Immáron második alkalommal veheti át ünnepélyes keretek között a Rátz Tanár Úr Életmű-díjat hat középiskolai tanár a pályafutása során nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.
A Graphisoft R&D Rt., az Ericsson Magyarország Kft., valamint a Richter Gedeon Rt. által létrehozott alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma évente ítéli oda a díjat összesen 6 millió forint értékben.
Az alapítvány díjazottjai azok a középiskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika- és kémiaoktatásban kimagasló szerepet töltenek be e tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban.
Az alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért célja, hogy a Rátz Tanár Úr Életmű-díjjal tisztelettel adózzon azon pedagógusok előtt, akik áldozatos szakmai munkájuk révén kiemelkedő eredménnyel képezik a jövő tehetségeit.
Az alapítványt létrehozó három nagyvállalat életmű-díjjal kíván hozzájárulni a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez. Az alapítvány céljainak megtartásairól három főből álló kuratórium gondoskodik, amely 2001 második félévétől kezdve évente ítéli oda az egyenként 1 millió forint összegű Rátz Tanár Úr Életmű-díjat két matematika-, két fizika- és két kémiatanárnak. A kuratórium elnöke Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
A 2002-es év díjazottjai:
Matematika: Reiman István és Pálmay Lóránt
Fizika: Dr. Kopcsa József és Nagy Márton
Kémia: Szabó Lászlóné Hoffmann Ilona és Dr. Harka Katalin
Reiman István
1927. február 26-án született Füleken. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem matematika-fizika-ábrázológeometria-szakán végezte. Egyetemi oktatómunkájával párhuzamosan 11 éven keresztül Budapest különböző gimnáziumaiban tanított. 2000-ben kiemelkedő tehetséggondozó tevékenysége eredményeként az Országos Matematikaversenyek Világszövetségének 'Erdős-díj'-át vehette át.
13 tudományos dolgozata, 4 könyve, több mint 10 középiskolai tankönyve, 4 egyetemi jegyzete, szakmódszertani, ismeretterjesztő cikkei, tv-forgatókönyvei mind-mind ékes bizonyítékai szakmai, oktatói, tehetséggondozói, matematikanépszerűsítő tevékenységének.
Pálmay Lóránt
1929-ben született Budapesten. 1952-ben végzett az ELTE TTK matematika-fizika szakán, majd 1976-ig az ELTE TTK - Geometria Tanszékének oktatója. Nyugdíjba vonulásáig a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadójaként dolgozott, és folyamatosan tartott órákat az ELTE TTK-n is. Egyetemi oktatómunkája mellett 21 évig tanított a budapesti László Gimnáziumban.
Dr. Kopcsa József
1931. október 22-én született Debrecenben. 1954-ben szerzett diplomát kémia-fizika szakos tanárként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1979-től nyugdíjba vonulásáig a Mechwart András Gépipari és Híradástechnikai Szakközépiskola tanára. Az iskola az ő javaslatára vette fel a Gábor Dénes nevet. Nyugdíjasként is aktívan dolgozik, a hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola diákjait vezeti be a fizika rejtelmeibe.
Tanulói az országos fizikaversenyeken mindig a legjobbak között voltak. Jelentős munkát végez a Törő Gábor-, a Mikola Sándor-, a Vermes Miklós-, a Békésy György-, a Szilágyi Leó-fizikaversenyek szervezésében. Hét tankönyv szerzője, társszerzője, könyvkiadók, tankönyvkiadók állandó lektora, szakértője.
Nagy Márton
A híres Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett. 1956-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Pályáját Debrecenben, a Kollégium gyakorló iskolájában kezdte. 1963 óta a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban tanít, ahol egykoron Rátz László, Mikola Sándor és Vermes Miklós tanult.
Nagy Márton kiemelkedő érdeme, hogy talán Európában is példa nélküli tehetségkutató és gondozó fizikaverseny-rendszert alakított ki. Ezek a versenyek mintegy 30 éve lelkesítik és mozgatják az egész Kárpát-medence fizika iránt érdeklődő fiatalságát.
Szabó Lászlóné Hoffmann Ilona
1962-ben az ELTE TTK-n kémia-fizika szakon diplomázott, majd 1967-ben a BME Vegyész Karán műszeres analitikai szakmérnöki oklevelet szerzett. Négy évtizedes tanári és vezetői tevékenységét - két év kivételével - a Petrik Lajos Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában végezte.
