Közép és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ

ZÖLD VÁLASZ - A Gordiusz szerkesztőség környezetvédelmi magazinja.

- Jó napot kíván a felelős szerkesztő Sarkadi Péter.

- A hazai civil szféra elsősorban a környezetvédelmi civil mozgalom kialakulásában és fejlődésében nagyon fontos szerepe volt és van egy nemzetközi szervezetnek, melynek Szentendrén van a központja. A Közép és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ, amit sokan csak REK-ként emlegetnek az idén 15 éves. E kamaszkorba lépett szervezet eddigi és jelenlegi munkjáról, terveiről, a környezeti demokrácia hazai állapotáról hallhatnak az elkövetkezendő harminc percben.
Összeállításunkban elsőként REK igazgatója Bonifert Márta szólal meg.

B.M.: - A Regionális Környezetvédelmi Központot 89-ben egy amerikai kezdeményzésre Bush elnök jelentette be, hogy szeretne segíteni a középkelet-európai térségnek a környezeti demokrácia kialakulásában és szeretne egy olyan 5 millió dolláros támogatást adni a magyar kormánynak, hogy egy ilyen kezdeményezés Magyarország, mint hídfő részvételével megvalósuljon az Európai Gazdasági Közösség szintén 5 millió euróval megtámogatta a kezdeményezést. Tehát egészen 95-ig, 96-ig a REK az programokat fejlesztett, hogy hogyan lehet az információt, hogyan lehet a társadalmat, a civil szervezeteket felkészíteni arra, hogy mit jelent az, hogy a környezetvédelemben aktívan részt venni, aktívan tevékenységet vállalni. A REK az egy - és ezen mindig úgy elgondokodom - mert a misszióba bele van szőve az is, hogy nem profitorientált, nemzetközi nem kormányzat és nem érdekérvényesítő szervezet. Na most ez az érdekérvényesítés azért akárhogy is nézzük indirekt módon mégis folytatjuk, mert a környezet érdekében teszünk, tettünk az elmúlt 15 évben.

R.: - Hogyan változtak a programok, illetve a profil? Mert hát 15 évvel ezelőtt kezdődött el tulajdonképpen a civil szférának a megalkulása, jöttek létre az első civil szervezetek, köztük ugye a zöld szervezetek is. Hát azóta persze vannak pozitív dolgok, megerősödött a szektor, de hát nagyon sok hiányosságunk is.

B.M. - Elsősorban az első programok a mi régiónkban azok a civil szervezeteknek a támogatását segítették elő oktatással, képzéssel, információs hozzáféréssel, illetve konkrét programok támogatásával. Ahogy erősödtek a szervezetek, úgy lényegében más csoportoknak a támogatása is beindult, a kormányzati szervezetek lényegében a gazdaság, illetve a tudományos szervezetek, oktatással foglalkozó szervezetek és a REK-nek az egyik nagyon erőteljes hozzáadott értéke, hogy a 15 év alatt hálózatként működő szakemberi hálózatok alakultak ki a tizenhat országban, mert most már tizenhat országban működünk és ezek a szakemberek folyamatos kapcsolatban állnak egymással, illetve folyamatosan kapcsolódnak be a mi webünkön keresztül tevékenységekbe. A webünket évente körülbelül három és félmillióan látogatják és töltik le az ott lévő anyagokat ingyen, mert mindenegyes programunk, amik megjelentek bármilyen nyelven, azok ingyen letölthetők a honlapunkról.

R.: - Az átlag hallgató hát nem igazán sokat hallott a REK-ről. Nekik mit tud nyújtani ez a szervezet?

B.M.: - Ez a szervezet nemzeti regionális és globális tevékenységekben vesz aktívan részt. Az egyik ilyen tevékenység, amiben részt veszünk, az meghatározott kisközösségekben, együttműködés, európai forrásokhoz való ozzájutás, mint ahogy a magyar iroda vezetője Csobod Éva kolléganőm kifejtette, hátrányos térségeknek a határon átnyuló tevékenységének a támogatása, hogyan lehet környezetvédelmet, társadalmi fejlődést, illetve gazdasági fejlődést összhangba hozni. Tehát ezt jelenti konkrétan az egyének számára. A másik, ami ilyen nagyon fontos tevékenység, a tudatformálás az iskolákban, tudatformálás a gazdsági életben, tudatformálás a kormányzati szektorban.
Én úgy fogalmaznám meg, hogy mi katalizátorok vagyunk. égy működünk 15 éve a régióban, mint a C-vitamin. És ez is egy magyar szabadalom volt annak idején. Tehát szeretném ezt a példát felhozni, hogy egyébként is létrejövő folyamatokban segítünk.

