Index/MTI
Törvénysértés nem történt, de több szabályt is megsértettek a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében - ez derül ki a Nemzetbiztonsági Iroda vizsgálati jelentéséből
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ismertette a a Nemzetbiztonsági Iroda jelentését, amely szerint az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében törvénysértés nem történt, de több szabályt is megsértettek a Nemzetbiztonsági Hivatalban.
A jelentés nem titkos része szerint Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter április 26-án tájékoztatást kért az ügyben, majd - mivel az NBH vezetése nem adott egyértelmű adatokat - május 9-én vizsgálatot rendelt el. A május 30-án lezárult vizsgálat célja az volt, hogy tisztázza: milyen kapcsolat volt az alapítvány és az NBH között, illetve a hivatalhoz köthető személyek milyen szerepet játszottak az ügyben.
Az alapítványt 2004. július 28-án alapította Jakubinyi Roland Róbert. Földesi-Szabó László rendőri vezetőként került kapcsolatba a büntetett előéletű Jakubinyi Róberttel. Utóbbira csalás és magánokirat-hamisítás miatt 1997-ben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki, de 1999-ben, az akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére, a köztársasági elnök kegyelemben részesítette, olvasható a jelentésben.
Ezt követően, 2006-ban bekerült a kuratóriumba Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője és Simon Ibolya, az NBH nyugdíjas jogásza is. A jelentés szerint Gyarmati György szerepvállalása önmagában nem kifogásolható, mivel ő a hatályos rendeletnek megfelelően a szükséges bejelentést az állományilletékes parancsnoknak megtette, aki - az 1997-től érvényben lévő gyakorlatot követve - azt tudomásul vette. Gyarmati György - aki kuratóriumi tagságáért honoráriumot nem kapott - 2007. májusában lemondott a tagságáról.
Simon Ibolya már nyugállományban volt, amikor jogviszonyt létesített az alapítvánnyal, így bejelentési kötelezettség sem terhelte. Ezzel szemben joggal kifogásolható, hogy - mivel kurátorként egyben az alapítvány jogászaként is dolgozott - több mint egy évig egyszerre volt az alapítvány és - külön szerződés alapján - az NBH jogi ügyeinek intézője is.
Az NBI jelentéséből kiderül, hogy az NBH vezetése legkésőbb 2006. november 30-án, Gyarmati György akkor kelt jelentéséből tudomást szerzett az alapítványnál indult vizsgálatról, amelyet a vámhatóság kezdeményezett. Az alapítvány nevében Földesi-Szabó László 2007. februárjában levélben kért segítséget a hivatal főigazgatójától ügyükben, megküldve az esettel kapcsolatos dokumentációt.
A főigazgató véleményezésre az anyagot Simon Ibolyának adta ki, válaszlevél az ügyben nem született. A főigazgató az alapítvány ügyében 2007. márciusában tájékozódott Nagy János vezérőrnagynál a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokánál, illetve más alkalommal Bencze Józsefnél, a parancsnok helyettesénél. Az NBH azonban semmiben nem akadályozta az eljáró szervek munkáját.
A jelentés szerint a vizsgálat feltárta, hogy az alapítvány és a hivatal között volt kapcsolat, az alapítvány azonban nem volt „fedőcég”, korrupcióra utaló adatok nem keletkeztek. Buzálné Szabó Mária, a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője a jelentésben megfontolásra javasolta annak a rendeletnek a módosítását, amely a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a munkavégzéssel nem járó jogviszony létesítését szabályozza jelenleg. Azt javasolja, hogy a jövőben az érintett személynek még a jogviszony létesítése előtt kell megtennie bejelentését az állományilletékes parancsnoknak. Ez lehetőséget adna az engedélyezés előtt a megelőző ellenőrzésre. Szilvásy György a bizottság ülése után újságíróknak bejelentette: a jelentés alapján javaslatot tesz a vonatkozó jogszabály módosítására.
A jelentés nem titkos része szerint Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter április 26-án tájékoztatást kért az ügyben, majd - mivel az NBH vezetése nem adott egyértelmű adatokat - május 9-én vizsgálatot rendelt el. A május 30-án lezárult vizsgálat célja az volt, hogy tisztázza: milyen kapcsolat volt az alapítvány és az NBH között, illetve a hivatalhoz köthető személyek milyen szerepet játszottak az ügyben.
