A 24.hu összeszedte mire lehet számítani a közeljövőben az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatban, melyeket a civil szervezetek is nagyon várnak.
A továbbiakban a 24.hu cikkét olvashatjátok:
Három szinten vannak befagyasztva a Magyarországnak járó uniós támogatások, a közelmúltban a Varga Judit által az igazságügyi reformmal kapcsolatban kötött megállapodás azonban mindegyikben pozitív elmozdulást ígér. Összeszedtük, milyen forrásokhoz nem fér hozzá egyelőre Magyarország, és a pénzbefagyasztás feloldásához milyen elvárásokat fogalmazott meg az unió, illetve milyen további feladatai vannak a magyar kormánynak, valamint azt is, meddig bírjuk támogatás nélkül, és mikor jöhetnek végre a pénzek.
Hetek kérdése, és megtörténhet az, amit Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter hónapok óta vár – hol rövidebb, hol hosszabb határidőket határozva és jósolva meg –, vagyis tényleg elkezdhetnek megérkezni Magyarországra a jelenlegi fejlesztési ciklus uniós pénzei. Mielőtt ez megtörténne, érdemes röviden összefoglalni azt a rendszert, amelyben több szinten is be vannak fagyasztva a Magyarországnak járó források.
Jelenleg két fő forrásból érkeznek uniós pénzek:
- ezek egyike az előző, 2020-ig tartó hétéves költségvetési ciklus. Itt a pénzek körülbelül 90 százalékát már kifizették, de 10 százalék folyósítása még folyamatban van. Névleg 2020-ig tart a költségvetési ciklus, a teljes lezárás azonban csak 2025 márciusában lesz, addig tehát még jöhetnek pénzek a már megvalósított projektekre. Ezek a pénzek az EFOP, GINOP és KEHOP nevű operatív programokból jönnek, a többi program már kifutott.
- A másik pedig a jelenlegi költségvetési ciklus agrártámogatásai, amelyek a megszokott menetrendben érkeznek. A teljes hétéves költségvetési ciklusnak a harmadát teszik ki ezek a pénzek, körülbelül 55 milliárd euróról van szó.
Van azonban két jelentős pénzügyi csatorna, ahonnan nem jutunk forrásokhoz. Az egyik a Helyreállítási Alap, ami egy gigantikus segélycsomag a koronavírus káros gazdasági hatásainak orvoslására, bár a prioritások többször is átalakultak. Innen több mint kétezer milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást várhatunk, és a háromezer milliárd forintnál is nagyobb hitelkeret több mint felét is igényeltük.
A második elzárt pénzcsap a kohéziós, fejlesztési források egy részét érinti. Ez az kondicionalitási eljárásban, vagyis a jogállami mechanizmus néven elterjedt eljáráson belül hozott intézkedés három operatív program 55 százalékára vonatkozik: a KEHOP+, az IKOP+ és a TOP+ programokra. Valamivel több mint 2600 milliárd forintnyi eurót blokkolnak, amit a következő hét évben lehet felhasználni. A magyar kormány többször jelezte, hogy évekig tart, mire felhasználjuk a szabadon hozzáférhető 45 százalékos támogatási részt, tehát hosszú idő, mire a befagyasztott forrásokra szükség lehet, ezzel szemben a szankció úgy működik, hogy az egy évre számolt támogatások 55 százaléka van zárolva, tehát a pénz hiánya azonnal érezhető.