R.: - Ez a C-vitamin ez szemen keresztül vehető fel, rengeteg kiadványuk van, mennyire népszerűek ezek?

B.M.: - Van olyan kiadványunk, mint például a civil telefonkönyvünk, ami évente több, mint húszezer példányban történik letöltése. Ezen kívül vannak negyedévenként megjelenő kiadványaink, amiket szintén nagy előszeretettel használnak a kollégák, illetve az érdeklődő szakemberek. Hozzá szeretném tenni, hogy megint a REK-nek főleg a tevékenysége az információ adás, a különböző érdeklődő szervezeteknek az egymásra találása, az érdeklődő szakembereknek a tudásának a frissítéseés az együddműködés különböző térségeknek az együttműködésének az elősegítése.

R.: - Tehát ez azt jelenti, hogy mondjuk ebben a 16 országban a különböző államigazgatásban dolgozó szakembereknek továbbképzéseket szerveznek, vagy egyáltalán összehozzák őket, hogy például az Internet segítségével kommunikáljanak, egymás tapasztalatait megosztják egymással.

B.M.: - Sikerként könyvelhetjük el, hogy a tizenhat országból nyolc már az Európai Uniónak a tagja. Ezek az országok azokat a fontos lépéseket, amit az előcsatlakozás során elsajátítottak a tárgyalási készségüket, képességüket, a fontosabb felkészülési lépcsőket, feladatokat át tudják ani a második vonalban lévő országok számára. És ez óriási igényt jelent és rengeteg ország többek között Törökország is megkeresett minket, hogy a megfelelő szakembereik számára ilyen jellegű programokat fejlesszünk ki, segítsük őket ebben.
A másik dolog pedig igenis nagyon érdekes, hogy most már Magyarország is, meg a másik hét európaiuniós ország donorpolitikát is folytat.

R.: - Eddig mi kaptunk, most már mi adunk.

B.M.: - Igen, szó szerint. Na most ennek az elsajátítása is jelenleg folyamatban van, prioritások kialakítása és nekünk az a szerencsés helyzetünk van, hogy prioritásként jelölt balkáni országokban irodáink vannak. Tehát mind az igényt, mind a támogatási folyamatot a szakembereknek az együttműködését ezeket a technikáknak az elsajátítását megfelelő módon mi nagyon jól elő tudjuk segíteni és ezekben a folyamatokban már részt is veszünk.

R.: - Milyen terveik vannak, illetve a 15 éves születésnaphoz milyen programokat fognak szervezni?

B.M.: - Mi tinédzserek lettünk az összes előnyeivel, hátrányaival. Először is az átalakulásunknak egy fontos alapját adja, tehát három régiót különböztetünk meg a szervezetünkben és így lesznek a tevkenységeink is propagálva ez alatt 15 éves évfordulós év alatlt. Amit nagyon fontosnak tartok lesz olyan Föld napja esemény, ami április 15-én a Regionális Környezetvédelmi Központban az Országgyűlés elnökének a megnyitójával kezdődik, ami fiatal regionális szakembereknek, környezetvédelemmel foglalkozó tudományos szakembereknek az együttgondolkodása lesz. És hogy ők mit szeretnének a következő öt évben tenni a cél érdekében. Majd június 28-án lesz a nagy konferenciánk, a közgyűlésünk, és ugyanakkor tesszük le az alapkövét egy olyan energiahatékonysággal, illetve megújúló energiaforrásokkal foglalkzó oktatás képzési és bemutató központnak, amelyik egy meglévő épületünket, egy hatvanas években elkészült épületünket alakít át az olasz kormány segítségével.

R.: - Ez a mostani REK központ Szentendrén?

