkormányzatnak pedig koordináló szerep sem jut. Így azt sem lehet tudni, hány hely áll rendelkezésre a Pest megyei átmeneti szállókon, naponta hány adag ételt oszthatnak ki. Körkérdésünk nyomán viszont kiderült: a megye városaiban bőven van tennivalójuk a segítő szolgálatoknak.

Gödöllőn a Forrás Szociális Segítő Szolgálat vezetője, Klopkóné Szabó Tünde elmondta, hogy legfeljebb húsz-huszonöt hajléktalanról kell gondoskodniuk. A városban működik átmeneti szálló, ahol legfeljebb fél évig tízen húzhatják meg magukat. Emellett a segítő szolgálat mindennap hideg és meleg étellel gondoskodik a hajléktalanokról. Délelőttönként zsíros kenyeret és teát, kora délután naponta legfeljebb negyven adag főtt ételt, délután pedig estebédet adnak a rászorulóknak. Klopkóné Szabó Tünde elmondta, hogy az étkezés mellett a hajléktalanok a nappali melegedőben mosakodhatnak is, s mentálhigiénés tanácsokkal látják el őket.

Érden némileg több feladat hárul a segítőkre. A Szociális Gondozó Központ hajléktanokat ellátó tagintézményének vezetője, Grátzer Mihályné elmondta, hogy a városban az átmeneti szállón tizenkét férfinak és tíz nőnek tudnak helyet adni. Az éjjeli menedékhelyen huszonhárom férfi alhatja ki magát, a nappali melegedőben pedig egyszerre húsz rászorulót fogadhatnak. Mint megtudtuk, Érden reggelihez, ebédhez és vacsorához is juthatnak a hajléktalanok. Grátzer Mihályné elmondta, nem készült felmérés arról, hány hajléktalan lehet a városban, de eddig minden jelentkezőnek tudtak szállást adni, ételből viszont mindig több is elfogyna.

Vácon, a hajléktalanok átmeneti szállásán tíz embernek van helye – mondta a városi Szociális Szolgáltató Központ igazgatója, Balogh Éva. Megtudtuk tőle, hogy tavasszal kezdődik az új átmeneti szálló építése, ahol továbbra is tíz rászorulót fogadhatnak, de az eddiginél kulturáltabb körülmények között. Az igazgató hozzátette: a Vácon élő, becslések szerint harminc-negyven hajléktalan csaknem mindennap meleg ételhez juthat a karitatív szervezeteknek köszönhetően.

A megyei városokban túlélni próbáló hajléktalanoknál rosszabb helyzetben vannak a kietlen vidékeken menedéket keresők. A Pest Megyei Mentőszervezet vezető főorvoshelyettese, dr. Mártai István szerint gyakran előfordul, hogy az otthontalanok a ritkán lakott területeken, erdőkben, a tanyavilágban összetákolt kalyibákban húzzák meg magukat. Kemény hidegben sorstársaiknál nagyobb veszélyben vannak, mert nincs, aki észrevenné őket. Mártai kitért arra is, hogy a megyei településeken élők kevésbé kiszolgáltatottak fővárosi sorstársaiknál, mert – igaz a mondás – a vidéki emberek jobban törődnek egymással. A legtöbb Pest megyei hajléktalant telefonbejelentés alapján találják meg.

A főorvoshelyettes hozzátette, hogy évente körülbelül tíz-tizenkét embert kell kihűlés, esetleg fagyási sérülés miatt kórházba szállítani. Ez a szám szerinte azért nem nagyobb, mert a biztosabb megélhetés reményében a Pest megyei hajléktalanok többsége a fővárosba vándorol.

Az átmenet nélkül jött hideg nem követelte senki életét, mondják a hajléktalanokkal foglalkozó fővárosi szervezetek. Vasárnap délutántól hétfő hajnalig azonban már mintegy húsz bejelentés érkezett a Menhely Alapítványhoz ellátatlan hajléktalanokról. Három személyt azonnal kórházba vittek – tudtuk meg Gurály Zoltántól. A Menhely Alapítvány szociológusa szerint a fővárosban az elmúlt éjjeleken már mindenütt telt ház volt. Csupán a Dózsa György úti szálló női részlegén, illetve az Előd utcában lehet még helyet kapni. Ez utóbbiban 250 személyt szállásolnak el egy hatalmas hodályban, így nemigen népszerű az otthontalanok körében, s szinte mindig van ott üres ágy. A fővárosban a becslések szerint 15-25 ezer hajléktalan él, akik összesen mintegy 3600 helyen osztoznak. Ezek közül azonban csupán 1055 a fapadnak nevezett éjjeli menedékhely, ahová – ha időben érkezik – bárki bemehet. Napok alatt megteltek azok a bónos rendszerben működtetett, jelenleg hatvan személynek elérhető munkásszállói helyek is – mondotta Gurály Zoltán. Szerinte a hajléktalanok körében igény és fizetőképesség is van a fapadnál kedvezőbb szálláshelyekre.

Mivel telente sokan saját, fűtetlen, ablak vagy kályha nélküli lakásukban lelik halálukat, a szociológus meglepőnek tartja, hogy pillanatnyilag senki sem tudja, hányan élnek olyan lakásban, ahol közüzemi tartozás miatt kikapcsolták a közműveket.