- Mv.: 328-7111-es a telefonszámunk. Én gondolom, hogy most leginkább állatvédő, állatszerető emberek fognak telefonálni. No, majd meglátjuk. A hírt bizonyára ismerik a kedves hallgatók. Március végén Ürömön meghalt valaki, aki egy úgynevezett állattelepet működtetett. Volt ott minden, csaknem száz kutya, negyven macska, hatvan birka, kecske, árvízből kimentett és bérben tartott ló, póniló, emu, nyestkutya, nem folytatom. Szóval mondom, a hírt ismerik, mi most a folytatásra vagyunk kíváncsiak, mert hogy az ügynek, az esetnek, a szomorú esetnek folytatása is van. Füredi Zsoltot hallják.

- R.: Kapott a szerkesztőségünk egy e-mailt, baj van az ürömi kutyatelepen. A telepet az állatoknak két hónapon belül el kell hagyniuk, különben altatás vár rájuk. Tud erről a felhívásról?

- Nem én indítottam el és nagyon nem szeretnék találkozni azzal, aki elindította.

- R.: Megjegyzem, az a hölgy nem utolérhető.

- Elnézést, nincs több hely az üzenetek felvételére.

- R.: Ki van kapcsolva a telefonja április 9. óta.

- Sikerült elérnie, hogy itt magukat állatvédőknek nevező emberek felfordulást rendeznek. Eddig még ugye senki nem jelentkezett, hogy például megitassa a kutyákat, csak elvinni szeretnék. Ez az egyetlen fórum, ahol megszólaltam és valószínűleg nem is fogok megszólalni más fórumon, de valahol el kell mondani, hogy például, hogy elaltatják a kutyákat, szó nincs róla. Éheznek a kutyák, szó nincs róla. Attól, hogy a Móna úr meghalt, ettől még az állatok nem fognak meghalni. A munkatársaink azok most is dolgoznak a tanyán.

- R.: Ott ásnak éppen. Bár azért el kell mondani, hogy elég nagy rendetlenség van itt a telepen. Mindenféle roncsok, szemetek, sitt, vasdarabok. Mocsaras rész... Itt látok egy húscafatot, amin itten lépkedünk.

- A szabadon lévő kutyák...

- R.: Csontokat, koponyadarabot.

- Igen, eddig tél volt, hó volt, sár volt, most miért kezdjek bele egy igazi, a minimális takarítást természetesen megcsináljuk, de az igazi tavaszi nagytakarítást most egy hónap múlva úgy is jönnek a dózerek.

- R.: Hat kutya egy egész nagy elkerített részen. Ugyan ólnak nem nevezhető az a tákolmány fából, ami van nekik.

- De ott van nekik az épület is.

- R.: Ja, igen, ott van a sarokban egy kicsit omladozó.

- A többszáz kutyából ez a harminc darab van, már ez is téves információ volt.

- R.: Azt nem mondom, hogy kövérek a kutyák.

- Ezek nem pesti belvárosi kutyák, akiket túletetnek. Kriszta, hány zsák tápunk van mára?

- R.: Huszonkettő, azt mondja a hölgy.

- Igen. Ez 22x50 kiló táp.

- R.: És folyamatosan van mit enniük, tehát négy hét múlva is?

- Négy hét múlva is meg tudom az állatoknak a takarmányra a pénzt keresni. Én állatidomár vagyok.

- R.: Mikor járt itt utoljára a hatósági állatorvos?

- Múlt héten volt itt a Molnár doktor utoljára. Nem veszett, nem rühes...

- R.: A kecske az itt jön utánunk - szabadon?

- Õ szabadon él.

- R.: A kutyák örömmel megugatják. Rendben van egyébként ez a kecske, olyan kis bánatos.

- Tizennyolcadik éves, emberi korba átszámítva elmúlt száz éves. Nem beteg, csak öreg.

- R.: Itt a tehénnel mi a probléma itt hátul?

- Nincs most időm, hogy naponta egy órát foglalkozzak azzal, hogy lefésüljem.

- R.: Az elhunyt Móna úr a haszonélvezője volt ennek a területnek, de a tulajdonos...

- Õ nem kívánja ezt folytatni.