B.M.: - Ez a mostani REK központ Szentendrén és azt szeretnénk bemutatni, hogy igenis a meglévő épületeket is lehet jobbítani, fejleszteni ilyen szempontból és ez a központ lesz annak a tevékenységnek a fontos regionális együttműködési műhelye, amelyik a mediterrán megújuló energiaforrással foglalkozó programnak az oktatási központja, illetve az angol kormány által alapított negújuló energiaforrás, illetve energiahatékonysággal foglalkozó közontnak a középkelet-európai információs központja.

R.: - Hogyha én jövő nyáron, mert tervek szerint akkorra készül el ez a felújítás elmegyek Szentendrén a Duna parton az Ady Endre út 9 szám alá, akkor ott én mit fogok látni?

B.M.: - Először is egy olyan könyvtárat fog látni, ahol megfelelő szakemberekkel abban a témában környezetvédelmi témában, ami önt a legjobban érdekli információs kutatást végezhet magában a konferenciaközpontban. Tehát nyitott lesz, internetes hozzáférést fogunk és a 15 éves összegyűjtött szakirodalmunkat ott is fel lehet használni nem csak az Inteneten keresztül. Másodsorban pedig technológiáknak a bemutatása fog ott megvalósulni. Tehát egy adott épületben hogyan lehet a világítást, hogyan lehet a szigetelést, hogyan lehet a tetőt, hogyan lehet a legkülöbözőbb csatlakozó részeket úgy felépíteni, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. Tehát nem csak könyvből fogja látni, nem csak az Interneten keresztül fogja, hanem kézzelfogható lesz az, hogy hogyan működik egy ilyen megfelelő hatékonysággal, illetve megfelelő forrásokkal ellátott központ. A kertet is átalakítjuk, mégpedig azért, hogy a kert bejárható legyen, feltérképezték a kertünket, rengeteg féle fajta növény található. A régiónknak megfelelő növényekről egy sétáló tanösvényen keresztül táblákkal ellátva kétnyelvű táblákkal bemutató lehetőséget fogunk biztosítani, tehát egyik maga az, hogy mi milyen környezetben vagyunk és ez hogyan kapcsolható ahhoz az szemlélet formáláshoz, amit mi nagyon fontosnak tartunk, hogy ne csak a televízión, a könyveken keresztül, hanem fizikálisan is ismerjük meg a természetet. Ismerjük meg azokat a lehetőségeket, amiknek mi a részesei vagyunk. És ez egy nagyon szép lehetőség lesz a Szentendrére látogató környezetvédelemben érdekelt szakemberek száára, de a fiatalok számára is és mi eddig csak évente egyszer voltunk igazán nyitva a közönség felé, Föld napján. Most mi szeretnénk ezt sokkal nyitottabb formában a magyar irodánkon keresztül elérhetővé tenni és ebben szeretnénk minden támogatást megadni, hogy a környezetvédelem ne csak egy idológia legyen, hanem egy természetes életformájává váljon azoknak, az embereknek, akik érdeklődnek, illetve minél több ember számára keltsük fel az igényt és az érdeklődést.

R.: - A REK igazgatósági tagja Zilindzky János(?) János. Ha Magyarországot Európában környezeti jogokhoz való hozzáférés, környezeti demokrácia tekintetében rangsorolni kellene, ön hova tenné?

