Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.
Nyolcvanezer, gondnokság alatt álló értelmi fogyatékos ember helyzetén javítana, ha már május 1-jén hatályba lépne az új polgári törvénykönyv (Ptk.) - mondta a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány magyarországi munkatársa pénteken Budapesten, az Alkotmánybíróság (Ab) épülete előtt tartott sajtótájékoztatón. 

2010. április 9. 17:10 
 
Gombos Gábor több érdekvédő szervezet képviselőjével együtt leadta az Ab elnökének címzett, Répássy Róbert által jegyzett indítvány elutasítását célzó beadványt. A fideszes országgyűlési képviselő március 5-én benyújtott indítványában azt kérte az Ab-tól: semmisítse meg a törvénykönyv lépcsőzetes hatályba léptetésről szóló jogszabályi rendelkezést. Jelezte, hogy a Fidesz - ha kormányra kerül - felülvizsgálja a tavaly elfogadott új Ptk.-t.

"Joghalottak" maradnának azok a gondnokság alatt élő személyek, akik ma cselekvőképtelennek vannak nyilvánítva - mondta Gombos Gábor a sajtótájékoztatón, utalva arra az esetre, ha az Országgyűlés által elfogadott új polgári törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló törvényhez (Ptké.) kapcsolódó képviselői indítványnak helyt adna az Ab.

Az érdekvédő szervezet szerint az új polgári törvénykönyv első és második könyve annyiban javítana az érintettek emberi jogi és polgárjogi helyzetén, hogy megszüntetné a kizáró gondnokságot, helyette új elemként meghonosítaná a támogatott döntéshozatal intézményét. Ezáltal magasabb szintre kerülnének az autisták, értelmi fogyatékosok, pszicho-szociális fogyatékossággal élők jogai. Gombos Gábor feltette a kérdést: nem fenyegeti-e a jogbiztonságot az, hogy nem lehet tudni, valóban életbe lép az új polgári törvénykönyv május 1-jén?

Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) ügyvezető igazgatója az MTI-nek azt mondta: "ma a hatályos jogi szabályozás elzárja az önálló döntés lehetőségétől az ellátottat". A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis - tette hozzá - a bíróság a 18 év feletti értelmi fogyatékosokat általában kizáró gondnokság alá helyezi, vagyis cselekvőképtelennek nyilvánítja, ily módon nem vizsgálja az esetleges képességeiket.

A Kovács Melinda reményei szerint változtatás nélkül életbe lépő jogszabály viszont nem a döntéshozatalból való kizárásra, hanem az önálló döntéshozatal elősegítésére összpontosítana. Meglátása szerint az új szabályok alapján az ellátottak kiszabadulhatnának abból a "gettóból", amelybe a társadalom zárta őket. A szervezet képviselője elmondta: sok érintett érdeklődött a készülő jogszabályi változásokról, a szervezet számos felkészítő tanfolyamot is tartott a témában.

Az ÉFOÉSZ által csütörtökön kiadott közlemény szerint a májusban hatályba lépő új Ptk. második könyve nyolcvanezer, gondnokság alatt élő, többségében fogyatékos ember polgári jogi helyzetében hozhat olyan mélyreható, pozitív változásokat, amelyet az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtását felügyelő bizottsága is a legjobb gyakorlatok között ajánl a részes államoknak.

Az új polgári törvénykönyv hatálybalépésről és végrehajtásáról rendelkező Ptké.-t február 15-én fogadta el az Országgyűlés. A Ptké. a Ptk. két szakaszban történő hatálybalépéséről rendelkezik, a kódex első és második könyve 2010. május 1-jén, a többi része pedig 2011. január 1-jén lép hatályba.