- R.: De egyáltalán ilyen körülmények között ma lehet állatokat tartani? Hát itt a telep végében szó szerint olyan, mint hogyha egy szemétdombon járnánk.

- Nem, de ezt oldjuk meg.

- R.: Tegnap telefonban mondta egy hölgy, aki egy menhelyt vezet, hogy segíteni akart, hogy néhány agarat magához venne a menhelyre és önök azt mondták, hogy negyvenezer forint/darab.

- Természetesen, ingyen nem fogok odaadni semmit. Amelyik értékesíthető, értékesítve lesz. Tizenhat éves kecske már biztosan nem, de annak is fogok helyet keresni.

- R.: MIlyen kutyafajták vannak itt egyébként a tenyésztett agarakon kívül?

- Pár darab dog és egy-két busset hund és pár vizsla. Ne keverjük össze az állatmentést és a tenyésztést. Hát valamiből a mentett állatoknak enni kellett adni. Egy jóminőségű agarat eladok, abból legalább ötven kutyát tudok két hétig etetni.

- R.: Gönczöl Emese az elhunyt keresztlánya. Õ a kedvence, ez a lovacska?

- GE.: Igen.

- R.: Kicsit azért látszik a bordája, nem akarok kötekedni, sovány.

- GE.: Igen, mert ő egy csődör és ő most mással van ilyenkor elfoglalva, a többieknek a verekedésével meg az űzésével, úgy hogy ő...

- R.: És nem az evéssel?

- GE.: Igen.

- R.: Végigsétált velünk a telepen Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora is. Ott mintha egy kis sérülsét látnék az egyik vizsla oldalán.

- SzI.: Ezek a vasrácsok okozhatnak ilyen sérüléseket, de itt ezeknek a kutyáknak legfőképp az ekcéma a problémájuk.

- R.: Pedig azt mondták, hogy az már kezelve lett.

- SzI.: Igen, kezelés alatt vannak, tehát azért az egy hosszabb folyamat, míg ezeket a kutyákat teljes egészében meg lehet gyógyítani. De igazából a tartási körülmények abszolút nem megfelelőek. Én most azt megígértem és be is fogjuk tartani, hogy a holnapi nap folyamán ide száraz eledelt hozunk az állatoknak és...

- R.: Bár azt mondták, hogy van.

- SzI.: Eleség ellátmány az van az állatoknak, de még szálastakarmány, ami borzasztó nagy problémát jelent, mert Üröm környékét ismerve nincs is legelő, ahova ki lehetne úgymond csapni a birkákat. Az a cél, hogy az állatokat valamilyen szinten feltáplálni és hát semmiképpen nem megoldás az, hogy ezek itt hosszabb távon itt maradjanak. Hát az agarak azok tudomásom szerint mindegyik törzskönyvezett agár, szerintem gazdához fognak kerülni, és hát ami különleges, hogy ezek magyar agarak és magyar agárból nagyon kevés van Magyarországon tudomásom szerint. Bizonyára lesznek olyan kutyák, akiért nem jelentkezik majd örökbefogadó vagy gazda, akkor a Fehér Kereszt ezt majd valamilyen módon át fogja vállalni. A póni ügyében is egy társszervezetnek fogunk szólni, hogy esetlegesen ők talán két bála szalma ellenértékében elvihetik. Kérdéses még mondjuk itt a juhoknak a sorsa meg a kecskéknek a sorsa, nem nagyon mozdulnak feléjük az emberek.

- R.: Fáj a szíve, ha itt körbenéz?

- SzI.: Igen. Talán annyi a tanulsága ennek az egész mesének, hogy nem szabad, hogy egyáltalán Magyarországon egy ilyen telep így vegetálhasson évtizedeken keresztül.

- R.: MÁsvalahol magánemberek tartanak állatokat, ugyanilyen állapotokat találhatunk?

- SzI.: Sok hasonló van sajnos. És nagyon sokan például lótenyésztésbe fognak. Pusztán állatszeretetből tartanak állatokat. Nem szabad megengedni. Tehát nem úgy működik, mint egy autóstelep, hogy felhalmozok negyven autót és nem tudom őket eladni, semmi gond nincs. Ezeket az állatokat etetni kell.

