2006. augusztus 24.
Ma a felsõoktatási intézmények nagy részében a szociális támogatások, az ösztöndíjak elosztásáért a hallgatói önkormányzatok (hök) felelnek. Az elosztási rendszer átláthatatlan, ellenõrizhetetlen, néhány hökben a tagok a pénzlenyúlásra szakosodtak. Pedig a tandíj bevezetésével a támogatási rendszer szerepe nagyon fontos lesz.
Alig van olyan fõiskolát, egyetemet végzett ember, aki ne tudna hökös botrányról mesélni. Az egyik leggyakoribb panasz, melyrõl több fõiskolás és egyetemista hallgató informátorunk is beszámolt, hogy az önkormányzati tisztségviselõk -- mivel a szociális támogatások fölött õk döntenek - szemeszterrõl-szemeszterre felkerülnek a szociális támogatásra jogosultak listájára, mi több sokszor igen elõkelõ helyre, a lajstrom elejére -- szociális helyzetüktõl függetlenül. A listán a helyek el is adók. Az önkormányzati tisztségviselõ pénzt, százalékot kér, hogy egy bizonyos hallgató megkapja a támogatást.
Elõfordul, hogy egyes tagok úgy látják el funkciójukat, hogy közben nem iratkoznak be egy-egy szemeszterre, noha a funkcióvállalásnak feltétele a hallgatói jogviszony. Tucatjelenségnek számít, hogy a hök vezetõi, tagjai visszaélnek az egyetem infrastruktúrájával. Rendszeresen szerveznek különbözõ bulikat, gólyabálokat, egyetemi rendezvényeket, ehhez az intézménytõl ingyen kapják a helyszínt, melyet különféle rendezvényszervezõ cégeknek adnak 'bérbe', a piaci ár alatti díjért, ami viszont nem az egyetem kasszáját, hanem a höktagok jövedelmét gyarapítja. Ez egy a rendszerre rálátó hökelnök becslése szerint rendezvényenként minimum többszázezer forintot jelent. Ez olyan jól mûködik, hogy van vállalkozó, aki kifejezetten egyetemi, fõiskolai bulik szervezésére szakosodott, és országos tevékenységet folytat Pécstõl Szekszárdig.
Saját céggel szerzõdni
A Budapesti Corvinus Egyetemen például az egyetemi rendezvények, így a Közgáz Egyetemi Napok és az úgynevezett Felezõ bulik szervezését egy Fashion Faces névre hallgató betéti társaság látta el. A Cégbírósági bejegyzések szerint a bt. tagjai -- látszólag -- nem kifejezett üzletemberek. Egyikük egy nonprofit szervezet, a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) egyik egykori igazgatója, másikuk az Európai Ifjúságért Egyesület -- mely diákok táboroztatásával foglalkozik -- elnöke, és megtaláljuk a tagok között a Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzatának többször újraválasztott tagját, majd elnökét, Stróbl Pétert is. Közös nevezõ még az azonos üzleti érdekeltségen kívül, hogy a tagok valamennyien közgázosok -- voltak. És az is, hogy valamennyien összeférhetõnek tartják szerzõdni egy olyan szervezettel, melynek vezetõje egyben a cég tulajdonosa is.
Egy korábbi Corvinus-höktag és elnök, Várbíró Péter -- Stróbl barátja -- esetét a Népszabadság is megírta. Várbíró a Corvinus Egyetemen végzett hallgatókat személyesen kereste meg, magát a Corvinus Kultúráért Egyesület elnökének adva ki, és a diplomaosztón kötelezõ megjelenés tartozékait, a talárt, a kalapot, a sálat és a kesztyût adta bérbe ötezer forintért. Az eset különösen kínos része, hogy Várbíró nem elnöke az egyesületnek, továbbá a talárt és egyéb tartozékokat a hök vásárolta az egyetemen keresztül húszmillió forintért. Várbíró a hökkel összejátszva jutott az üzlethez. Meglepõ és pimasz cselekedet ez olyasvalakitõl, aki a történtek idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium köztisztviselõje volt.
