Több hónapig tartó huzavonát követően zászlót bontott a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Szövetség (NGYISZ). Az egyelőre többé-kevésbé politikamentes civil szervezeteket felsorakoztató társulás célja az ifjúság érdekeinek hatékonyabb képviselete. A NGYISZ kapui mindenki előtt nyitva állnak: a február végéig csatlakozók alapító tagként léphetnek be a szövetségbe.
Üröm az örömben, hogy a szervezet korántsem az lett, aminek alapítói eredetileg szánták. A mintegy 150 jelentősebb országos szervezetet felvonultató ifjúsági civil szféra célkitűzése egy, a fiatalokkal foglalkozó társadalmi szervezeteket, közhasznú társaságokat (kht), illetve alapítványokat összefogó ernyőszervezet volt. Terveik szerint az egységes érdekvédelmi tömörülés ifjúsági ügyekben egyenrangú, kizárólagos partnere lehetett volna a kormányzatnak. Ezzel szemben a NGYISZ jelenleg csupán mintegy húsz szervezetet fog össze. Számos szervezet, például a politikai pártok ifjúsági 'tagozatai', vagy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem óhajtott belépni az augusztus óta formálódó szervezetbe. Sőt, a NGYISZ-től ódzkodók egy másik társulás létrehozásán törik a fejüket: a HÖOK kezdeményezésére ezek a szervezetek még szeptember 13.-án gyűltek össze, hogy megvitassák az általuk helyesnek tartott ifjúsági érdekvédelmi stratégiát.
Az Ifjúsági Kerekasztal (IK) névre keresztelt tanácskozáson 123 szervezet képviselője jelent meg. 'Azért kényszerültünk külön utakra, mivel elképzeléseink süket fülekre találtak a NGYISZ szervezőinél. A NGYISZ létrehozása éppen a HÖOK tisztújító választásaival esett egybe, így a hallgatói szervezetek, ha akartak volna, akkor sem vehettek volna részt az alakuló ülésen. A NGYISZ megítélésünk szerint nem reprezentálja kellőképpen az ifjúsággal foglalkozó civil tábort' - sorolja kifogásait Almássy Kornél, a HÖOK egyik vezetője. Almássy a NGYISZ struktúrájával sem ért egyet: nehezményezi például, hogy alapítványok és kht.-k is teljes jogú tagjai lehetnek a tömörülésnek. Ezt Nagy Ádám, a NGYISZ elnökségi tagja lapunknak cáfolta: a szolgáltatók csupán társult tagként léphetnek be a szervezetbe, azaz a szakmai munkában egyenértékű tagok, az elnökség, illetve a felügyelő bizottság megválasztásába viszont nem szólhatnak bele.
Az ifjúsági tárca helyettes államtitkára, Ocsovai Tamás ehhez csupán annyit fűzött hozzá: az alapítványok és a kht.-k a szféra kulcsfontosságú szereplői, így egy átfogó tömörülésbe célszerű ezeket is beemelni. Az egyetlen érdekvédelmi ernyőszervezet felállítását szorgalmazó Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) csak üdvözölhette a NGYISZ megszületését, ám a tagszervezetek gyér száma miatt természetesen nem ismerheti el kizárólagos civil partnereként. Hogy az IK - mely a tervek szerint év végén, vagy jövő év elején hívná életre a Magyarországi Ifjúsági Tanácsot - sikerrel pályázhat-e erre a címre, az még kérdéses. 'Egyelőre nem ismerem a tanácskozók listáját, de ha valóban az egész ifjúsági civil szférát képviselik, akkor elképzelhető, hogy ez a szervezet lesz a kizárólagos partnerünk' - jelentette ki lapunknak Ocsovai. Bár a résztvevők száma (123) akár csalóka is lehet, mivel információink szerint az egyes oktatási intézmények hallgatói önkormányzatai külön szervezettként jelentek meg, holott ugyanazt a réteget képviselik. Nagy nem vitatja, hogy sokat nyom a latba a szervezetek száma, de szerencsétlen dolognak tartaná, ha tagszám-háború robbanna ki. Például ha a társaságok minden tagszervezetüket külön-külön beléptetik a NGYISZ-be, a tömörülés résztvevőinek száma akár több százra is duzzadhat.
Nagy szerint a két alakzat közötti különbség lényege az, hogy a NGYISZ távol kívánja tartani magát a politikától, míg az IK-t politikailag elkötelezettek (például Fidelitas, FIBISZ) ülték körül. Nagy ebbe a körbe sorolja a szerinte jobbos HÖOK-ot is, melyet ráadásul nem is tekint tőrőlmetszett civil szervezetnek: a HÖOK létéről ugyanis törvény rendelkezik. Vélhetően a NGYISZ és az IK tagjai nem jutnak közös nevezőre, mivel a NGYISZ a tiszta civil érdekek képviselőjeként kíván fellépni, míg az IK tagjai a politikai erőviszonyokat is érvényesíteni kívánják a szervezetben. Furcsa módon a NGYISZ-nek mégis érdekében állna kiegyezni az IK résztvevőivel. A parlamentben ugyanis az ifjúsági szervezetek anyapártjai szavaznak majd a fiatalokat érintő ügyekben. Az ifjúsági tárca is a konszenzusban érdekelt, feltéve, hogy az új szervezetben sikerül érvényesíteni a baloldali többséget. Ugyanis számos olyan szervezet van, ahol a kormányzat a civilekkel együttműködve kénytelen az ifjúságnak pénzt osztani. Ha csak egyetlen szervezet delegálhatna ezekbe a testületekbe tagokat, akkor oda csak a GYISM szája íze szerint szavazó civilek kerülnének.