- R.: Nagy István az ürömi önkormányzat igazgatási osztályának munkatársa. Volt ennek a telepnek valaha engedélye?

- NI.: Ennek a telepnek nem volt engedélye.

- R.: Mert ez nem menhely és mert külterületen van?

- NI.: Igen, külterületi állattenyésztésről van szó. Móna Gyula 1982 óta ürömi lakos.

- R.: Jöttek-e panaszok?

- NI.: 2002-ben tíz panasz, hogy ő milyen módon tartja az állatokat és azonnal el kellett határozni, hogy fel kell számolni. Lépésről lépésre próbáltuk ezt így megoldani. Szerződést kötöttünk egy székesfehérvári állatmenhellyel, és ők szállították el azokat a kutyákat, harmincnégy állatról van szó, melyeknek a tulajdonjogát Móna Gyula nem tudta igazolni. Befogadott minden olyan állatot, akit kidobtak...

- R.: Mégiscsak menhelyként is funkcionált akkor a telep.

- NI.: Menhelyként is funkcionált és a disznóistállóra gondolok, amit azóta teljes mértékben felszámoltunk, medvéket elvitt, azt még a kolléganőm intézte. Beléptettük, hatósági állatorvosunk segítségével a Birkatenyésztők Országos Szövetségébe a birkaállományát, a kecskeállományát, bebélyegezték a lovakat, az öszvért.

- R.: Az ottmaradt állatok nagy részéről most itt van egy paksaméta papír, eboltási igazolványok fénymásolatai. Sötétbarna, 1998, a többit nem tudom elolvasni.

- NI.: Ezek többé-kevésbé az agarak eboltási bizonyítványai. Nagy része rendben van, rendszeresen oltották.

- R.: És most mikor voltak kint utoljára?

- NI.: MÁrcius elején. Húsz-huszonkét állattal van több, mint ami ugye itt nálunk dokumentálva van. Ezeket az állatokat azóta fogadta be, de a telek tulajdonosa úgy tudom, hogy két hónap határidőt hagyott az örökösöknek az állatok elszállítására.

- R.: Ebben milyen felelőssége van az önkormányzatnak?

-NI.: Hát felügyelnie kell mindenképpen, más jogilag nincs, mert az örökösök rendelkeznek a hagyatékkal.

-R.: Határidőn belül nem tudják az állatokat elszállítani, akkor tennie kell valamit az önkormányzatnak?

- NI.: Tennie kell. Említettem , hogy szerződésünk van egy székesfehérvári állatmenhellyel, akkor felvesszük a kapcsolatot velük.

- R.: Közel húsz éven keresztül az önkormányzat itt nem tett semmit. Így, ahogy ez kinéz, azért nem volna szabad működnie egy telepnek.

- NI.: Igaz. Ahogy így átnéztem az aktákat, 82-től 2002-ig nem volt olyan hatósági intézkedés, ami arra kényszerítette volna Móna Gyulát, hogy az állattartást a törvényes mederbe terelje. És az állattartáSról szóló önkormányzati rendeletünk éppen felülvizsgálat alatt van. Több ilyen EU-s szempontnak nem felelt meg, úgy, hogy inkább nem idézném. Nem készült el az ebkataszter, most kész van. Nyilván kell tartanunk minden ebet.

- R.: Mégis hányat lehet tartani egy magánháznál?

- NI.: Két ebnél többet tartani csak jegyzői engedéllyel lenne ildomos.

- R.: Hasonlót gondolomm ár később nem lehet megengedni.

- NI.: Nem, nem lehet, erre természetesen jobban odafigyelünk.

- R.: 328-7111-es a telefonszámunk és én azt hiszem, hogy most fogalmazódnak meg, akárcsak bennünk, önökben is a gondolatok. Itt van jónéhány telefonüzenet a kezemben. A gazdák felvilágosítása nem megfelelő -mondja egy hölgy hallgatónk. Nem tudják, hogy mit vállalnak. Aztán dr.Szabó Zsuzsa telefonált, gyanítom, hogy ő talán állatorvos lehet. Állategészségügyi vezetők felelőssége, hogy informálják az állattartókat. A cél, minél drágábban adják el az állatokat, nem pedig a megfelelő elhelyezés. Ivartalanítás ára drága, macskáknál 6.5 ezer forint. Amíg ez nem lesz olcsóbb, addig sok lesz a hontalan állat. Nem tudom. Az Állatotthonok Szövetségének elnöke, Farkas Tamás a vonalban. Jó napot kívánok!

