Bita Dániel

A Védegylet tavaly a Zengő-üggyel szerzett országos ismertséget, s múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy augusztustól Sólyom László lesz a köztársaság elnöke. Ám ez nem minden, amit a hazai ökopolitika zászlóshajóráról tudni érdemes.

A Védegylet a tiszai ciánszennyezést követően alakult, főként a rendszer-váltáskori Duna Kör tagjaiból. Első akciójára 2000 áprilisában került sor: a Gresham-palota csinosítása során a beruházó mélygarázst álmodott az ősfás Roosevelt térre, amihez a főváros bólogatott. Válaszul a védegyletes aktivisták a kivágásra ítélt fákhoz láncolták magukat. S bár a performanszra sokan fölkapták a fejüket, az önkormányzat jóváhagyta az építkezést.

Ugyanabban az évben a Védegylet - Sólyom László törvénytervezete alapján - javasolta, hogy a parlament válassza meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. Az indítványt végül az a Szili Katalin terjesztette be, akit az államfőválasztás finisében épp Sólyom ütött el legnagyobb álmától. A parlamenti ellenállás miatt a Védegylet utóbb, más civil szervezetekkel karöltve életre hívta a Jövő Nemzedékek Képviseletét (Jőnek). Nem kizárt ugyanakkor, hogy az augusztusban hivatalba lépő köztársasági elnök újra meglebegteti egykori javaslatát. Márpedig a hagyományosan népszerű prezident ötletét megtorpedózni nagy merészség volna.
Sólyom megválasztásáig a leghangosabb Védegylet-siker a Zengőre tervezett NATO-lokátor építésének elodázása volt - még ha ahhoz a helyi zöldek és a Greenpeace-aktivisták elszántsága is kellett. És noha a civilek eleinte nehezen találtak fogást a projekten, valamint a média permanens bazsarózsázása is kezdett idegtépővé válni, a közvélemény mindinkább a zöldek mellé állt. Az pedig még a szavakész bürokráciát is elbizonytalanította, hogy az Alkotmánybíróság első elnöke, a Védegylet vezetőségi tagjai közé tartozó Sólyom László úgy nyilatkozott: az alaptörvényből és AB-határozatokból levezethető a mozgalmár ellenállás. Ezek után a lokátor jövője legalábbis kétségessé vált. Ráadásul újra elmondható, ha a kormány szembemegy Sólyom Lászlóval, úgy nem csupán a Zengőn, de maga alatt is vágja a fát.
A nagypolitika felé idén februárban fordult a Védegylet, amikor száznál több értelmiségi szignójával Sólyom Lászlót javasolta a köztársasági elnöki posztra. A sikerhez persze kellett az is, hogy a Fidesz az akció mögé álljon. Ennek oka azonban, gyanítjuk, aligha csupán a jogállami elkötelezettség. Mire a Fidesz számára világossá vált, hogy a koalíciós csetepaté miatt kis szerencsével akár egy üveg tokajit is elnökké emelhet (föltéve, hogy elmúlt harmincöt éves), addigra ott állt teljes díszben Sólyom. Õrá pedig nem lehetett nemet mondani.
Schiffer András ügyvéd, a szervezőbizottság tagja állítja, az elnökválasztástól függetlenül a Védegylet egyenlően erős kritikával illeti az MSZP-t és a Fideszt. Céljuk az volt, hogy jelöltjüket széles összefogás eredményeként válassza meg az Országgyűlés. S bár kifogásolhatónak tartja a Fidesz első körös passzivitását, úgy véli, Sólyom László jól döntött, amikor nem lépett vissza.
- Ezt azok a kormánypárti megmondóemberek találták ki, akik három hónapon át nem tudtak épkézláb ellenérvet fölhozni vele szemben, s most nyugtatják lelkiismeretüket. Csakhogy Sólyom megtette, ami tőle elvárható volt. Tájékoztatta a Fidesz vezetőit, hogy visszalép, ha a frakció nem tesz le az ígért szavazat-ellenőrzésről. De ne felejtsük: a szocialisták sem viselkedtek gálánsabban, amikor a második forduló után a házbizottság összehívásával próbáltak bizonytalanságot kelteni.
(Ami a szavazat-ellenőrzést illeti: úgy tudjuk, Sólyom intése után a Fidesz letett arról, hogy képviselői egyenként bemutassák szavazatukat a frakció vezetőinek,  ekkor született a 'ketten egy fülkében'-koncepció.)
Fölvetésünkre, miszerint a Fidesz támogatása szűkíti-e Sólyom mozgásterét, Schiffer határozott nemmel válaszol. Mint mondja, az országnak nem jobboldali, hanem zöld elnöke lesz.
A Védegyletnek amúgy mindössze néhány száz tagja van. Az alapító Lányi András a kezdetektől úgy tartja: a szervezetbe munkával lehet bekerülni. Időközben persze felnőtt egy új generáció az egykori tanítványokból. A magát ökopolitikai mozgalomként definiáló Védegylet egyébként közhasznú egyesület - és az is marad.