S.J.: - Ennek van egy formális része, meg egy gyakorlati része. Ugye a formális rész tekintetében nincsen panaszkodni valónk, Magyarország az elsők közt írta alá az arusi egyezményt, ami a környezeti jogoknak a legfontosabb nemzetközi foglalata. És ugye a nemzetközi szerződések a jogrendszerünkben való elsőbbsége miatt a magyarországi, tehát a helyi, az itthoni viszonyokra is vonatkoztatható. Ratifikáltuk, életbelépett, ebben a tekintetben nem kell panaszkodnunk. És hát az utóbbi 15 évben amúgy is a jogalkotás terén az alapvető jogok biztosítása terén papíron, könyvben elértük, amit el kell kellett érnünk ahhoz, hogy a többi európai országnál ne legyünk alábbvalók. Még azt is hozzátehetjük, hogy a magyar alkotmányban, illetve az alkotányjogi gyakorlatban is, ha a környezeti szempontok, azok példamutató módon vannak lefektetve.
Na most hogy néz ki ez a gyakorlatban? Ugye ez egy, hát bizony egy növekedési időszakot, érési időszakot kíván. Tehát azt látjuk magunk körül, hogy azért, amikor a civilek érvényesíteni szeretnék a saját környezetükre vonatkozó kívánságaikat, amikor érdekek ütköznek abban a tekintetben, hogy valahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontoknak legyen elsőbbsége, gazdasági szemponttal szemben, akár nemzetbiztonsági szemponttal szemben, vagy más területeken, akkor magántulajdonnal szemben, távközléssel szemben, tehát lehetett azért sorolni, akkor azért sok kívánnivalót hagy a jelenlegi helyzet még maga után. Ugye gondoljunk arra, hogyan állították fel például Magyarországon a különböző mobiltelefon cégek a továbbjátszó antennáikat, ugye mennyi konfliktus, akár magántulajdon sérelme is, ami pedig egy teljesen alapvető jog, mennyi konfliktus származott ebből az úgynevezett fejlődésből. Azután gondolhatunk a Zengő-kérdésre, gondolhatunk, ha egy kis ugrással, akár a jelenlegi mezőgazdasági problematikára, ugye a gazdák követelésének egy része az a vidék természetvédelmével is kapcsolatos. Tehát azt látjuk, hogy bizony ez az összecsiszolódási folyamat, tehát hogy a civilek környezetvédelmi területen megjelenő érdekeinek a megszólaltatása és a hatalommal való egyeztetése hogy alakul, ebben a tekintetben enenk a folyamatnak a tekintetében még sok tanulnivalónk van.

R.: - Ön szerint a hazai civil szervezetek mennyire erősek?
Itt gondolok arra, hogy például a Pakssal kapcsolatban párt zöld szervezet, Energia Klub erre ment, M0-ás autópálya, illetve elkerülő autóépítéssal kapcsolatban a Levegő Munkacsoport nem egyszer kezdeményezett pert. Ugy. Hát egy jogi procedura az mindig valaminek a vége.

S.J.: - A magyarországi civil szervezetekre, de általában a középkelet-európai ugye a frissen csatlakozott országok környezetvédelmi civil szervezeteire jellemzőnek mondható az, hogy szakmailag nagyon felkészültek. Ez onnan ered, hogy a 15 évvel ezelőtt, 10-15 évvel ezelőtt, amikor megalakltak, akkor általában egy egyetemi kutatóintézeti vagy más értelmiségi mag körül alakultak meg. Tehát büszkélkedhetünkigazából azzal, hogy a saját civol szervezeteinknek nagy szaktudása van azokon a területeken, ahol fellépnek. Magyarországon és más az új csatlakozó országokban viszonylag kevesebb a helyi amatőrökből, ha úgytetszik amatőrökből álló helyi érdekeltségű kisebb térségben mozgó civil szervezet, mint Nyugaton. Nyugaton az ilyenekből sokkal több van, szerintem nálunk is kéne majd, hogy legyen. És inkább több a szakmailag valóban jól felkészült szakértői szervezet. Na most ez a hatalomnak, tehát a kormányzatnak, helyi kormányzatnak, nemzeti kormányzatnak igazából egy nagyon komoly erőforrása lehetne, tehát már csak azért is érdemes volna ezekkel a szervezetekkel egyeztetni, szakmai munkát folytatni közösen, mert a kormány, amelyik ugye szűkében van a szakértőknek és a pénznek, ezzel nagyon fontos plusz erőforrásokat mozgósíthatna.

R.: - Igen, de nagyon sokszor az államigazgatás, a minisztériumok ellenséget, ellenszelet látnak a zöldekben. Hiszen hát nagyon sok kérdésben nem értenek egyet.

