LÉTKÉRDÉS.

Mv.: - Minden évben szeptember utolsó vasárnapja a Szív Világnapja. Milyen jó lenne hogyha nem kellene ünnepelnünk ezt a napot, de addig szükség van, még ha nem is ünnep formájában, amíg ilyen nagyon rosszul állunk, hiszen a szív- és érrendszeri betegségekben való halálozásban bizony nagyon elsők között járunk Európában.

R: - A szív- és érrendszeri betegeket három fázisban kezelik. A kórházi ápolást a szanatóriumi lábadozás követi, majd a fenntartó tréning.

dr. Palotásné Faragó Gabriella gyógytornász, Magyar Szív Egyesület: - Ez egy életmód váltás is tulajdonképpen ezeknek a betegeknek, mert azért itt látható hogy egy-ketten túlsúlyosak, más rizikó faktorok is jelen vannak, magas vérnyomás, cukorbetegség ezeknél a betegeknél, és tulajdonképpen ezért is alakul ki ez a szívbetegség, infarktus, vagy koszorú élelmeszesedés, és ezzel kell őket megműtetni. És ezért vagyunk itt, hogy a szívizmot edzzük.

név nélkül: - Én tulajdonképpen ennek köszönhetem hogy élek. Állandó mozgás, úszás, kirándulás, és száznyolcvan fokos fordulatot tett az életem. Mindent megváltoztattam, mindenféle idegességet, mindent kizártam az életemből. Teljes értékű ember vagyok.

R: - A torna során meghatározott pulzus számot, ugynevezett tréning pulzust kell elérni. De meghaladni nem szabad.

dr. Palotásné Faragó Gabriella gyógytornász, Magyar Szív Egyesület: - Az a lényege, hogy a szívizmot fokozottabb munkára késztetjük, ezáltal az erek, a szívizom saját erei kitágulnak, illetve olyan, vannak olyan ugynevezett kollaberális erek, amik megnyílnak ilyenkor, és ezáltal a szívizomnak az oxigén ellátása, illetve a kajával való ellátása megnövekszik, jobb lesz. Ezt lehet otthon is csinálni, de az a tapasztalat, hogy otthon nem nagyon foglalkoznak vele, vagy csak részben, mit tudom én, tíz, húsz perceket esetleg tornáznak, és akkor sem érik el azt az eredményt amit itt szervezetten.

név nélkül: - Azért vagyunk így együtt, hogy egymás visszük. Tehát amikor valamelyik rosszabbul van, kevésbé, van akit régebben műtöttek, és ő (érthetetlen amit mond) nála ilyenek voltak, ezek az égések meddig tartanak.

Mv.: - Magyarországon minden második ember szív- és érrendszeri betegség következtében hal meg, és általában ismerjük az okokat. Nagyon sok tévéműsorban, és újságokban is olvashatjuk hogy mik azok az okok amiket mi tesszünk hozzá ezekhez a betegségekhez, hogy rosszul táplálkozunk, hogy nem mozgunk eleget, hogy cigarettázunk, és így tovább. Vajon miért nem figyelünk oda? Stúdiónk vendégei dr. Nemes János, a Madarász utcai Gyermekkórház gyermekkardiológus főorvosa, és prof. dr. Rónaszéki Aladár, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára, jó reggelt kívánok. Szóval miért nem figyelünk oda, mikor tudjuk, én úgy képzelem, hogyha utcán megszólítana ötven embert, hogy milyen okok vezetnek a szív- és érrendszeri betegségekhez, akkor szépen el tudják mondani, de még sem élünk úgy ahogy kellene.

prof. dr. Rónaszéki aladár főtitkár, Magyar Kardiológusok Társasága: - Igen, ez valóban így van, és hát mint gyakorló kardiológus gyakran szembesülök azzal, hogy a betegek panaszkodnak, jóllehet valóban ismerik a korábbi rizikó faktorokat, és nagyon gyakran megfogalmazódik a részükről egy olyan elképzelés, hogy Magyarországon élni önmagában rizikó faktor. Hát ez persze nagyon sokrétű probléma kört vet föl, és valahol annak ellenére hogy tudatában vannak a hagyományosan emlegetett rizikó faktoroknak, mégis mindenkiben van egy olyan érzet, hogy talán ez pont őrá nem vonatkozik. És ez mindaddig benne van, ameddig hát valami mellkasi bizonytalanságot el nem kezd érezni, és akkor visszagondol arra, hogy valóban ő az eddigi életvitele során azért ezeket az elég közismert jó tanácsokat nemigen követte, és akkor jön a pánik, és fordul az orvoshoz szerencsésebb esetben, mert olyan is megtörténhet, hogy nem fordul az orvoshoz, hanem maga előtt is leplezi ezeket a tüneteket, és amikor már orvoshoz fordulhatna, addigra megtörténik a baj.