- FT.: Jó napot kívánok!

- R.: Otthon ez, vagy állattelep, vagy menhely ez az ürömi, mert gondolom, sok ilyen van még Magyarországon, ahol hasonlóak a körülmények.

- FT.: Hát először egy mondat erejéig hadd pontosítsak. Volt egy névváltoztatás, a Magyar Állatvédők Országos Szövetsége. Gyakorlatilag talán a telep kifejezést használnám én a legszívesebben, hiszen az állatotthon kategóriájába két funkció tartozik, az egyik az állatpanzió, a másik pedig az állatmenhely. Ez egy olyan vegyes felvágottnak tűnik az ürömi telep, amire azt gondolom, hogy egyik sem illik rá.

- R.: Én meg azt gondoltam, hogy ez - hallgatva a híreket, ezt a riportot, azt az e-mailt, amit kapott jónéhány szerkesztőség Magyarországon, tévé, rádió, hogy ez egy meghatározhatatlan piac, és itt mindenki, aki csak tud az belenyúl, próbálkozik, aki tud, még üzletet is csinál. Hát az milyen dolog, hogy valaki körbe-e-mail-ezi az országot, hogy menjen ki a sajtó és segítsen, mert itt örökbe lehet fogadni állatokat és akkor utána az a telefonszám ki van kapcsolva és kiderül, hogy nem lehet örökbefogadni, csak pénzért lehet elhozni. Szóval az egész dolog olyan kaotikus. Önök jártak ezen a telepen, mint Magyar Állatvédők Szövetsége, Farkas úr?

- FT.: Állatvédőket tudomásom szerint, és így minket sem szívesen láttak ezen a telepen. Érdeklődés szintjén kint voltak a kollégáink, felmérték, megnézték a telepnek az állapotát és ez alapján született az a határozatunk, hogy természetesen ha szükség van, és azt gondolom, szükség van, akkor segítünk a probléma megoldásában, tehát az állatok befogadását a szövetségbe tartozó szervezetek vállalni fogják, tehát emiatt nem kell elaltatni az állatokat.

- R.: Ez egy jó hír. Dr.Kiss László kerületi főállatorvos viszont volt kint Ürömön, ugye?

- KL.: Valamikor régen voltam kint még, úgy, hogy ismertem a Móna urat. Hát meglehetősen rossz körülmények között voltak ott az állatok.

- R.: Igen, de ilyenkor azt mondják az állatvédők és sok ilyen sms is érkezett, a 06-30-652-4533-ról is, hogy még mindig jobb éhesen és még mindig jobb rühesen és még mindig jobb bolhásan, mint az út szélén elpusztulva.

- KL.: Az biztos, az biztos, csak itt az a probléma, hogy ha ezt a kutyát meglátja valaki, nem biztos, hogy ragaszkodik hozzá, hogy meg akarja venni. Mert azért egy - már eleve úgy kezdeni egy kutyával, hogy meg kell füröszteni, állatorvoshoz vinni, költségek vannak, meg - vagy meggyógyul, vagy nem ebből az allergiából, hiszen a rühesség ez gyakorlatilag allergia.

- R.: Sok állatszerető ember van és mindkettőjükhöz szól a kérdés, aztán a zene után folytatjuk majd, sok állatszerető ember van, aki befogadja az állatokat sorra, sorra, sorra és talán valóban nem méri fel, hogy azt etetni kell, azt oltatni kell, azt tisztán kell tartani és hogyha a gazda kórházba kerül vagy még rosszabb helyre, akkor mi lesz ezekkel az állatokkal. Szóval ez a fajta állatvédelem Magyarországon működni látszik.

- KL.: Igen, egyik oldalon működik, mert vannak emberek, állatszerető emberek, akik akár négy-öt kutyát, és most egy kis kertes ház udvarára gondolok...

- R.: Amit begyüjtenek...