Amennyiben záros határidőn belül nem sikerül ifjúsági ernyőszervezetet létrehozni, elképzelhető, hogy a tárca egy több lábon álló érdekvédelmi rendszer kialakítását kezdeményezi. Ez a szisztéma némileg az előző kormány által alkalmazott, a jelenlegi vezetés által pedig a keményen bírált stratégiai partnerség gyakorlatára hasonlítana, melynek során a tárca nevezte meg, ki lehet elsőbbséget élvező partnere. Vélhetően a jobboldalinak elkönyvelt Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament, a balra húzó Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a NGYISZ, valamint az IK által létrehozandó szervezet lehet a fiatalok GYISM által preferált szószólója.
Keretbe
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) kuratóriuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) megdöbbenéssel értesült arról: az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága támogatta azt a kormánypárti költségvetési módosító javaslatot, amely az eredeti tervezet mintegy felére, 86 millió forintra csökkentené az NGYIK jövő évi támogatását. A HÖOK közleményében Almássy Kornél elnök emlékeztet arra: a jövő évi költségvetés tervezetében 166 millió forintot irányoztak elő az NGYIK működési költségeire, 'mely összeg már ebben a formában is alulmúlta előző évi költség- és támogatási keretét'. Az NGYIK kuratóriumának közleménye szerint a módosító javaslat elfogadásával a szervezet jövőre - idei támogatásának kevesebb mint 40 százalékából - nem tudja ellátni feladatait. Nem látják biztosítva az NGYIK három, mintegy 370 fogyatékos fiatal képzését ellátó iskolájának tisztességes működtetését sem. A kuratórium rámutat arra: ezzel a döntéssel a képviselők arra kényszerítik a közalapítványt, hogy munkatársait elbocsássa, vagyonát csökkentse, majd elveszítse. A HÖOK arra kéri a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetőit, hogy még a költségvetés elfogadása előtt kezdjenek tárgyalásokat az érintett gyermek és ifjúsági szervezetek vezetőivel az NGYIK jövőbeli sorsáról, a probléma megoldásáról.
Az NGYIK költségvetési előirányzatával kapcsolatban Jánosi György szakminiszter az ifjúsági és sportbizottság e heti ülésén - ellenzéki kérdésre válaszolva - úgy fogalmazott: gondolkodnak egy olyan megoldáson, miszerint egy központi kht.-hoz kapcsolnák az összes ifjúsági ingatlant, az NGYIK működtetésében lévőket is. Elmondta azt is: a közalapítvány által fenntartott három szakképző iskolát jövőre - a kiegészítő normatíva bevezetésének köszönhetően - az önkormányzatok is át tudják venni.
Az Ifjúsági Kerekasztal (IK) névre keresztelt tanácskozáson 123 szervezet képviselője jelent meg. 'Azért kényszerültünk külön utakra, mivel elképzeléseink süket fülekre találtak a NGYISZ szervezőinél. A NGYISZ létrehozása éppen a HÖOK tisztújító választásaival esett egybe, így a hallgatói szervezetek, ha akartak volna, akkor sem vehettek volna részt az alakuló ülésen. A NGYISZ megítélésünk szerint nem reprezentálja kellőképpen az ifjúsággal foglalkozó civil tábort' - sorolja kifogásait Almássy Kornél, a HÖOK egyik vezetője. Almássy a NGYISZ struktúrájával sem ért egyet: nehezményezi például, hogy alapítványok és kht.-k is teljes jogú tagjai lehetnek a tömörülésnek. Ezt Nagy Ádám, a NGYISZ elnökségi tagja lapunknak cáfolta: a szolgáltatók csupán társult tagként léphetnek be a szervezetbe, azaz a szakmai munkában egyenértékű tagok, az elnökség, illetve a felügyelő bizottság megválasztásába viszont nem szólhatnak bele.