Mv.: - Tehát akkor már késő. Mi az oka annak? mondjuk nyílván ez valamifajta pszichológia, hogy majdnem mindenkinek meg van a saját kilencvenhat éves nagybácsija meg nagypapája, meg ismerőse, aki bizony még kilencvanhat éves korában is negyven szál cigarettát szívott el, és nem volt semmi baja. Tehát egy ilyen önmagunkat való megnyugtató története mindenkinek meg van, aki zsírosat eszik, és így tovább.

dr. Nemes János gyermekkardiológus főorvos, Madarász utcasi Gyermekkórház: - Hát én mondjuk nem vagyok pszichológus, a kollegám se, de azért saját tapasztalatból egy teljesen más példából tudom, hogy azért nem olyan könnyű változtatni. Mondjuk nekem vesekövem volt, és azt mondták hogy igyak sokat. És az emberben nagyon rögzülnek a szokások, biológiak, szociálisak. Szóval valaki azt látta hogy zsírosat, rosszul eszik otthon, mindig azt kapta harminc éven keresztül, vagy keveset mozog, akkor bizony ahhoz akarat kell, és ahhoz elszánás, és némi lemondás is időnként, hogy az ember megváltoztassa az életét. Szóval kevés erről beszélni. Ráadásul ezek nem látványos dolgok, és ezt minden nap kell csinálni. Nagyon könnyű szórakozottan odanyúlni és nassolni, és megenni néhány táblát csokoládét például.

prof. dr. Rónaszéki Aladár főtitkár, Magyar Kardiológusok Társasága: - Annyit ehhez a kérdéshez hozzátennék, hogy ez a kivétel. Tehát ilyenről valóban mindannyian tudunk, de hát abszolut nem ez a jellemző, és amikor itt a bevezetőben említette hogy gyakorlatilag minden második ember szív- és érrendszeri betegség következtében hal meg, ez igaz ugyan, és ezen olyan túl sokat nem is fogunk tudunk változtatni, a legnagyobb problémát azt jelenti, hogy mindez idejekorán történik. Tehát olyan életkorban, amikor az emberek többsége még aktív, rengeteg teendője lenne az életben, felelősséggel tartozik a családja és kisebb közössége iránt, tehát sajnos pont a szív- és érrendszeri betegségek egy aktív fiatal populációt fenyegetnek elsősorban, és ez az életkor tolódott el nagyon fiatal korra az elmúlt évtizedekben, és Magyarországon különösen jellemző ez, hogy a várható élettartam nem haladja meg a férfiak esetében a hatvanöt évet. Ami hát egy egészen katasztrófális érték az európai összehasonlításokat nézve.

Mv.: - Igen, de aztán ott vannak még a kisgyerekek, akik már eleve szívbetegséggel születnek, ők igazán nem tehetnek arról, ahogy, ahogy a felnőttek tehetnének.

dr. Nemes János gyermekkardiológus főorvos, Madarász utcai Gyermekkórház: - Igen, ez egy másik része már. Tehát a megelőzés, abszolut csatlakozom kollégámhoz, az gyakorlatilag szinte születéskor kezdődik olyan értelemben, hogy milyen példát mutatunk a gyerekünknek, tehát a rögzülés miatt. A gyerek szívgyógyászok viszont veleszületett szívbetegségekkel foglalkoznak, ahol szintén fontos lehet a megelőzés, lásd például Rubeola, ami ma már gyakorlatilag alig okoz, hiszen, veleszületett fejlődési rendellenességet, hiszen alig van, és hát tudunk ellene védekezni, megelőzni, hanem elsősorban a szűrés az érdekes természetesen.

Mv.: - Tehát szűrhető lenne a méhben, az anyuka hasában egy leendő szívbeteg kisgyerek?

dr. Nemes János gyermekkardiológus főorvos, Madarász utcai Gyermekkórház: - Nem. Tehát úgy értem, hogy természetesen technikailag igen, de gyakorlatilag nem megoldható, és felesleges is az hogy minden gyereknek a szívét megnézzük. Ez egy borzasztó bonyolult, nagyon nehéz szakma, de a rizikó csoportosoknak igenis kell. Tehát akik veszélyeztetettek.

Mv.: - Kik ők?

dr. Nemes János gyermekkardiológus főorvos, Madarász utcai Gyermekkórház: - Például azok akiknek a családjában, vagy akiknek a testvérei között már előfordultak veleszületett szívbetegségek, vagy akik idősebben szülnek, vagy maguknak is volt olyan betegségük ami azt valószínűsíti, hogy esetleg valamivel nagyobb a kockázata annak hogy veleszületett szívbetegsége van. Semmiképp sem mondanám hogy ezt rutinszerűen, erre nincsen felkészülve nemcsak Magyarország, hanem sehol a világon arra, hogy mindenkinek a méhen belül már a szívét is megállapítsák, de bizony van egy rizikó csoport akinél ezt ki lehetne szűrni. Nem ez a leglényegesebb igazából. A leglényegesebb az, hogy már újszülött kortól mindenképpen gyerekorvos, nem szívgyógyász, gyerekorvos lássa és alaposan megvizsgálja, hogy az első gyanú jelnél elküldhesse szakorvoshoz, hogy nincs-e olyan veleszületett, lyukas szív, ilyeneket ismer a laikus, de vannak ennél bonyolultabbak és másfajta betegségek, és amiket időben kell kezelni, esetleg műteni.

Mv.: - Uraim, nagyon köszönöm hogy eljöttek. Most is csak annyit tudtunk tenni, hogy, én mindig abban reménykedek, hogyha csak egyetlen egy néző dönt úgy hogy változtat az életén mondjuk ettől a beszélgetéstől, akkor már érdemes volt beszélgetnünk. Köszönöm szépen hogy eljöttek.