- KL.: Igen, amíg bírják a szomszédok meg elbírja a kert meg minden egyéb, hanem én megintcsak az - ugye, mert többszörösen lerágott csont ez a kutyatartás kultúrájának az emelése, amibe nemcsak az tartozik, hogy az utcát ne piszkolja a kutya meg ne zavarja a szomszédot meg egyéb dolog...

- R.: Mert még ott sem tartunk.

- KL.: Még ott sem tartunk, igen, hanem az is beletartozik, hogy ha valami miatt feleslegessé vált egy állat, mert feleslegessé válhat, családi probélmák lehetnek, nem fér bele a munkaidőbe vagy...

- R.: Vagy feljelentés és mondjuk...

- KL.: Meg ezek is, akkor azt a szerencsétlen jószágot ne a város határába, az erdőbe tegyék ki vagy csapják ki, hanem legyenek meg azok a szervezetek, és most már azért sok megvan, civil szervezet, állatvédő szervezet, aki befogadja ezeket az állatokat.

- R.: Farkas úr, a Szövetségben a menhelyek, telepek szerepelnek, ők is jelentkezhetnek és ott helyet kapnak önöknél?

- FT.: Így van, így van természetesen. Én is egyébként azt gondolom, hogy elsősorban a felelősségteljes állattartásnak a kultúráját kellene elterjesztenünk, ami azért már jelentősen változott az utóbbi időben, másrészt pedig azt az elvet valljuk mi is, hogy először a feltételeket kell megteremteni, temrészetesen záros határidőn belül, ugyanúgy, ahogy ennél az ürömi telepnél is ezt kellett volna követni, és utána kell az állatot befogadni, hiszen azokért az állatokért, amiket befogadunk, felelősséggel tartozunk.

- R.: Hát ön most optimista volt. Mondok erre egy telefont, ami most érkezett, Mohácsról egy hölgy egy 20-as mobilról. Egy kompon ott Mohácsnál gondolom tegnap este látta, hogy egy szekeret húzó fehér csikó összeesett a tehertől. Az állatvédőket értesítették, de azok azt mondták, hogy ők csak kutyákkal foglalkoznak. Az állatorvos nem segített, nem rá tartozik, a ló, a lovat tulajdonosai bántalmazták, majd elvonszolták. Kire tartozik ez az ügy meg az összes többi? Éppen most hallottam a Falurádióban, talán tegnap reggel, hogy ez is változik majd májustól és ugye az utazás közben is etetni kell, itatni kell, pihentetni kell az állatot, hát még munka közben. Hú, de messze van még! - na nem május 1-je. 328-7111-es a telefonszáMunk. Folytatjuk még a témát. /Zene./

- R.: 06-20-9000666 az sms-számunk. Valaki azt írja, hogy a rendőrök csak akkor jönnek ki, hogyha vér folyik. Mikor jönnek ki az állatvédők. Tényleg, kihez lehet fordulni, a Magyar Állatvédők Szövetségéhez vagy mondjuk a főállatorvoshoz, vagy valamelyik beosztottjához, hiszen itt a jószándékú emberekre apelláltak mindketten és sok ilyen van és tudom azt, hogy a mi családunkban is többen vannak, akik ha megkötött kutyát látnak rövid láncon, akkor legszívesebben bemennének, kiszednék, megmentenék, telefonálnának, de hát nem lehet, és - egyáltalán lehet-e valakinek telefonálni?

- KL.: Lehet, természetesen, hogy lehet telefonálni. Lassan minden önkormányzatnak meglesz vagy megvan már az állattartási rendelete. Pontosan megmondja, nevezetesen a jegyzőnek, miután ő a gazda ilyen szempontból a területen, annak lehet telefonálni vagy a hatósági állatorvosnak, akik hivatalból kötelesek intézkedni.

- R.: Elég ha azt mondom, hogy egy negyven centis láncon van a kutya és az én jegyzőm gondolja főállatorvos úr, hogy fog intézkedni, lesz erre mondjuk egy kis önkormányzatnak embere...

- KL.: Egy ember biztos, hogy adódik, aki elsétál arra és tényleg megnézi, hogy negyven centis és napon és negyven centis láncon van-e. Itt Budapesten több esetet tudok, amikor hát vagy az állatvédők mentek ki, mi szóltunk az állatvédőknek, vagy a kollégának szóltunk, hogy menjen ki, nézze meg.