Üzlet mindenütt
A Budapesti Corvinus Egyetemen például az egyetemi rendezvények, így a Közgáz Egyetemi Napok és az úgynevezett Felezõ bulik szervezését egy Fashion Faces névre hallgató betéti társaság látta el. A Cégbírósági bejegyzések szerint a bt. tagjai -- látszólag -- nem kifejezett üzletemberek. Egyikük egy nonprofit szervezet, a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) egyik egykori igazgatója, másikuk az Európai Ifjúságért Egyesület -- mely diákok táboroztatásával foglalkozik -- elnöke, és megtaláljuk a tagok között a Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzatának többször újraválasztott tagját, majd elnökét, Stróbl Pétert is. Közös nevezõ még az azonos üzleti érdekeltségen kívül, hogy a tagok valamennyien közgázosok -- voltak. És az is, hogy valamennyien összeférhetõnek tartják szerzõdni egy olyan szervezettel, melynek vezetõje egyben a cég tulajdonosa is.
Egy korábbi Corvinus-höktag és elnök, Várbíró Péter -- Stróbl barátja -- esetét a Népszabadság is megírta. Várbíró a Corvinus Egyetemen végzett hallgatókat személyesen kereste meg, magát a Corvinus Kultúráért Egyesület elnökének adva ki, és a diplomaosztón kötelezõ megjelenés tartozékait, a talárt, a kalapot, a sálat és a kesztyût adta bérbe ötezer forintért. Az eset különösen kínos része, hogy Várbíró nem elnöke az egyesületnek, továbbá a talárt és egyéb tartozékokat a hök vásárolta az egyetemen keresztül húszmillió forintért. Várbíró a hökkel összejátszva jutott az üzlethez. Meglepõ és pimasz cselekedet ez olyasvalakitõl, aki a történtek idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium köztisztviselõje volt.
Üzlet mindenütt
A Corvinus egyik kollégiumát lakók új szállásáról szintén az önkormányzat gondoskodott. A hök a Griff Junior hotelt találta alkalmas szállásnak, a céggel azonban nem közvetlenül, hanem -- mint azt a Griff részérõl is megerõsítették - egy arab üzletemberekbõl álló cég, a Mellow Mood Kft.-n keresztül kötötték a szerzõdéseket. A kimutatások szerint az egyetem 2005 szeptembere és 2006 júniusa között, közel 78 millió forintot fizetett ki a vállalkozásnak. A dokumentumokból az derül még ki, hogy egy további 123 milliós szerzõdést is aláírtak. Kõvári Attila, a Corvinus gazdasági fõigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az illetõ cég jobb ajánlattal állt elõ, mint a Griff Juniort tulajdonló Gerand International Ingatlanforgalmazó Kft. Az arabok ingyenes internetkiépítést és -üzemeltetést ígértek, továbbá belementek, hogy az egyetem pénzügyi helyzetére való tekintettel olykor késve fizessen. Gál Géza, a Földes Ferenc kollégium vezetõje meglepõdött, hogy az egyetem közvetítõ segítségét vette igénybe. Az igazgató jelen volt a helyszín kiválasztásánál és állítja, a tárgyalásokat a hökkel karöltve Kõvári vezette.
A belsõ ember
A pénzekkel, kiadásokkal el kell számolni az igazgatóságnak vagy a tanulmányi osztálynak, de a tételeket nem ellenõrzik, nyilatkozott a FigyelõNetnek egy egykori fõiskolai hökelnök. Senki nem néz utána, hogy a kirándulásra vagy a gyárlátogatásra kiutalt pénz mögött valóban volt-e gyárlátogatás vagy túra. Emellett, miután a hök az egyetemet érintõ számos kérdésben egyetértési joggal bír, vagyis egyes intézkedések végrehajtását megnehezítheti, ha ellene voksol, az intézményi és önkormányzati vezetõk összejátszanak, kéz kezet mos alapon dolgoznak. A hök igényeit az igazgató -- fõ-, gazdasági-, etc. -- aláírja, a hök cserébe támogatja a vezetõ szolgálati gépkocsival, egyéb, a személyére vonatkozó juttatásokkal kapcsolatos felvetéseit, mondta az exelnök.
