A Magyar Ügyvédi Kamara közleménye

A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja szerint mindenképpen szükséges a közélet átláthatóságának elősegítéséről szóló törvényjavaslat érdemi átalakítása annak érdekében, hogy az valóban a közélet átláthatóságának biztosítására és az állami főhatalom védelmére irányuló célokat szolgálja, és semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz. 

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) álláspontja szerint a nagy vitát kiváltó törvényjavaslat deklarált célkitűzéseivel – a közéletet alakítók átláthatóságának biztosításával és az állami főhatalom (szuverenitás) védelmével – csak egyetérteni lehet. Jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol.

A Magyar Ügyvédi Kamara ezért levélben fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, melyben kifejtette jogi aggályait a törvényjavaslattal összefüggésben. A MÜK a levelében rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására is. A törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései pedig a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérti.

A magyar ügyvédség köztestülete leszögezi: a demokrácia lényegi eleme a minél szabadabb közéleti vita. A közéleti vitában való részvétel – és ekként a közélet befolyásolása – számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat.

Az alapvető jogok persze nem korlátlanok, és gyakorlásuk felelősséggel jár együtt. Ugyanakkor, az alapvető jogok korlátozására csak az arányosság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor. A MÜK álláspontja szerint a jogalkotó által megfogalmazott célok eléréséhez elegendő lehet, ha a közéleti vitában hivatásszerűen részt vevőknek részletesen számot kell adniuk a nyilvánosság előtt a bevételük eredetéről. Minden olyan törvényi szabályozás azonban, ami ezen a korlátozási mértéken érdemben túlmegy, a MÜK szerint már nem tekinthető arányos korlátozásnak.

A Magyar Ügyvédi Kamara mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szuverenitás megsértésének lehetőségét politikai befolyástól mentes, a tisztességes eljárás garanciáit magában hordozó olyan eljárásrendben lehet csak megállapítani, amelynek végén a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége maradéktalanul biztosított. Sajnálatos módon sem ennek, sem pedig az ügyvédi titkok (vagy éppen az orvosi, gyónási vagy banktitkok) védelmének megfelelő garanciáit sem tartalmazza a törvényjavaslat jelenlegi formája, amely így mindenképpen érdemi átalakításra szorul.