- R.: És akkor mi van, ha negyven centis a lánc? Köze van hozzá, bejöhet az állatorvos, bárki?

- KL.: Hát ha beengedik.

- R.: Így van.

- Mv.: Én hiszek a televízió erejében, de azért jellemző, hogy van egy olyan televíziós csatorna, amelyik kifejezetten arra szakosodott, hogy az állatvilágot bemutassa és az állatvilág bemutatásának egyik fontos eleme egy olyan rendőrségnek a rendszeres mutatása, esetek feldolgozása filmeken, amelyik arról szól, hogy valaki feljelent valami szabálytalanságot érzékel és akkor rendőrök mennek ki, tehát nem...

- KL.: És a hatóság, így van.

- Mv.: De ez nem Magyarországon van természetesen sajnos. Vagy nem sajnos, nem tudom.

- R.: Eljutunk ide? És akkor tényleg egy perc, mindkettőjükhöz, Európai Unió, szóval ez hoz nekünk valamit ez a csatlakozás ebben?

- KL.: Valószínűleg, reméljük, hogy hoz valamit. Azért megvoltak a magyar állam részéről is, hiszen az adórendeletben egy százalékot fel lehet ajánlani az állat... legkülönfélébb... tehát például állatvédő egyesületeknek is, illetve szervezeteknek is. A másik dolog, feltételezzük azt, hogy miután az állatvédelem egy nagyon központi kérdés az Európai Unióban is, hogy lesz lehetőség pályázatokkal, egyéb dolgok... elsősorban pályázatokkal bizonyos pénzeszközökhöz jutni, hogy olyan feltételek közé kerüljenek, ne a Móna-féle feltételek közé kerüljenek a gazdátlan állatok, ahol - hogy mondjam kicsinosítva könnyen gazdára - új gazdára találnak.

- R.: Azon gondolkozom, Magyarországot valakit megbüntettek már azért, mert kidobott autóból egy kutyát? Farkas úr, hallott már ilyen esetről, hogy valakit tetten értek, elkaptak, megbüntettek?

- FT.: Ilyen esetről még konkrétan nem hallottam, de azért hadd mondjam nagyon gyorsan, hogy a nevelés és a szemléletformálás természetesen az egyik oldala, azonban négy nap múlva, április 24-én életbe lép a BTK-módosítás és néhány esetben például a mohácsi esetnél ez már egy bűncselekménynek, egy állatkínzásnak, egy bűncselekménynek minősül. Azt gondolom, hogy ha néhány ilyen eset megkapja a megfelelő büntetését, az elkövető megkapja a megfelelő büntetését...

- R.: És publicitást is kap.

- FT.: És publicitást is kap, akkor ez egy nagyon jelentős előrelépést jelent.

- R.: Tehát azt mondja, hogy ha én ütök-verek egy lovat az utcán és mondjuk ehhez lesz két tanú, aki ezt tanúsítja - soha nem tennék ilyet, akkor az már most már április 24-étől súlyosabb eset és ne adj Isten, még meg is büntethet érte valaki?

- FT.: Sőt, börtönbe is zárhatják érte természetesen. Fordulhatnak az állatvédőkhöz, fordulhatnak az Állategészségügyi Állomáson található állatvédelmi felelősökhöz, mert ma már van ilyesmi is, és hát előkészületben van az állatvédelmi őrszolgálat kialakítása, ami egy kicsit hasonló módon kell, hogy működjön majd, mint a közterületfelügyelők. Tehát azért vannak itt előrelépések szankciók szempontjából.

- R.: Jönnek a telefonok a hallgatóktól. Hofil Istvánné a gödöllői telkén befogadna egy kutyát, lehet korcs is, azt mondja, hogy egy kecskét is befogadna erről az ürömi telepről, kifizetné. Aztán a Petneházi Csárdából hívtak minket, hogy pónik, lovak befogadását is vállalnák, lenne ott helyük. Szóval az emberekben, az emberek egy részében megvan a jó szándék, talán lesznek hozzá törvények meg intézmények is, talán némi pénz is csurran-cseppen.