S.J.: - Meg lehetne azért oldani ezt a helyzetet, vagy ki lehetne legalábbis húzni a méregfogát azzal, ha egy picit korábban ülnének, nem is picit, hát sokkal korábban ülnének le egyeztetni. Ugye itt a cseh példát lehet hozni, ahol az ottani nemzeti fejlesztési terv kialakítása során meg a regionális fejlesztési tervek kialakítása során egy úgynevezett stratégiai hatásvizsgálatot végeztek el. Ez azt jelenti, hogy a tervezési folyamat eljén hívták oda a civileket a környezeti szakértőket és más üzleti érdekcsoportokat is egyébként, tehát nem csak a civil oldalt és az egész tervezési folyamatba rendszeres betekintést adtak nekik és megmutatták, hogy a viták eredményét, hogyan vitték át az állami döntéshozatalba.

R.: - Mármint hogy mondjuk valahova egy üzemet akartak építeni vagy beruházás jellegű dolgot?

S.J.: - Így van. Tehát hogy például néhány megyényi területen, hova kerüljenek ipari üzemek és hova ne. Hova legyen ipari park, merre húzódjék autópálya, húzódjék-e egyáltalán. Legyen-e inkább vasútvonal, mi legyen a vasúti szárnyvonalakkal, természetvédelmi területek vannak, megmaradjanak-e. Ha ott valamilyen vonalas létesítményt mégis létre kell hozni, hogy lehet esetleg összebékíteni a kettőt és ezer ilyen kérdés felmerül abban a percben, hogy egy konkrét térképet teszek az asztalra és ott valami újat szeretnék csinálni, akkor ezer kérdés merül föl és ennek a tervezőasztalon való megbeszélése rengeteg konfliktustól mentesíti a társadalmat.

R.. - Meg időtől, meg utólag rengeteg fölösleges pénzkiadástól is.

S.J.: - Így van, hiszen hogyha erre is ugyebár volt már példa, hogy nagy költséggel elkészül egy beruházási terv és utána az meghisulhat adott esetben, hát azért ez a beruházónak is meg sok más szereplőnek idő, pénz, fáradtság.

R.: - Ezt a csehországi példa hát nyilván a Regionális Környezetvédő Központnak a cseh irodája koordinálta, Magyarországon van hasonlóra példa?

S.J.: - Hogyne, a magyar Miniszterelnöki Hivatal tervezési folyamatai során is volt egy olyan részterület, ahol lehetőségünk volt bemutatni egyébként a cseh kollégáink segítségével és együttműködésével, tehát egy nemzetközi csapattal azt, hogy ez a stratégiai hatásvizsgálat mit jelentene egy konkrét terv kapcsán. És nagyon szívesen állnánk rendelkezésre akár nagyobb önkormányzatoknak, akár az új eurórégióknak, akár a központi kormányzatnak a továbbiakban is.

R.: - Körülbelül hétezer civil szervezet működik az Európai Unióban, én ha jól tudom, a magyar szervezetek száma körülbelül olyan hat, hétszáz. Tehát nagyjából ennek az egytizede. Ilyen szempontból akkor Magyarország jól áll.

S.J.: - Az a hétezres szám, amit a korábbi beszélgetésünkben emlegettünk, az körülbelül a tíz csatlakozó országnak a környezetvédelmi civil szervezeteinek a hozzávetőleges száma és ezen belül Magyarország bizony a maga hétszáz aktív szervezetével és még néhány ilyen alboval jól áll. Jól áll, ezt mondani lehet. Ebben azért van egy kis büszkeségünk, ogy ezeknek a szervezeteknek akifejlődését, megszületését nagyo sok tekintetben segítettük annak idején.

R.: - Mármint a REK. Azt is említette, hogy a Regionális Környezetvédelmi Központ ennek a 7 ezer most csatlakozott EU tagországban működő szervezetnek a háromnegyedévek vakanukyeb uton-módon kapcsolatban volt. Ez milyen jellegű? Szakmai tanácsadás, pénzügyi segíttség?

