Az elmúlt 3 évben végzett jótékony tevékenységek a magyar vállalati szektorban (cégméret szerinti felosztás). Mely tevékenységeket végezték az elmúlt 3 évben?
Kevesen és rendszertelenül
Az ÖKA tapasztalata alapján az embereknek elementáris igényük van arra, hogy jó ügyekben vegyenek részt.
A vállalati önkéntes programok minden érintett számára komoly előnyöket hozhatnak.
A segítséget kapó civil szervezet vagy intézmény és annak támogatói köre a fő haszonélvező, emellett kézzelfogható e programok pozitív hatásai a munkavállalói készségekre, kompetenciákra és nem utolsó sorban a vállalatok belső hatékonyságára. Vállalati önkéntes programok immáron 20 éve működnek Magyarországon, egyre több vállalat indít kisebb vagy nagyobb programot, de kutatások hiányában e terület pontos helyzetét és valós léptékét ezidáig nem ismerhettük.
A 2018 elején készült kutatásból kiderül, hogy a hazai vállalati szférában egyelőre kevesen és rendszertelenül végeznek önkéntes tevékenységet.
Az elmúlt 3 év során minden ötödik vállalatnál volt példa az önkéntes tevékenység valamely formájára. A kutatás tehát alátámasztotta az ÖKA eddigi tapasztalatát, mely szerint hatalmas a növekedési potenciál ezen a területen.
Az önkéntes tevékenységek elsősorban szellemi munka formájában jelenik meg, a legtöbb szegmensben a mentorálás a legjellemzőbb. A vállalatok többségénél ezek a nem program-szerűen zajlanak, hanem alkalom jelleggel. Az önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos döntésekben jellemzően a HR-vezető és/vagy az ügyvezető, esetleg a marketingvezető vesz részt.
Az elmúlt 3 évben végzett jótékony tevékenységek a magyar vállalati szektorban (cégméret szerinti felosztás). Mely tevékenységeket végezték az elmúlt 3 évben és milyen rendszerességgel?
Chart a Forbes oldalán
Önkéntes programban
való részvételi szándék
Felmérés a fizikai munka jellegű tevékenységet nem folytató vállalatok között.
Kommunikáció az önkéntes tevékenységről
Ugyan a cégek részéről egyelőre nem jellemző az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos kommunikáció, a nagyvállalatok negyede biztosan, további közel 50 százaléka feltételesen csatlakozna egy esetleges központilag koordinált kampányhoz.
A kutatás eredményei egy sajátos kommunikációs akadályra is felhívják a figyelmet: akik jól csinálják, nem tartják fontosnak az erről való tájékoztatást, ezért a nagyközönség nem szerezhet tudomást sem a programokról, sem pedig az eredményekről. Ennek oka az lehet, hogy az önkéntességet végzők inkább befelé látják a tevékenység értelmét és belső szervezetfejlesztésként gondolnak rá, melynek elsősorban a munkaszervezet szempontjából van jelentősége.
A vállalatvezetők elismerik, hogy ez a tevékenység hatással van a kompetenciákra is – elsősorban az együttműködésre és a problémamegoldó készségre hat pozitívan.
Szöges ellentétben áll azon cégek véleménye, amelyek nem valósítanak meg önkéntes programokat: ők úgy gondolják, ezek a programok leginkább a külső kommunikáció szempontjából hasznosak. Ez jól mutatja, hogy a kívül maradók nem értik és nem érzik meg e programok működésének és hatásának a lényegét. Ez alapján nagy a jelentősége annak, hogy a megvalósult programok eredményei széles körben láthatók legyenek, mert annak mind a lakosság, mind az üzleti szféra vonatkozásában jelentős szemléletformáló hatása lehet.
„Biztosak vagyunk benne, hogy a vállalati önkéntességnek nagy szerepe van a munka világában, és abban, hogy a cégek mind felelősebben működhessenek. Az a tapasztalatunk, hogy már az első jól sikerült önkéntes program is jelentős változást hozhat a cég életében, a pozitív közös élmények beégnek a közös tudatba, a viselkedés-kultúrába. Árulkodó jel, hogy azon cégek, ahol a vállalati önkéntes vagy pro bono programoknak komoly rendszere épült ki, a tapasztalataink alapján már semmiképp sem akarnak megválni tőle” – magyarázza F.Tóth András, az ÖKA ügyvezetője.
forrás: forbes.hu