Az Európa Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt. Ezt a törvényt sok oldalról támadták, vitatták, és több jogvédő szervezet felhívta a figyelmet, hogy uniós jogokat sérthet. Civil szervezetek széles köre aláírásgyűjtést is kezdeményezett.
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben (INFR(2024)2001) az uniós jog megsértése miatt. Ez a határozat azt követően született, hogy a Bizottság alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt. A törvény létrehozza az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére a szóban forgó választások során, valamint büntetőjogilag szankcionálják a külföldi támogatások választással összefüggésben történő felhasználását. A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget; valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Amennyiben nem orvosolja a Bizottság által felvetett kifogásokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.
https://ec.europa.eu/