Potemkin-érdekvédelem
A rendszer rákfenéje, segített megérteni a kialakult helyzetet Polónyi István, hogy a hallgatói önkormányzatok nem látnak el valódi érdekképviseletet. Egy szolgáltató típusú, a hallgatókért versenyzõ egyetemnek természetesen érdeke bevonni a hallgatókat az egyetemi életbe, a döntések elõkészítésébe, a döntéshozatalba, az ellenõrzésbe. Magyarországon azonban a felsõoktatás helyzete más, az oktatás nem szolgáltató rendszerû, az önkormányzatok létét törvény szabályozza, mûködésük nem a valós kihívásokra koncentrálódik, ezért a höktagok önmagukon kívül senkit nem képviselnek. Ezt jól tudják az egyetemek vezetõi is, ezért nem a hallgatók, hanem a höktagok érdekeire helyezik a hangsúlyt. Ez jó a höktagoknak, és jó az intézménynek is, hiszen utóbbi elmondhatja, hogy eleget tett a törvényi kötelezettségének. Ehhez járul, hogy - mint Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke fogalmazott - a felsõoktatási intézmények nem arra vannak kitalálva, hogy szociális kérdésekben döntsenek, emellett nem is szívesen fordítanak erõforrásokat erre a feladatra, így az ösztöndíjak, szociális támogatások -- melybe beletartozik a lakhatási támogatástól kezdve a jegyzettámogatás -- elosztása sok helyen a hök hatáskörébe kerül.
Ugródeszkának is jó
Több politikus kezdte karrierjét hallgatói önkormányzatban. Szabó László például, miután 1995-ben vezette a hallgatók képviseletében a tárgyalásokat a kormánnyal a tandíjbevezetés ügyében, hamarosan a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelõs helyettes államtitkára lett, Kovács Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi karának egykori hökelnöke jelenleg a Jobbik elnöke, Almássy Kornél pedig, aki 2001-2003 között a HÖOK elnöke volt, ma az MDF alelnöki tisztét látja el. Almássy személyi állományában és infrastrukturálisan is a legjobb szervezetek egyikének tartja a HÖOK-ot. Európából a csodájára járnak, tette hozzá. A politikus erõs szervezetnek nevezte mind az országos, mind a helyi hallgatói önkormányzatokat, melyek igazi súllyal rendelkeznek. Külön kiemelte, hogy az önkormányzatok olyan szervezetek, ahova a politika még nem tette be a lábát. A választások demokratikusak, nem lehet beleszólni.
Meglehet, a hallgatói önkormányzatok világát nem itatta át a politika, de azt is túlzás lenne állítani, hogy tejesen ment' tõle. Hogy néhány példát említsünk: a Jobbik jelenlegi elnöke és alapító tagja Kovács Dávid, az ország legnagyobb egyetemének, az ELTE-nek az önkormányzatát vezette, és a mostani vezetõ színe is viszonylag egyértelmû: Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Az ELTE hök szervezeti és mûködési szabályzata 2003-ig, a Jobbik párttá alakulásáig tartalmazta, hogy a Jobbik használhatja a hök infrastruktúráját. Ez pedig feljebb vezet, mert a HÖOK gerincét tradicionálisan ELTE-sek adják.
Epilógus
Stróbl Péter jelenleg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában tölt be funkciót, két bizottságnak is tagja: az EFOTT- és a gazdasági bizottságban tevékenykedik. Stróbl Péter a FigyelõNetnek arra a kérdésére, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a Corvinus bulijait olyan cég szervezze, melynek a hökelnök is tagja, Stróbl azt közölte, hogy a cégbírósági bejegyzés téved, õ nem tagja a társaságnak. Várbíró az Oktatási Minisztérium (OM) hivatalnoka, a szakállamtitkárságon dolgozik. Az OM részérõl megkeresésünk hatására megígérték, hogy tájékozódni fognak az ügyben. Várbíró Péter szóban nem óhajtott válaszolni a kérdéseinkre, írásban tett nyilatkozatot. Szerinte -- a Köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényre hivatkozott - nem összeférhetetlen a Corvinus diplomaosztón kifejtett tevékenysége köztisztviselõi státuszával.
A belsõ ember
A pénzekkel, kiadásokkal el kell számolni az igazgatóságnak vagy a tanulmányi osztálynak, de a tételeket nem ellenõrzik, nyilatkozott a FigyelõNetnek egy egykori fõiskolai hökelnök. Senki nem néz utána, hogy a kirándulásra vagy a gyárlátogatásra kiutalt pénz mögött valóban volt-e gyárlátogatás vagy túra. Emellett, miután a hök az egyetemet érintõ számos kérdésben egyetértési joggal bír, vagyis egyes intézkedések végrehajtását megnehezítheti, ha ellene voksol, az intézményi és önkormányzati vezetõk összejátszanak, kéz kezet mos alapon dolgoznak. A hök igényeit az igazgató -- fõ-, gazdasági-, etc. -- aláírja, a hök cserébe támogatja a vezetõ szolgálati gépkocsival, egyéb, a személyére vonatkozó juttatásokkal kapcsolatos felvetéseit, mondta az exelnök.