S.J.: - Sokféle dolog ugye, kinek, mire volt szüksége. A 15 évnek az elején nagyon sok szervezetnek egyszerűen egy kis pénzre volt szüksége, hogy legyen egy irodájuk, hogy legyen egy fél állású alkalmazottuk, aki felveszi a telefont, hogy legyen egy telefonvonaluk, ahol ki tudják fizetni a számlát, hogy legyen másológépük. Na sok ilyen infrastrukturális segítséget is adtunk. Aztán ezeknek a szervezeteknek a bevonásával az ő megkérdezésükkel, kialakítottunk olyan tematikus területeket, például környezetvédelem, városi hulladék, környezeti oktatás, stb. ahol ők úgy gondolták, hogy az ő országukban munkára volna szükség és ezeket megtámogattuk pályázati alapon, a külföldi donoraink segítségével. Azután olyan képzési programok folytattunk és folytatunk máig, ahol ezeknek a a zöld szervezeteknek a fiatal vezetőit, tehát itt kifejezetten huszonéves fiatalokról van szó, eljöhetnek Szentendrére és ilyen nyolcas, tizes csoportokban elsajátíthatják a civil szervezetek vezetésének a legfontosabb fortélyait. Tehát hogy hogyan szerzek pénzt, hogyan szervezem meg a saját szervezetemet, hogyan menedzselem, hogyan folytatok egy kampányt, valaminek az érdekében és így tovább és így tovább. Beleértve azt, hogy elvisszük őket sikeresen működő szervezetekhez tapasztalatcserére. Ugye ez a három példa az infrastruktúra, a pályázati programok, illetve a továbbképzése a civil szervezetekhez, ez egy nagy csoportja az ide irányuló támogatásnak.

R.: - És mi a helyzet most, hogy Magyarország EU-s tagország? Hiszen eddig a japánok, az amerikaiak, illetve az EU ata a pénzt, de hát mondhatják azt, hogy oké gyerekek, de ha ti már EU-s tagországok vagytok álljatok a lábatokra.

S.J.: - Ez egy nagyon érdekes felvetés, mert így is van, a donorjaink közül ugye nagyon sok ország támogat minket egy rész azt mondja pontosan, ami itt elhangzott, hogy kérem szépen van egy olyan pillanat, amikor a szülőnek el kell ereszteni a gyerek kezét. Tehát a japánok már nem támogatják az ujonnan csatlakozott országokban a civil szervzetek munkáját mirajtunk keresztül. Brüsszel is azt mondja, hogy tessék hozzánk közvetlenül folyamodni, a REK-re, mint segítőre itt már nincsen szükség. Ugyanakkor érdekes módon Svájc és Norvégia, ezt másképp látja. Ugye európai, de nem EU tagországok és ez a két ország továbbra is például a természetvédelmi munkában nagyon is támogatja a civil szervezeteket. Tehát eltérő ez, de azt el lehet mondani, hogy az új tagországokban lassan azért elapad a civil szervezetek nemzetközi pénzügyi támogatása, mert ezek a szervezetek sikeresen a saját lábukra állnak és egészen Brüsszelig elér már a szavuk és a karjuk. Tudnak működni, nagyon büszkék vagyunk rájuk.

Csobod Éva: - Az elmúlt 15 évben a magyar iroda sokat tett azért, hogy a környezeti demokrácia fejlődjön Magyarországon és olyan környezetvédelmi ügyekben, amihez kellett a kormányok együttműködése, a REK próbált segítséget nyújtani.