1964 és 1974 között az Iskolatelevízió külső munkatársaként kémia műsorokat írt és szerkesztett, melyekben előadóként is közreműködött. Tanítványai kiváló eredménnyel szerepeltek a hazai és nemzetközi versenyeken. Nevéhez fűződik 23 tankönyv megírása és 3 szerkesztése, 15 tanterv készítésében és az érettségi követelmények kidolgozásában is aktívan részt vett.
Dr. Harka Katalin
1945. március 14-én született Dunaszerdahelyen. Tanulmányait az
I. László Gimnáziumban, majd az ELTE Természettudományi Karán kémia-fizika szakon végezte, ahol 1969-ben szerzett diplomát. Tanári pályafutását a Steinmetz Miklós Gimnáziumban ( ma Hunyadi Mátyás Gimnázium) kezdte, ahol jelenleg is dolgozik, ezenkívül oktat a XVIII. Kerületi Dolgozók Gimnáziumában esti és levelező tagozatán.
1988-tól tagja az Irinyi János Kémia Verseny előkészítő bizottságának, részt vesz a feladatsorok elkészítésében és a háromfordulós verseny lebonyolításában. Több kémia és fizika könyvet lektorált, véleményezett, konferencia kiadványokat szerkesztett.
Rátz László
'...hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem tanáraik nevét is megismerjük...'
Rátz László a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt, kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus.
Rátz László 1863. április 9-én született Sopronban, 1882-ben itt érettségizett az Evangélikus Gimnáziumban. 1883 és 1887 között a Budapesti Tudományegyetem diákja volt. 1887 októberétől 1888 augusztusáig a berlini egyetemen filozófiát, majd 1888 októberétől kezdődően a strasbourgi egyetemen természettudományt tanult.
1889 őszétől a Budapesti Tudományegyetem Gyakorló Főgimnáziumában gyakorló tanárként dolgozott. Matematika-fizika szakos egyetemi oklevelének kelte: 1890. november 28.
1890. szeptember 1-jétől a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd 1892. szeptember 1-jétől 1925-ig rendes tanár. 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója.
1930. szeptember 30-án halt meg a budapesti Grünwald Szanatóriumban. Emlékét Budapesten az Evangélikus Gimnáziumban domborműves fehér márványtábla őrzi.
Rátz László közreműködött az 1924. évi matematika tanterv és a hozzá kapcsolódó utasítások elkészítésében. Aktív korában tanár-elnöke volt a Dal és Zene Egyesületnek, nyugdíjasként ügyvezető elnöke a 'Volt Növendékek Egyesületének'.
Szakmai tevékenysége két szempontból is kiemelkedő: egyrészt úttörő szerepet játszott a középiskolai matematika-oktatás reformjának megvalósításában (1905-1914), valamint 1896 és 1914 között, Arany Dániel után a Középiskolai Matematikai Lapokat szerkesztette. A Bolyai János Matematikai Társulat a középiskolai matematikatanároknak évenként Rátz László vándorgyűlést szervez, és 2000-től kezdődően Rátz László érmet ad ki.
A matematikatanítás reformere
 |
Magyarországon a reform Beke Manó professzor szervezésében zajlott. Beke Rados Gusztávval és Rátz Lászlóval együtt 1909-től a nemzetközi reformbizottságban képviselte hazánkat.
Rátz László részt vett a Cambridge-ben és Párizsban rendezett kongresszusokon. 1910-ben jelentős francia kitüntetést kapott (Officer d’Académie) 1906-ban létrehozták Magyarországon a Matematikai Reformbizottságot, amelynek elnöke Beke Manó, titkára Mikola Sándor lett, a tagok között volt Rátz László is.
Ez a bizottság elismerten a legeredményesebb munkát végezte az európai bizottságok közül. Rátz László és Mikola Sándor a változtatás szükségességét érezvén már a reformbizottság működése előtt teljes részletességgel kidolgozta a munkáltató matematikatanítás módszereit és tananyagát.
A tehetségek felismerője és gondozója
Különleges, ritka emberi tulajdonsággal rendelkeznek azok a tanárok, akik bánni tudnak a náluk tehetségesebb tanítványaikkal. A nagyobb élettapasztalat és ismeretanyag birtokában szívesen segítik őket. Rátz László is ilyen tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollégái, munkatársai lettek volna.
Elhívta őket szombat délutáni kávéházi beszélgetésre, ahol a gimnáziumi tanárokon kívül egyetemi kollégák is jelen voltak. Ez sokat jelentett akkoriban, mert a tanárokat nemcsak a diákok, hanem az egész társadalom tisztelte. Leghíresebb tanítványainak (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét is már korán felismerte, és segítette előmenetelüket.
Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol 'ritka érdekességű' könyveket adott át olvasásra, melyek tartalmát egy következő alkalommal beszélték meg.
[origo]