Potemkin-érdekvédelem
A rendszer rákfenéje, segített megérteni a kialakult helyzetet Polónyi István, hogy a hallgatói önkormányzatok nem látnak el valódi érdekképviseletet. Egy szolgáltató típusú, a hallgatókért versenyzõ egyetemnek természetesen érdeke bevonni a hallgatókat az egyetemi életbe, a döntések elõkészítésébe, a döntéshozatalba, az ellenõrzésbe. Magyarországon azonban a felsõoktatás helyzete más, az oktatás nem szolgáltató rendszerû, az önkormányzatok létét törvény szabályozza, mûködésük nem a valós kihívásokra koncentrálódik, ezért a höktagok önmagukon kívül senkit nem képviselnek. Ezt jól tudják az egyetemek vezetõi is, ezért nem a hallgatók, hanem a höktagok érdekeire helyezik a hangsúlyt. Ez jó a höktagoknak, és jó az intézménynek is, hiszen utóbbi elmondhatja, hogy eleget tett a törvényi kötelezettségének. Ehhez járul, hogy - mint Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke fogalmazott - a felsõoktatási intézmények nem arra vannak kitalálva, hogy szociális kérdésekben döntsenek, emellett nem is szívesen fordítanak erõforrásokat erre a feladatra, így az ösztöndíjak, szociális támogatások -- melybe beletartozik a lakhatási támogatástól kezdve a jegyzettámogatás -- elosztása sok helyen a hök hatáskörébe kerül.
Ugródeszkának is jó
Több politikus kezdte karrierjét hallgatói önkormányzatban. Szabó László például, miután 1995-ben vezette a hallgatók képviseletében a tárgyalásokat a kormánnyal a tandíjbevezetés ügyében, hamarosan a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelõs helyettes államtitkára lett, Kovács Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi karának egykori hökelnöke jelenleg a Jobbik elnöke, Almássy Kornél pedig, aki 2001-2003 között a HÖOK elnöke volt, ma az MDF alelnöki tisztét látja el. Almássy személyi állományában és infrastrukturálisan is a legjobb szervezetek egyikének tartja a HÖOK-ot. Európából a csodájára járnak, tette hozzá. A politikus erõs szervezetnek nevezte mind az országos, mind a helyi hallgatói önkormányzatokat, melyek igazi súllyal rendelkeznek. Külön kiemelte, hogy az önkormányzatok olyan szervezetek, ahova a politika még nem tette be a lábát. A választások demokratikusak, nem lehet beleszólni.
Meglehet, a hallgatói önkormányzatok világát nem itatta át a politika, de azt is túlzás lenne állítani, hogy tejesen ment' tõle. Hogy néhány példát említsünk: a Jobbik jelenlegi elnöke és alapító tagja Kovács Dávid, az ország legnagyobb egyetemének, az ELTE-nek az önkormányzatát vezette, és a mostani vezetõ színe is viszonylag egyértelmû: Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Az ELTE hök szervezeti és mûködési szabályzata 2003-ig, a Jobbik párttá alakulásáig tartalmazta, hogy a Jobbik használhatja a hök infrastruktúráját. Ez pedig feljebb vezet, mert a HÖOK gerincét tradicionálisan ELTE-sek adják.
Epilógus
Stróbl Péter jelenleg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában tölt be funkciót, két bizottságnak is tagja: az EFOTT- és a gazdasági bizottságban tevékenykedik. Stróbl Péter a FigyelõNetnek arra a kérdésére, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a Corvinus bulijait olyan cég szervezze, melynek a hökelnök is tagja, Stróbl azt közölte, hogy a cégbírósági bejegyzés téved, õ nem tagja a társaságnak. Várbíró az Oktatási Minisztérium (OM) hivatalnoka, a szakállamtitkárságon dolgozik. Az OM részérõl megkeresésünk hatására megígérték, hogy tájékozódni fognak az ügyben. Várbíró Péter szóban nem óhajtott válaszolni a kérdéseinkre, írásban tett nyilatkozatot. Szerinte -- a Köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényre hivatkozott - nem összeférhetetlen a Corvinus diplomaosztón kifejtett tevékenysége köztisztviselõi státuszával.
Való Gábor