Berg Gusztáv kórházat, kaszinót, óvodát, iskolát, vasutat épített, kutakat ásatott Kapuváron. | ||||
Mocsarat csapolt, vasutat, iskolát épített 1864-ben Kapuváron telepedett le és átvette a bérelt Esterházy uradalom irányítását. Otthonra a kastélyban talált. Megérkezése után hozzálátott a kapuvári hercegi uradalom elhanyagolt gazdaságának rendbehozatalához: elsősorban a belvizek levezetéséhez szükséges csatornahálózatot fektette le, meghonosította a gazdasági forgórendszert, bevezette a rendszeresen trágyáztatást a földeken, gőzgépet, gőzekét vásárolt, ipari vasutat épített ki. Komoly szerepelt vállalt a Hanság mocsarainak lecsapolásában, segítette a Rábaszabályozó Társaság és a Rábabizottság munkáját. Gazdasági fejlesztései mellett a település társadalmi, egészségügyi és szociális életében is jelentős szerepet játszott. Az 1892-es kolerajárványt követően ő szorgalmazta artézi kút létesítését. Javaslata alapján megindultak a vizsgálatok és mérések, végül Kapuvár első artézi kútját 1899. szeptember 10-én adták át a polgári iskola udvarán. Ugyancsak ő furatott kutat Öntésmajorban, Földvármajorban, Gusztávmajorban. 1870-ben a béruradalom öntésmajori központjában báró Berg Gusztáv építtetett iskolát, ahova a környék majorjaiban dolgozók gyermekei tanulhattak. Az ő közbenjárására létesítették 1884-ben a kapuvári polgári iskolát, részvénytársasága ehhez 10 ezer forinttal járult hozzá. A helyiek díszpolgárrá fogadták Kezdeményezője volt a Sopron-megyei Első Takarékpénztárnak, megalakította a Kapuvár-Gartai Önkéntes Tűzoltó Egyletet, 1877-től rendszeresítette a kapuvári hetivásárt, megalakította a Kapuvár-gartai Utcavilágítási Egyesületet. 1881-ben létrehozta Kapuváron a járásbíróságot, idetelepíttette a telekkönyvi hivatalt is, Casinót alapított, gazdasági kiállítást szervezett. 1882-ben vetette fel közkórház alapításának gondolatát, majd 1887-től az elkészült intézmény kórházbizottságának elnöke lett. Utakat építtetett, megszervezte az öntési szeszgyárat, irányította a gőzmalom-rekonstrukciót, a gazdaság majorjait telefonvonallal kötötte össze. 1898-ban, hetvenedik születésnapján Kapuvár község díszpolgárává fogadták. Élete utolsó évében is maradandót alkotott. A később róla elnevezett, ma dr. Lumniczer Sándor utcában a régi, egytermes szerény óvoda helyett új, korszerű, tágas és jól felszerelt 'kisdedóvót' építtetett, melyet a telepüésnek adományozott. Báró Berg Gusztáv 1903. augusztus 4-én hunyt el. Sírja a kapuvári, mai nevén Szent Kereszt temetőben van, síremlékén a felirat hasznos életét jellemzi: 'Amit gondolt - okosság, amit érzett - az jóság, amit mondott - igazság. ' A fejlődés meghatározó személye A mai kapuváriak méltóképpen őrzik a báró emlékét: utcát neveztek el róla és az ipari iskola is nemrégiben felvette a Báró Berg Gusztáv nevet. A Városházán dombormű avattak fel és tablósorozatot, az iskolában emlékfalat alakítottak ki. A város jótevőjének munkásságát legjobban ismeri talán Kováts Csaba, a Városszépítő Egyesület titkára. A nyugdíjas pedagógus beszélt mindazokról az alkotásokról, amelyek most is emlékeztetnek Gusztáv báró gazdag életművére. -- Garta és Kapuvár fejlődését, a közügyeket mindig szem előtt tartotta saját vállalkozásai mellett is-kezdte Kováts Csaba. -- A város számos épülete hirdeti ma is a báró alkotó életét, a kórház, a mai Pátzay-iskola, és még jónéhány kapuvári közintézmény. Nagy dolog volt akkoriban a gazdasági kisvasút megépítése, amit 1978-ban sajnos megszüntettek. Kapuvár mellett az uradalom majorjait is ivóvízzel látta el. Működött és ma is látható a vízimalom, amelyet később gőzüzemű hengermalommá alakítottak át. Az ott termelt áram 1897-től Kapuvár ingyenes utcai közvilágítását szolgálta. Az épület sajnos átalakult, üzleti célra hasznosítják. A báró építette a csikoségeri Eszterházy madárvártát, vadászati célokra. Az utókor hálás -- A Berg család szolgálataiért az utókor is hálás lehet, nemes emlékét kegyelettel és mélységes hálaérzettel próbáljuk megőrizni-jegyezte meg Kováts Csaba. Gusztáv báró után fia, Miksa, majd unokája, Tasziló vette át a birtok irányítását. Kováts Csaba személyesen is ismeri a leszármazottakat, akik 1951-ben hagyták el Kapuvárt, de ragaszkodásuk most is megvan a település és az ott élők iránt. A csornai id. Remete László személyesen is találkozott a báróékkal, mivel édesapja a malom főmolnáraként dolgozott, ő pedig inaséveit töltötte az üzemben. Élénken emlékezik Tasziló báróra, akit motorjával többször is fuvarozott a 'szolgagyőri' birtokra. Tasziló báró a motoron -- Báró Berg Tasziló volt már a tulajdonos, felesége Pannika, aki haragudott, ha bárónénak szólítottuk-idézte fel Laci bácsi, aki 1938-ban került Kapuvárra. -- Rosszat semmiképpen nem mondhatok róluk, a többi munkással együtt meg voltunk velük elégedve. Iván mellett volt a 'Szolgagyőr' elnevezésű birtokrészük, Tasziló báró gyakran szólt nekem: 'gyerek, hozd a motort, megyünk Szolgagyőrbe', felült mögém, így ellenőrizte az aratókat, masinálókat. Akkor már nem a kastélyban laktak, a malomban volt egy csinos lakásuk, négy szobával. Szakácsnőjük volt természetesen és szobalányuk, de egyáltalán nem éltek nagylábon, csakúgy szerényen. Néha jöttek vendégeik, ilyenkor nekünk, fiataloknak kellett a hölgyeket lesegíteni a hintókról. A báró gyerekek fiatalabbak voltak nálunk, kis Tasziló a fiú és ha jól emlékszem, lányuk is volt, később aztán hallottam, hogy a háború után menekülniük kellett. A régiektől tudom azt is, hogy mennyi jót tettek a városért a Bergek, Tasziló nagyapja például kórházat alapított, iskolát, óvodát építtetett, azaz Kapuvár igazi jótevője volt a család. | ||||