A REK magyar irodájának igazgatója Csobod Éva: Az utóbbi két évben három nagyon fontos területre koncentráltunk. Az egyik a fenntartható fejlődés, az egy tág koncepció ugye, ahol a környezeti, a társadalmi és a gazdasági elveket kell valamilyen módon kell összerendezni. Több szinten foglalkozunk ezzel. Az egyik a stratégia készítés, a hazai stratégia, ami érdekes módon most kapcsolódik a II.Nemzeti Fejlesztési Terv-készítés folyamatához. Visegrádi országokkal együtt gondolkoztunk azon, tartottunk konferencát, hogy hogyan tudnánk a fenntartható fejlődés prioritásait jobban érvényesíteni. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, hogy mit is jelent ez. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy egy fenntartható társadalom felé haladjunk, hogy egészségesebb életet éljünk, hogy tisztább környezet legyen, hogy olyan gazdaság működjön, ami az erőforrásokat kevésbé veszi igénybe és hogy kevéssé pazarló társadalom irányába haladjunk.
A fenntartható fejlődés másik vonatkozása az oktatás, a
Zöld utipack. Két éve működik iskolákban a tantárgyakhoz integrált programokban a tanároknak köszönhetően, akik ugyancsak megszállott hívei a szemléletformálásnak Az oktatásra szavaimból is kitünt egy nagyon fontos terület nálunk környezetegészségügy területén a tavalyi miniszteri konferencia óta elindítunk egy programot az iskolákban, ami az iskolák belső levegő minőségét javítaná. Ezt nagyon komolyan vesszük, hiszen a gyerekeink jövője veszélyeztetett a 11-13 éves korosztálynak a 20 százaléka légzőszervi probllmákkal küzd. Asztmás megbetegedésekkel, ezen változtatni kell. Összefogás kell. Két oldalról indítottuk el a projektet. Az egyik, hogy új szabályokat szeretnénk, új rendelkezést az Oktatási Minisztérium részéről a környezetegészségügyi hatóságokkal együttműködve, levegőminőséget illetően. A másik ami nagyon-nagyon fontos, hogy helyileg az iskola tanárai a személyzet, mit tud tenni azért, hogy jobb lenne a levegő? Kinyitja az ablakot, olyan festékeket hsznál, ami nem bocsájt ki káros anyagot, olyan büfét rendez be, ami az egészséges életmódot segíti, tehát nyilván ezek kapcsolatban vannak egymással. Egy egészségesebb iskolát teremt, ahol a belső levegő minősége egy nagyon fontos dolog.
Minden iskolába nem juthatunk el, kiválasztottunk most néhány iskolát, 5-10 iskolát, ahol elindult a program Budapesten és vidéken. Megnézzük, hogy mi a helyzet, környezetegészségügyi Intézetnek vannak műszerei megnézni a levegő minőséget, megkeressük az okokat, hogy mitől nem jó.

R.: - Tehát ez egy felmérés?

Cs.É.: - Egy felmérés és utána fenntartóval folyik egyfajta diskurzus, hogy mennyi pénz kell ahhoz, hogy ez másként legyen és hogy milyen támogatást lehet ehhez megszerezni. Tehát milyen külső segítség kell, mert ugye pénz nélkül nem lehet ezen változtatni. Koncepció van, megvalósításhoz támogatás szükséges.

R.: - Milyen hosszú ez a felmérési periódus?

Cs.É.: - Az egy év a felmérési periódus, de már ez alatt az egy év alatt is történt változás. Például a tanárok, diákok növényeket helyeztek el az iskolákban, sokkal nagyobb gonddal szellőzetetnek, meggondolják, hogy milyen anyagokat visznek be eleve, tehát már kicsi skálán, de megindult egy olyan folyamat, ami segít, apró kis együttműködéssel. Nagyobb vertikum az, hogy a fenntartó mit tud tenni és hogyan tud koncepcionálisan változtatni, hát ehhez azért kell egy két év, hogy ez kifusson.

R.: - A REK-et a zöld szervezetek egy része ismeri, legalábbis azok, akik valamlyen munkakapcsolatban, akár pályázati ügyben is kapcsolatba kerültek a szervezettel. De mondjuk az átlagember nem sokat hallott róla, merthogy ez inkább ilyen háttérben folyó munkákat végez ez a szervezet. Ellenben pedagógusok eg része, illetve diákoknak az a része már hallott a REK-ről, akik ezt a bizonyos Zöld utipack nevű környezetvédelmi oktató csomagot már látták, kézhezkapták. Ez mi?

Cs.É.: - Zöld utipack egy multimédiás oktatócsomag, tanári kézikönyv van benne, egy CD ROM egy video és egy Dilemma játék, 14-16 éves korosztály számára készült, integrált anyag különböző tantárgyakban tanórán és tanórán kívül, hogyan lehet tanítani a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat. Tehát egy környezeti nevelési anyag alapvetően, de kiszélesedik a fenntartható fejlődés irányában, komplex módon közelíti meg a problémákat, bárki tudja használni, bármelyik tanár. Olyan praktikusan van kidolgozva, hogy minden segítséget megkap a tanári segédkönyvből. Mi tanár továbbképzést tartunk és úgy adjuk át ingyen bocsátjuk az iskolák rendelkezésére az anyagot. Csak annyit várunk, hogy mondják el a tapasztalataikat, hogy szeretik, használják, örülnek neki, változik ettől valami, a szemléletben mit érzékelnek?

