Mv.: - A rossznál is rosszabb. Háború, egzisztencia- és talajvesztés után kórházban, szegényen. Ez a felismerés indította A Gyors újrakezdésért alapítványt arra, hogy a vajdasági kórházakba utaztasson jelentős segélyszállítmányt. Kegyes Csilla interjúja.
R.: - Az adományozók és a szervezők a vajdasági menekülttáborokban élőket, valamint az ottani, tehát szintén vajdasági kórházakban ápolt betegeket, orvosokat szeretnék segíteni a nyolc kamionnyi gyógyszerrel, tábori felszereléssel és ruhaneművel. S hogy miért, arról dr. Székelyhidi István, A Gyors újrakezdésért alapítvány alapítója, az akció fő szervezője beszélt. Székelyhidi István, A Gyors újrakezdésért alapítvány alapítója: - A menekültek számának megnövekedésével a helyi kórházaknak az ellátóképessége teljesen összeomlott, és olyan megrázó tényeket mondtak el, tehát a háború után megugrott a rákos betegek száma, és ezek közül, különösen a rákos beteg gyerekek. Egy menekülttábor-lakó, aki munkanélküli, nincs pénze, ha a gyógyszertárban egyáltalán van gyógyszer, olyan drága, hogy nem sok esélye van, hogy megvegye. És ha nem viszi a gyerekével a gyógyszert a kórházba, az esetek zömében a gyerek ott fog meghalni, ahova az ágyba fektették. Ez annyira megrázó, és a kórházi körülményeik, hogy minden jóérzésű ember úgy érzi, hogy valamit tennie kell. Nem tudtam, hogy mennyit és hogyan tudunk összeszedni, csak megpróbáltunk segíteni.
R.: - Mennyi időbe tellett összegyűjteni mindezt?
Székelyhidi István, A Gyors újrakezdésért alapítvány alapítója: - Áprilisban jártam kinn, akkor volt szerencsém fölmérni, hogy mire van szükségük. Hivatalos szervekkel tárgyaltunk, a menekültügyi miniszterhelyettessel, Belgrád főpolgármester-asszonyával és a vajdasági parlament alelnökével. Gyakorlatilag, ahogy hazajöttünk, nekifogtunk a szervezésnek, és mostanra került olyan állapotba, hogy kiszállítható.
R.: - Mi indította az alapítványt, illetve személy szerint Önt, hogy éppen a Vajdaságba vigyék a segélyt, hogy éppen most ott segítsenek?
Székelyhidi István, A Gyors újrakezdésért alapítvány alapítója: - Nem a Vajdaság volt a célunk, hanem Jugoszlávia. Tartózkodtunk attól, hogy nemzeti segély jelleget adjunk, hogy csak magyaroknak, és esetleg a helyiek között még ez konfliktushoz vezessen. De jugoszláv embereknek, azoknak, akik a szomszédaink és bajban vannak, azoknak vittük. De ha években, hosszú években gondolkodunk, akkor számíthatunk rá, hogy a jószomszédiság hosszú távon kiegyenlítődik.
R.: - A segélyszállítmányt jelképesen átvevő jugoszláv konzul, Dejan Radulovics elmondta, hogy több mint hatszázezer menekült él a mai Jugoszlávia területén, ezért igen értékesnek tartotta a magyar segélyakciót.
R.: - Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az Ön jelenléte azt mutatja, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja az ilyen kezdeményezéseket. Milyen helyzetben vannak most a vajdasági magyarok, mik a legfrissebb hírek?
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára: - Természetesen, nincsenek könnyű helyzetben, mint ahogy egész évben, az elmúlt évtized után Jugoszlávia nincs könnyű helyzetben. A két ország kapcsolata a demokratikus változás óta kiegyensúlyozott, fejlődő, erősödő gazdasági kapcsolatokkal. Nagyon sok fiatal, nagyon sok jól képzett értelmiségi, magyar nemzetiségű kisebbségi érzi úgy, hogy el kellene jönnie. Mi arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk, hogy megváltozzon ez az érzetük és meg tudjanak maradni.