Az ifjúsági tárca helyettes államtitkára, Ocsovai Tamás ehhez csupán annyit fűzött hozzá: az alapítványok és a kht.-k a szféra kulcsfontosságú szereplői, így egy átfogó tömörülésbe célszerű ezeket is beemelni. Az egyetlen érdekvédelmi ernyőszervezet felállítását szorgalmazó Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) csak üdvözölhette a NGYISZ megszületését, ám a tagszervezetek gyér száma miatt természetesen nem ismerheti el kizárólagos civil partnereként. Hogy az IK - mely a tervek szerint év végén, vagy jövő év elején hívná életre a Magyarországi Ifjúsági Tanácsot - sikerrel pályázhat-e erre a címre, az még kérdéses. 'Egyelőre nem ismerem a tanácskozók listáját, de ha valóban az egész ifjúsági civil szférát képviselik, akkor elképzelhető, hogy ez a szervezet lesz a kizárólagos partnerünk' - jelentette ki lapunknak Ocsovai. Bár a résztvevők száma (123) akár csalóka is lehet, mivel információink szerint az egyes oktatási intézmények hallgatói önkormányzatai külön szervezettként jelentek meg, holott ugyanazt a réteget képviselik. Nagy nem vitatja, hogy sokat nyom a latba a szervezetek száma, de szerencsétlen dolognak tartaná, ha tagszám-háború robbanna ki. Például ha a társaságok minden tagszervezetüket külön-külön beléptetik a NGYISZ-be, a tömörülés résztvevőinek száma akár több százra is duzzadhat.
Nagy szerint a két alakzat közötti különbség lényege az, hogy a NGYISZ távol kívánja tartani magát a politikától, míg az IK-t politikailag elkötelezettek (például Fidelitas, FIBISZ) ülték körül. Nagy ebbe a körbe sorolja a szerinte jobbos HÖOK-ot is, melyet ráadásul nem is tekint tőrőlmetszett civil szervezetnek: a HÖOK létéről ugyanis törvény rendelkezik. Vélhetően a NGYISZ és az IK tagjai nem jutnak közös nevezőre, mivel a NGYISZ a tiszta civil érdekek képviselőjeként kíván fellépni, míg az IK tagjai a politikai erőviszonyokat is érvényesíteni kívánják a szervezetben. Furcsa módon a NGYISZ-nek mégis érdekében állna kiegyezni az IK résztvevőivel. A parlamentben ugyanis az ifjúsági szervezetek anyapártjai szavaznak majd a fiatalokat érintő ügyekben. Az ifjúsági tárca is a konszenzusban érdekelt, feltéve, hogy az új szervezetben sikerül érvényesíteni a baloldali többséget. Ugyanis számos olyan szervezet van, ahol a kormányzat a civilekkel együttműködve kénytelen az ifjúságnak pénzt osztani. Ha csak egyetlen szervezet delegálhatna ezekbe a testületekbe tagokat, akkor oda csak a GYISM szája íze szerint szavazó civilek kerülnének.
Amennyiben záros határidőn belül nem sikerül ifjúsági ernyőszervezetet létrehozni, elképzelhető, hogy a tárca egy több lábon álló érdekvédelmi rendszer kialakítását kezdeményezi. Ez a szisztéma némileg az előző kormány által alkalmazott, a jelenlegi vezetés által pedig a keményen bírált stratégiai partnerség gyakorlatára hasonlítana, melynek során a tárca nevezte meg, ki lehet elsőbbséget élvező partnere. Vélhetően a jobboldalinak elkönyvelt Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament, a balra húzó Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a NGYISZ, valamint az IK által létrehozandó szervezet lehet a fiatalok GYISM által preferált szószólója.
Keretbe
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) kuratóriuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) megdöbbenéssel értesült arról: az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága támogatta azt a kormánypárti költségvetési módosító javaslatot, amely az eredeti tervezet mintegy felére, 86 millió forintra csökkentené az NGYIK jövő évi támogatását. A HÖOK közleményében Almássy Kornél elnök emlékeztet arra: a jövő évi költségvetés tervezetében 166 millió forintot irányoztak elő az NGYIK működési költségeire, 'mely összeg már ebben a formában is alulmúlta előző évi költség- és támogatási keretét'. Az NGYIK kuratóriumának közleménye szerint a módosító javaslat elfogadásával a szervezet jövőre - idei támogatásának kevesebb mint 40 százalékából - nem tudja ellátni feladatait. Nem látják biztosítva az NGYIK három, mintegy 370 fogyatékos fiatal képzését ellátó iskolájának tisztességes működtetését sem. A kuratórium rámutat arra: ezzel a döntéssel a képviselők arra kényszerítik a közalapítványt, hogy munkatársait elbocsássa, vagyonát csökkentse, majd elveszítse. A HÖOK arra kéri a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetőit, hogy még a költségvetés elfogadása előtt kezdjenek tárgyalásokat az érintett gyermek és ifjúsági szervezetek vezetőivel az NGYIK jövőbeli sorsáról, a probléma megoldásáról.
Az NGYIK költségvetési előirányzatával kapcsolatban Jánosi György szakminiszter az ifjúsági és sportbizottság e heti ülésén - ellenzéki kérdésre válaszolva - úgy fogalmazott: gondolkodnak egy olyan megoldáson, miszerint egy központi kht.-hoz kapcsolnák az összes ifjúsági ingatlant, az NGYIK működtetésében lévőket is. Elmondta azt is: a közalapítvány által fenntartott három szakképző iskolát jövőre - a kiegészítő normatíva bevezetésének köszönhetően - az önkormányzatok is át tudják venni.