Nógrád azon kevés megyék közé tartozik, ahol egyetlen állatmenhely sem mûködik, s ennek eredményeként több száz kutyát altatnak el éves szinten a sintértelepeken.
Balassagyarmat önkormányzatának (csakúgy, mint Rétságnak) 2005-ig a váci székhelyû Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvánnyal volt szerzõdése. Moór Mátyás, a településfejlesztési és városüzemeltetési osztály vezetõje úgy nyilatkozott: mivel az alapítvány jelentõsen megemelte az árait, idén nem kötöttek velük szerzõdést. Amíg tavaly negyedéves szinten mintegy 30--40 ezer forintot fordított a város a kóbor állatok elszállíttatására, addig idén havi 170 ezer forintért cserébe havonta egyszer begyûjtötték volna a kóbor ebeket, macskákat. Ezt a balassagyarmati önkormányzat nem tudta vállalni.
-- Korábban Balassagyarmaton is mûködött sintértelep, ahol négy kennel állt, de ezt felszámolták, mivel drága volt a telephely fenntartása és a kor elvárásainak sem felelt már meg (régen a Szécsényben befogott kutyákat is a balassagyarmati telephelyre vitették). Az igazi megoldás azonban egy ebrendészeti telephely létrehozása lenne -- nyilatkozta Moór Mátyás, aki elmondta: éves szinten 20--40 kutyát érint a fennálló probléma. Mint megtudtuk, az önkormányzat jelenleg a salgótarjáni gyepmesteri telep szolgálatában álló sintért bízta meg az állatok begyûjtésével.
Szécsényben szinte minden elveszett kutya megtalálja a gazdáját a helyi kábeltévé és egyéb hirdetmények segítségével. A város jegyzõje, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet elmondta: a fõ problémát az az évi 8--10 állat jelenti, amelyeket gazdájuk az autókból kidob.
Rétság jegyzõje, Kapecska Ferencné kérdésünkre elmondta: a gazdátlan négylábúak problémájának rendezésére elindult egy kistérségi szintû kezdeményezés. A 25 település -- beleértve Balassagyarmatot is -- közös megállapodást köthetne a váci Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvánnyal, így a költségek megoszlanának a falvak és a két város között.
Bátonyterenyén a kivert állatokat egy ezzel a tevékenységgel megbízott személy befogja, a törvényben meghatározott ideig egy bérelt magánistálló ketreceiben tartja -- ezen idõszak alatt jelentkezhet a tulajdonosa -- majd leoltják. A városfejlesztési és mûszaki osztály vezetõjétõl, Szeberényi Endrétõl megtudtuk: 100--150 kutyát pusztítanak el éves szinten.
Pásztón a városgazdálkodási kft.-én keresztül oldják meg a csellengõ ebek gondját. Darázs János ügyvezetõ tájékoztatása szerint 16 kutyát tudnak jelenleg befogadni, amelyeket az erre vonatkozó szabályok szerint tartanak egy-két hétig. A tulajdonos büntetés terhe mellett válthatja ki kutyáját, ha senki sem jelentkezik értük, leoltják õket.
A Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-nél is érdeklõdtünk, de a tegnapi nappal bezárólag nem sikerült választ kapni kérdéseinkre -- információink szerint itt mûködik a tavaly átadott sintértelep.