Az alábbi kérdésekre dr. Tarczay Áron ügyvéd (tarczayaron@freemail.hu) válaszolt.
(Az ügyvéd úrral a közhasznúság kérdéseiről folytatott beszélgetésünk is megtekinthető honlapunkon)

Egyesületi formában működünk. A közgyűlés új vezetőséget választott. Alapszabály szerint a vezetőség új elnököt választott. Mi a teendő az elnök cserével, bejegyzésével? Mi a hatásköre a régi elnöknek és mi az újnak? Ameddig a bíróság nem fogadta be a vezetőség döntését, addig ki hozza a határozatokat? A régi elnök hozhat döntéseket a vezetőség nélkül? A banki utalványozási aláírást meddig gyakorolhatja a régi és mikortól az új elnök?

A társadalmi szervezet képviseletére jogosult személyében történő változást 60 napon belül be kell jelenteni a szervezet nyilvántartását vezető törvényszéken. Ebben az esetben a formanyomtatvány mellett a közgyűlés jegyzőkönyve és jelenléti íve, a vezetőségi ülés jegyzőkönyve és jelenléti íve és az elnök  összeférhetetlenségre is kiterjedő elfogadó nyilatkozata nyújtandó be a törvényszékhez. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, megválasztását követően már az új vezetőség és az új elnök hozza meg a döntéseket. A bankszámla feletti rendelkezés változása vonatkozásában vagy a már korábban a bankban bejelentett vezető teheti meg a bank felé a nyilatkozatot, vagy a bíróság jogerős végzése birtokában majd az új elnök is. A bíróság jogerős végzését azonban a banknak mindenképpen célszerű bemutatni.

Magyarországon bejegyzett Alapítvány kuratóriumában betölthet-e vezető tisztséget külföldi állampolgár?

Véleményem szerint nincs akadálya.

Egyesületben az aláírási jogot mi szabja meg, az alapszabály? Kinek van aláírási, munkáltatói joga abban az esetben, ha az egyesület elnökét alkalmazza az egyesület? Mi a titkárra gondoltunk, de nem vagyunk biztosak ebben. Azt jól gondoljuk, hogy az elnök nem lehet önmaga munkáltatója?

Hogy ki képviselheti az egyesületet, azt az alapszabály rendezi. Az egyesület munkavállalóinak a munkáltatója maga az egyesület. Hogy az egyesületen belül ki gyakorolja a munkáltatói jogokat, azt az egyesület maga szabályozza. Az elnök felett általában célszerű, ha az elnökség, vagy kisebb létszámú egyesületek esetén a közgyűlés.

Lehet-e külföldi alapítványt itthon bejegyeztetni, elkerülhető-e az alapítással járó itthoni hercehurca?

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 18. § (1) értelmében a jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga szerint kell elbírálni. A (2) szerint a jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország elismeri a külföldi jogi személyek jogképességét, tehát önmagában ahhoz, hogy általánosságban a külföldi alapítványnak Magyarországon jogai lehessenek, kötelezettségeket vállalhasson, nem szükséges semmilyen itthoni regisztráció. Az természetesen lehetséges, hogy egyes esetekben Magyarországon bejegyzett alapítvány szerezhet valamilyen konkrét jogot, így esetreől esetre lehet eldönteni, hogy pontosan mi a teendő.

 

Kérdés-válasz a Budapesti Civil Információs Centrum Hírleveléből:

A Civil tv. 27.§ (2) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt csak könyvelő végezheti számla ellenében, vagy a közhasznú szervezet is végezheti magának a könyvelést? A kettős könyvvitelt csak szakképzett könyvelő, vagy bárki végezheti, aki elsajátítja annak módját?

Sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitelnél nem kötelező jogszabály szerint könyvelő alkalmazása. Nincs akadálya annak, ha a szervezet saját emberi erőforrással intézi a könyvelését. Jogszabályi feltételei a könyvelői szolgáltatás nyújtásának vannak, amikor egy szervezet (gazdasági társaság, vállalkozó, stb.) egy másik jogi vagy természetes személynek nyújt számviteli szolgáltatást.