R.: - Két éve fut ez a program, milyen visszajelzések voltak?

Cs.É.: - Nyolcszáz iskolából kaptunk visszajelzést, nagyon-nagyon nagy örömmel fogadták az anyagot, tudják használni és várják a folytatást. Szerenénk egy picit jobbítani az anyagot és újabb ezer példányt megjeleníteni. Tanórán, tanórán kívül tudják használni, probléma megoldásra, nyelvtanárok is, mert angol-magyar változat van úgy, hogy én azt hiszem, hogy ez egy sikeres anyag.

R.: - És akkor ez a program nyitott, tehát ha most valaki kedvet kap egy pedagógus, akkor jelentkezik a REK-nél és megkapja ezt?

Cs.É.: - Nagyon nyitott a program, a honlapunkon coh@rec.org. minden információ fenn van, egy e-mailt ír az iskola és máris hozzákapcsolódhat a programhoz. Bárkit örömmel várunk.

R.: - A REK magyar irodájának van egy konfliktuskezelési prgramja, az Aggteleki Nemzeti Park területén.

Cs.É.: - Ez egy nemzetközi program, Magyarország és Szlovákia között a Gömör Tolnai karszt térséget érinti, ugyanis itt a következő probléma van. A nemzeti park turizmus szempontjából frekventált, viszont rengeteg olyan kistelepülés van, ami komoly kultúrtörténeti érdekességgel rendelkezik és hát a betevő falat a napi fizetés lenne nekik, hogyha ők is a turizmusban részt tudnának venni.
Másik konfliktus, hogy az ottani gazdálkodók, akik áttértek a biogazdálkodásra, nehezen tudják bejuttatni a termékeiket a nagyobb felvevőpiacra mondjuk Miskolcra városi környezetbe, pedig szeretnék. Tehát ők is ebből szeretnének megélni, nem hagynák el a földjeiket. Ezen a helyzeten akarunk változtatni, az ott élő önkormányzati hálózat és az ott élő civil szervezetekkel együttműködve, megteremteni a lehetőséget, hogy megtalálják a csatornát, hogy hogy tudnak ebbe a vérkeringésbe bekapcsoldóni információ révén és megtanítani őket, hogy hogy kell európaiuniós pályázatokat írni, hogy utána támogatás is legyen a jövőbeli fejlesztésekre.

R.: - Tehát akkor az önök szakemberei a helyiekkel együtt kidolgozzák, hogy mi lehet itt a hosszú távú környezetbarát fennmaradás?

Cs.É.: - Igen. Tehát fejlesztési tervről van szó, a kérdésre válaszolva, hosszú távú fejlesztési tervről, együtt a mi segítségünkkel dolgozzák ki az ottani partnerek. És van egy továbbképzési program európai uniós pályázatíársra az az, amit mi segítünk és odaviszünk és aki szívesen megtanulja az pályázhat a jövőben és még azt is segíteni fogjuk.
Ez az együttműködés egyébként a Miskolci Fenntartható Fejlődési Intézettel valósul meg, tehát a REK és a Fenntartható Fejlődés közös gyereke. Azt még elmondanám, hogy ugye természet ott a karszt révén Szlovákiával összeköt bennünket, szeretnénk azt is segíteni, hogy a szlovák és a magyar oldalon a nemzeti parkok együttműködése is hatékonyabb legyen. Nota bene aki átjön Szlovákiából a karszton keresztól a mélyben, az a felszínen a határon vissza is tudjon menni még aznap.

R.: - Az elmúlt fél órában az idén 15 éves szentendrei központú Közép és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központot és munkáját mutatta be Bonivert Márta a REK igazgatója, ifj. Zilinszky János igazgatósági tag és Csobod Éva a REK magyar irodájának igazgatója.

Műsorunkkal egyidőben tartják a zöld szervezetek 15. országos találkozójukat Zalaegerszegeden.
A Zöld válasz legközelebb két múlva jelentkezik. Akkor számolunk be részletesen erről az országos találkozóról.

- Köszöni mai figyelmüket a felelős szerkesztő: Sarkadi Péter a viszonthallásra!