„Budapest az európai nagyvárosok között az egyik legrosszabb helyen áll az egy lakosra jutó zöldfelületek tekintetében. Például épp a Városligettel határos VI. kerületben kevesebb mint egy négyzetméter zöldterület jut egy lakosra a nemzetközileg ajánlott 21 négyzetméter helyett. Ezt az arányt nem szabad tovább rontani, különösen nem százéves fák kivágásával. A Városliget nem csak a környék lakóinak jelent pihenési, felüdülési lehetőséget: még a főváros távolabbi részeiről is sokan járnak ide élvezni a természetet” – véli Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A Levegő Munkacsoport álláspontja az, hogy a Nemzeti Galéria a legjobb helyen van jelenleg, így elhibázott lépés lenne innen azért áttelepíteni, hogy a volt királyi palota – többek között – kormányzati hivataloknak adja át a helyét. Indokolhatatlannak és pazarlónak tartják, hogy múzeumokat költöztessenek a Városligetbe több mint 160 milliárd forintos költséggel.
Egy 2013-ban végzett felmérés szerint a Városligetet látogatók a park fás-ligetes jellege miatt szeretnek itt kikapcsolódni, és nem a rendezvényeket hiányolják, hanem a park megfelelő karbantartását. Ez utóbbi viszont a tervezett beruházások költségének a töredékéért megvalósítható lenne. A szervezet egy videóban igyekszik felhívni a figyelmet a Városliget megóvására.
A Fővárosi Közgyűlés június legvégén fogadta el a városligeti építési szabályzatot, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumának elhelyezését tervezi a Városligetben, a közpark teljes rehabilitációjával együtt.
Úgy tudni, hogy a Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest az Ötvenhatosok terén épül majd fel, a Magyar Zene Háza a volt Hungexpo-irodák helyén, az Új Nemzeti Galéria pedig nagyrészt a Petőfi Csarnok helyén.
forrás: metropol.hu