Õ úgy ment el tőlünk, hogy azt mondta, sikerülni fog a műtét, vissza fog hozzánk térni. Most éberkómában van. Fogja a kezünket, nézeget, és látjuk, hogy küzd az életéért -- A 15 éves fiú családja két éve reménykedik a csodában. De ehhez segítségre is szüksége van.
Riportunkban felidéztük a műtét előtti heteket, a gyógyulásában reménykedő gyereket, majd az átültetést követő tragikus hetekben készült riportból hallottak egy részletet, és megtudhatják, mi történt a családdal azóta.

Januárban lesz két éve, hogy Konyáról Zanathyéknál megcsörrent a telefon: szívátültetésre várják a tizenhárom éves Lacit, akinek a beavatkozás nélkül csak hónapjai lettek volna. A szervátültetés sikeres volt, a történet mégsem sikersztori, a kamasz fiú ugyanis azóta kómában van, és édesapja otthon ápolja.

Dr. Mogyorósi Gábor, a debreceni gyermekklinika adjunktusa születése óta ismeri Lacit, hiszen ő volt ügyeletben, amikor a súlyos szívbeteg baba világra jött. A kisgyerek viszonylag korán szívritmusszabályzót kapott, ám két évvel ezelőtt súlyos szívelégtelenség tüneteivel újra kórházba került, és akkor lett nyilvánvalóvá, hogy az életét egy szívátültetés mentheti meg. 2003.január 7-én megtörtént az átültetés Budapesten az Ér- és Szívsebészeti Klinikán. Laci egy olyan gyermek szívét kapta, aki egy szerencsétlen mérgezéses baleset folytán került az agyhalál állapotába.

Borzasztó dolog, hogy egy műtét sikerül, és ahelyett, hogy most annak örülnénk, hogy ez a gyerek viszonylagos egészségben szaladgál, vagy javul, ez a gyerek most kómában van.

-- Sajnos több szerencsétlen körülmény közrejátszott. Egyrészt a Lacika állapota már akkor nagyon súlyos volt, a másik fontos kockázati tényező volt, hogy rendkívül rossz időjárás volt. A donorszív Kecskemétről négy és fél óra alatt érkezett fel Budapestre, és a négy óránál hosszabb utazást vagy tárolást már szakmailag nem tartják szerencsésnek.

A szívműtét után a gyermek kómába esett. A szakemberek sokáig reménykedtek, hogy magához tér, bizonyos javulás be is következett, ám ez sajnos megállt az éberkóma állapotban, és orvosi szempontból nagyon nehéz elképzelni azt, hogy ebből felépüljön.
-- Természetesen rendkívüli esetekről én is hallottam. Jelenlegi szakvélemények alapján alig van remény, hogy ez bekövetkezzen -- teszi hozzá az orvos.

Andrea, Laci nővére elmesélte, mi történt a műtét előtt. A család nem akarta engedni, féltették a kockázattól. Laci viszont tudta, hogy a szívátültetés nélkül csak hónapjai vannak, és a sorsáról maga akart dönteni. -- Felnőttesen gondolkodott, mert nem akarta, hogy utána lelkifurdalást érezzünk, ha neki nem sikerült a műtét, vagy ha őt nem engedjük a műtétre, és ezért hal meg. Egyedül akart dönteni.

A családtagok hónapokig jártak kórházba, masszírozták, közben beszéltek hozzá, ahogy ma is teszik. Akkoriban a 8 éves Dávid üzenetet mondott egy kazettára, amit rendszeresen lejátszottak bátyjának. Hogy mi volt a kazettán?

-- Hogy legyen jó, és ébredjen fel, mert szeretjük őtet, és mindig szeretni fogjuk őtet, és a végtelenig kitartunk. Ha meggyógyul, akkor majd biciklizni fogok vele, meg játszunk, focizunk, meg Lacinak a barátait elhívogatom. Most a cicája is keresi őtet.

Zanathy György elhatározta, hogy kisfiát hazaviszi Konyárra. Ez egyáltalán nem volt egyszerű dolog, hiszen a család nagyon szegény, az édesanya négy éve meghalt, és hiába gondoskodó szülő minden illetékes szerint az édesapa, sokáig nem tudták biztosítani, hogy az ilyen nagybeteg hazahozatalához szükséges higiénés körülményeket megteremtsék. Kellett a külön szoba, a megfelelő fürdőszoba és az ápoláshoz szükséges eszközök. A társadalombiztosítás mellett magánemberek és civil szervezetek is segítettek. Most már otthon van Lacus, de a családnak ma is nehezek a hétköznapok:

-- Több mint húszezer forint Lacikának a gyógyszerköltsége. És ezen kívül még ugye a fölfekvés elleni kenőcsök, amiket nem lehet fölírni térítésre. Több mint húszezer forint havonta. Viszont összesen élünk hetvenezer négyszáz forintból. És még a két gyerek után járó gyerekvédelmi támogatást, tízezer-négyszáz forintot is megvonták most szeptembertől, mert párszáz forinttal túllépték a jövedelmi határt -- panaszolja az apa.

Mégsem ez most Zanathyék legnagyobb baja. Dr. Mogyorósi Gábornak sajnos újabb paciense van a családból, a most 10. évében járó Dávidról is kiderült, hogy szívbeteg: --Lacika harmadfokú volt, amikor transzplantálás elé került. Ezt így fokonként veszik, első-, másod-, harmad-, negyedfokú. Negyedfokú már transzplantálás. És ugye, Dávidka másodfokú. Hogyha eléri a másodfokot többször is, akkor már jön a gyógyszerszedés.

Zanathy György bízik a csodában: -- Csak a reményt és a bizalmat ne veszítsük el. Így hoztuk haza is. És ezt tartjuk is. Kérjük Istentől, hogy segítse meg. Biztatjuk: 'Fölébredsz, Lacika!'. Andrea sem hiszi el, hogy testvére nem tér magához soha: -- Õ úgy ment el tőlünk, hogy azt mondta, sikerülni fog a műtét, vissza fog hozzánk térni, és az volt a tizenegyedik műtét, és ő biztos hogy visszatér. Fogja a kezünket. Nézeget, és látjuk hogy küzd az életéért.

2004. december 10-én, pénteken a Gyermekmentő Alapítvány, amely eddig is támogatta őt pénzzel és gyógyászati eszközökkel, bioptron lámpával, most egy majd két millió forint értékű, speciális, szívműködést figyelő monitorral segíti, amit pénteken adnak át.
Vágner Mária-Gyarmati Péter