A Johns Hopkins egyetem híres professzorának 78 éves korában bekövetkezett halála nagy veszteség nemcsak az egyetemi világnak, a nonprofit szektor kutatóinak , de mindenkinek aki az erős és független civil társadalom létét a demokrácia alapkövének tartja. A magyar felmenőire is büszke Salamon professzor a 80-as évek közepén egyik elindítója volt a nonprofit szektor nemzetközi összehasonlító kutatásainak. Az általa vezetett, mintegy 40 országot átfogó empirikus kutatások teremtették meg a civil szektor vagy ahogy akkor hívtuk, a "harmadik szektor" nemzetközi összehasonlító leírásának fogalmi kereteit, definicióit, nyelvezetét. Hatalmas munka volt ez, egyfajta szellemi fundamentuma lett a 90-es évek civil társadalmi robbanásának szerte a világon.
Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy
naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult
információk korábbi bejegyzéseinkben.
Jómagam, azt hiszem 1987-ben találkoztam először Lester Salamonnal, és a mai napig büszkeséggel tölt el, hogy felkeltettem az érdeklődését a magyarországi (ujra)éledező civil szektor iránt. A "többi történelem" - ahogy mondani szokták. Salamonnak elévülhetetlen érdemei vannak a magyar nonprofit kutatások elindulásában a 90-es években. A Kuti Éva és remek kollégái által jegyzett "Szektor születik", " A nonprofit szektor Magyarországon" vagy a "Hívjuk talán nonprofitnak" és sok más publikációval is fémjelezhető nemzetközi színvonalú magyar nonprofit kutatások nem jöttek volna létre Lester Salamon inspirációja és szervezőmunkája nélkül. Ez a kettősség volt Lester erőssége: ragyogó intellektusa, alkotóereje szívós szervező munkával párosult.
Amikor Lester Salamon-t gyászoljuk, a 90-es évek optimizmusát, a civil szervezetek akkori globális "forradalmát" is siratjuk. De éppen az ő példája inspirálhat minket arra , hogy ne adjuk fel, a mostani civil ellenes rezsimek végesek, a szabadság és az öntevékenység iránti vágy erősebb az emberekben, mint hinnénk, és előbb-utóbb megtalálják a civil cselekvés új formáit és nyelvezetét. Ami majd egy új nemzetközi összehasonlító kutatás tárgya is lehetne.....
Marschall Miklós