- KL.: És az Európai Unióról még annyit, hogy előbb vagy utóbb nálunk is be kell vezetni a kutyák azonosítására és a tulajdonos visszavezethetőségére, megállapíthatóságára a chipeket.

- R.: Chipek helyett, állatorvos barátom mondta nekem már nyolc éve vagy tíz, hogy amíg chip-rendszer nem lesz - és ez mit jelent egészen pontosan, addig nem lesz megoldás.

- KL.: Ez mit jelent pontosan? Ez egy parányi...

- FT.: Egy mondatot ha szabadna hozzáfűzni. Épp az elmúlt hetekben történt, Pécs közvetlen környékén, Kozármislényben kötelező érvénnyel bevezették, egy körülbelül kétezres faluban a kutyák kötelező mikrochipezését.

- R.: Kozármislényben?

- FT.: Így van. Tehát ez egy olyan rendszer, ami alapján minden állat azonosítható, leolvasható, visszakereshető a tulajdonos, ne adj Isten elveszik a kutya, könnyebben meg lehet találni.

- R. Azt ott elhatározta a jegyző vagy a polgármester vagy a testület?

- FT.: Így van, így van, ezt az önkormányzat, illetékes önkormányzat elhatározta, részben finanszírozta is, tehát fele részben finanszírozta, ha jól tudom, ezerötszáz forint volt ennek a végső ára. Voltak természetesen ellenérzések, de azt gondolom, és ezt támogatnák mindenhol, ez az egyik legtökéletesebb, sőt, talán legtökéletesebb lehető megoldás.

- R.: Hát innen gratulálunk Kozármislénynek, a testületnek és megígérem, hogy ezt riportban is feldolgozzuk majd, mert ugye...

- KL.: Ilyen nincs...

- R.: Ilyen még nincs.

- KL.: Nem tudok erről,

- R.: Európában sincs sok.

- KL.: Hát Európában azért már van. Hát Európában ez már nem egy extra dolog.

- R.: Tehát kap egy olyan rendszámot a kutya-macska...

- KL.: Egy olyan - de a bőr alá, tehát kicserélhetetlen.

- R.: Így van. Láthatatlan, kicsike...

- KL.: Egy kis rizsszem nagyságú, rizsszem nagyságú, tulajdonképpen egy kis jeladó, aminek önálló sugárzása nincs, ellenben a leolvasó készülékkel kényszerítem őt, hogy egy számsort adjon le és hogyha nekem megvan az adatbázisom, onnan pillanatokon belül lekérdezhető akár telefonon, akár...

- R.: Egy dolog nem védi meg a kozármislényieket, hogy ha valaki autóból kirak ott egy nem bechipezet kutyát.

- KL.: És befogadják.

- R.: És ha befogadják.

- Mv:: Akkor viszont be kell chipezni.

- KL.: És be fogják chipezni, igen.

- R.: Köszönöm szépen dr.Kiss László kerületi állatorvosnak, hogy beszélgetett velünk. Farkas úr, akkor ha jól értettem azt a félmondatot, akkor a maradék állatokat, amelyek nem kellenek, vagy akik - mondjuk most így, akik nem kellenek senkinek, mert öregek, betegek, piszkosak is, rühesek is, azoknak is lesz befogadó állomása? Közben itt nálam gyűlnek a telefonok, itt már mindenki mindent befogadna, de hát mégiscsak jobb, ha ezt egy hivatalos szervezet teszi.

- FT.: Természetesen, az elhelyezésükről gondoskodunk, a telep felszámolására viszont, hogyha ez szükséges, akkor azt gondolom, hogy az illetékes önkormányzatnak kell gondoskodni.

- R.: Így van, a felelősséget, sajnos a kérdést még hosszasan ragozhatnánk, például valóban azt, hogy egy önkormányzat hogyan hagyhatja azt, hogy a közigazgatási határain belül többszáz állat legyen mondjuk ilyen körülmények között. Nagyon szépen köszönöm önöknek a gondolatébresztő beszélgetést. 328-7111 a Napközben száma. Az sms-ünk 06-20-9000666. Négy perccel múlt fél tíz. /Zene./