Az alapítványt 2004. július 28-án alapította Jakubinyi Roland Róbert. Földesi-Szabó László rendőri vezetőként került kapcsolatba a büntetett előéletű Jakubinyi Róberttel. Utóbbira csalás és magánokirat-hamisítás miatt 1997-ben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki, de 1999-ben, az akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére, a köztársasági elnök kegyelemben részesítette, olvasható a jelentésben.
Kezdeti segítség
A Nemzetbiztonsági Iroda jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert kapcsolatépítési törekvéseinek kezdeti lépéseként került be a kuratóriumi tagok sorába Nagy Lajos, az NBH első vezetője, aki halála előtt néhány hónappal közreműködött a kuratórium kiegészítésében, és támogatást kért ez ügyben Galambos Lajos vezérőrnagytól, az NBH főigazgatójától.Ezt követően, 2006-ban bekerült a kuratóriumba Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője és Simon Ibolya, az NBH nyugdíjas jogásza is. A jelentés szerint Gyarmati György szerepvállalása önmagában nem kifogásolható, mivel ő a hatályos rendeletnek megfelelően a szükséges bejelentést az állományilletékes parancsnoknak megtette, aki - az 1997-től érvényben lévő gyakorlatot követve - azt tudomásul vette. Gyarmati György - aki kuratóriumi tagságáért honoráriumot nem kapott - 2007. májusában lemondott a tagságáról.
Simon Ibolya már nyugállományban volt, amikor jogviszonyt létesített az alapítvánnyal, így bejelentési kötelezettség sem terhelte. Ezzel szemben joggal kifogásolható, hogy - mivel kurátorként egyben az alapítvány jogászaként is dolgozott - több mint egy évig egyszerre volt az alapítvány és - külön szerződés alapján - az NBH jogi ügyeinek intézője is.
Az NBI jelentéséből kiderül, hogy az NBH vezetése legkésőbb 2006. november 30-án, Gyarmati György akkor kelt jelentéséből tudomást szerzett az alapítványnál indult vizsgálatról, amelyet a vámhatóság kezdeményezett. Az alapítvány nevében Földesi-Szabó László 2007. februárjában levélben kért segítséget a hivatal főigazgatójától ügyükben, megküldve az esettel kapcsolatos dokumentációt.
A főigazgató véleményezésre az anyagot Simon Ibolyának adta ki, válaszlevél az ügyben nem született. A főigazgató az alapítvány ügyében 2007. márciusában tájékozódott Nagy János vezérőrnagynál a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokánál, illetve más alkalommal Bencze Józsefnél, a parancsnok helyettesénél. Az NBH azonban semmiben nem akadályozta az eljáró szervek munkáját.
Fegyveresek hada
A vizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy a politikai szféra felé történő kapcsolatépítést szolgálta Földesi-Szabó László részéről, hogy az alapítvány támogatást nyújtott a Szilvásy István vezette BM Kórháznak, illetve eseti megbízásokat adott Szilvásy Péter grafológusnak. Ez azonban nem járt a várt eredménnyel. Az ügyben indult eljárásba a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nem avatkozott be, derül ki a jelentésből.A jelentés szerint a vizsgálat feltárta, hogy az alapítvány és a hivatal között volt kapcsolat, az alapítvány azonban nem volt „fedőcég”, korrupcióra utaló adatok nem keletkeztek. Buzálné Szabó Mária, a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője a jelentésben megfontolásra javasolta annak a rendeletnek a módosítását, amely a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a munkavégzéssel nem járó jogviszony létesítését szabályozza jelenleg. Azt javasolja, hogy a jövőben az érintett személynek még a jogviszony létesítése előtt kell megtennie bejelentését az állományilletékes parancsnoknak. Ez lehetőséget adna az engedélyezés előtt a megelőző ellenőrzésre. Szilvásy György a bizottság ülése után újságíróknak bejelentette: a jelentés alapján javaslatot tesz a vonatkozó jogszabály módosítására.