- Jogi és pénzügyi akadályai is vannak, hogy párttá alakuljunk, de ami ennél fontosabb: programjaink jó része egy politikai kaland során aligha lenne folytatható - mondja Schiffer András. - Ráadásul a Védegylet meghatározó személyiségei közül többen világossá tették, pártpolitikai akcióhoz nem kívánnak asszisztálni.
A Védegylet tehát a jövőben is kénytelen lesz megküzdeni a civil szervezeteket sanyargató problémákkal. Magyarországon a társadalmi mozgalmak egzisztenciálisan is a kormányoktól (és így végső soron a pártoktól) függnek. Nem véletlenül.
- A nonprofit szektor csak akkor tudott volna megerősödni, ha az egymást váltó kormányok nem a Hazafias Népfront haladó hagyományait követő, az állam függelékeként működő civil szervezeteket akartak volna látni. Kevés dologban volt egyetértés az elmúlt tizenöt évben, de a civil szféra állami kontroll alatt tartása ezek közé tartozik - véli Schiffer.
Márpedig egy társadalmi mozgalomnak nehéz úgy hadakoznia az egyes szaktárcákkal, hogy túlélését csakis minisztériumi pályázatokon elnyert összegek garantálják. Schiffer szerint tarthatatlan, hogy a minisztériumok óriási szabadkasszák birtokosaként kegyúri jogokat gyakoroljanak. Így az egyházi ihletettségű szervezetek és a nyugati mozgalmak ágensei mellett csakis a pártokhoz közel álló vagy egyenesen azok által létrehozott gruppok maradhatnak életben.
A már említett környezetvédelmi törekvések mellett a Védegylet amúgy a fenntarthatóság, az 'emberarcú kapitalizmus', vagyis a méltányos kereskedelem (fair trade) és a közvetlen demokrácia híve. De vajon hol helyezkedik el a hagyományos bal-jobb-tengelyen?
- Ha a baloldaliságot úgy értelmezzük, ahogyan a posztkommunista Kelet-Európában szokás, akkor a Védegylet enyhén jobbra tart, hiszen távol áll az állampárti establishment utóvédjeitől. Ha azonban elszakadunk a káeurópai sablonoktól, nyugodtan állíthatjuk, hogy baloldaliak vagyunk - mondja Schiffer András. - Ma a jobboldal az, amely legyártja a technokratikus rendszer apológiáját. A baloldal ezzel szemben rendszerkritikus, célja, hogy azok, akik kizsákmányolt, kiszorított helyzetben vannak, a politikai közösség egyenrangú tagjai legyenek.
Másképp gondolja Lányi András, aki azt mondja: az ökopolitika ott kezdődik, ahol a bal-jobb-szembenállásnak már nincs értelme. Abban pedig, hogy a 19. században született konzervatív, liberális és szociáldemokrata kategóriákkal nem lehet leírni napjaink politikai mozgalmait, mindannyian egyetértenek a Védegyletben.
- Szervezetünk egyebek közt azért jött lére, mert úgy ítéltük meg, hogy ma már nem a jobb-bal az igazán fontos törésvonal - magyarázza Schiffer András. - A Zengő számunkra épp ennek a szimbóluma. Világosan megmutatta, hogy a különbség a technokrata világlátás és az ökopolitikai alternatíva között van.
Lelkiismereti kérdésekben persze a mozgalom nem egységes. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt Vay Márton irodavezető az 'igen', míg Schiffer András - közjogi megfontolásból - a 'nem' mellett érvelt. Szakadástól mégsem kellett tartani. A Védegylet különutasságát amúgy jól mutatja, hogy tagjai között akad, aki a határon túli magyarok könnyített honosítását támogatja, és részt vett a 'kendermagosok' tüntetésén is - nem csoda, hogy az aktuális politikai palettán nem találja a helyét.
Mert bár az államfő-választási siker lendületet adhat nekik, s alighanem a köz is inkább odafigyel majd akcióira, a Védegylet nem kíván Sólyom szárnyán a parlamentbe repülni. Schiffer ugyanakkor nem zárja ki, hogy néhány éven belül megjelenjen idehaza egy ökopolitikai, radikális demokrata szervezet, amely valódi sikereket érhet el. Föltéve, hogy integrálni tudja a globalizációkritikus újbaloldalt és a szabadelvűeket, akik távol érzik maguktól a 'fóbiás liberalizmust' - amelynek középpontjában kizárólag Orbán Viktor távol tartása áll -, valamint a közösségelvű konzervatívokat.
- Lehet persze, hogy mindebből még hosszú ideig nem lesz semmi. Marad, ami volt. Négyévente mindenki mérlegeli, a Fidesz vagy az MSZP nevű vudubábu taszítja-e kevésbé. Mi mégis abban bízunk: lehet más a politika.