Az ICSSZEM - NCSSZI
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)
Mottó: „A segítség a telefonban van!”
Elérhetőség: 06/80-20-55-20
Az Országgyűlés 2003. április 16-án fogadta el a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatot.
Ebben egyrészt konkrét jogalkotási feladatok elvégzésére (a távoltartó rendelkezés bevezetése a magyar jogrendszerbe), másrészt a családon belüli erőszak megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos egyéb intézkedések - így többek között az áldozatokat ellátó intézményhálózat fejlesztésére – megtételére szólította fel a kormányzatot.
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia rövid, közép és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat felkéri a Kormányt, hogy készítse el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásának részletes cselekvési programját a családon belüli erőszakra vonatkozóan.
A Kormány a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának rövid, közép és hosszú távú céljainak végrehajtására a 1009/2004. (II. 26.) Kormány határozatot alkotta. A családon belüli erőszak áldozatai számára kialakított intézményrendszer fejlesztése érdekében a bűnmegelőzési stratégia elsősorban a szociálpolitika és a gyermekvédelem számára ír elő feladatokat.
A Kormány a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja végrehajtásáról szóló 2003-2004. évi beszámolót 2005. februárjában megtárgyalta és ezt követően benyújtotta az Országgyűlésnek. A 1036/2005. (IV. 21.) Kormány határozatban került meghatározásra a 2005-2006. évi cselekvési program, amelyben szintén kiemelt feladat a családon belüli erőszak megelőzése és kezelése.
A családon belüli erőszak kezeléséhez kapcsolódó intézményrendszer.
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2004. januárjában, kísérleti jelleggel Krízis-központ szolgáltatást indított be. A szolgáltatás célja telefonos vagy személyes segítségnyújtás volt elsősorban olyan bántalmazott nők számára, akik családon belüli erőszak áldozataivá váltak, vagy fenyegetve érezték magukat hozzátartozójuktól.
A kísérleti működtetés tapasztalatai alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeti működési feltételek, és elgondolások alapján a Krízis-központ nem szolgálja kellő hatékonysággal a bántalmazottak védelmét. Olyan komplex rendszer kialakítására volt szükség, amely az azonnali telefonos segítségnyújtás mellett átmeneti intézményi elhelyezést is tud biztosítani az áldozatok és gyermekei számára, továbbá szükség esetén a bántalmazó által nem ismert, titkos menedékházi elhelyezés igényét is ki tudja elégíteni.
Ezen elgondolás keretében került sor az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) modellkísérletének kivitelezésében a telefonos szolgáltatás modernizációjára. Így indulhatott el a „Krízis-központ” utódaként, - 2005. április 1-én - a 24 órás telefonos szolgálat, amely az egész ország területén belül, a nap 24 órájában, vezetékes és mobil telefonról is ingyenes zöldszámon hívható.
Az intézmény munkatársai mentálhigiénés, jogász, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus és szociálpolitikus szakemberek, akik az OKIT működésének megkezdése előtt átfogó szakmai felkészítő képzésen vettek részt.
A krízistelefon a nemzetközi alapelvek (I. F. O. T. E. S. – Nemzetközi Segélyhívó Szolgáltatók Szövetsége), a hatályos jogszabályok és a szakma etikai követelményeinek megfelelően jött létre és működik.
Ki hívhatja a telefonszolgálatot?
A telefonszolgálat elsősorban a krízisben lévőknek, a családon belüli erőszak áldozatainak, ezzel kapcsolatosan információra vágyóknak és ezek érzelmi-szociális körébe tartozó személyeknek van fenntartva, de minden hívást fogadnak.
Célja, hogy segítséget nyújtson minden Magyarországon élő és tartózkodó magyar és nem magyar állampolgárnak, akik krízisállapotukban segítő tanácsadásra szorulnak. Elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a családon belüli erőszak áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az áldozatok elhelyezéséről.
Az elhelyezés elsődleges intézményei (ma még) a 8 régiós krízisközpont-átmeneti otthon mellett a 90 családok átmeneti otthona és anyaotthon, valamint a 28 gyermekek átmeneti otthona. Együttműködünk a helyettes szülői hálózattal, amelynek tagszáma ma 104.
Az intézkedés menete a hívó szükségletének függvénye!
Az OKIT feladata sokrétű, részét képezi a krízisintervenció, a mentális és pszichológiai segítségnyújtás, jogi tájékoztatás/segítségnyújtás, valamint a hazai szociális ellátórendszerrel való kapcsolattartás, továbbá a prevenció, információadás és csere, rapid egyéni esetkezelés, módszertani együttműködés a társintézményekkel, állami, civil, egyházi szervezetekkel, hatóságokkal és szakembereivel.
A Szolgálat működési helyén személyes segítő - klienstalálkozás nincs, az „ügyfélkör” számára a helyszín titkosan kezelendő. A segítők anonimitásuk megtartásával dolgoznak.
Technikai megvalósulását tekintve a krízistelefon munkatársai 12 órás váltásokban, 24 órán keresztül ingyenes zöldszámokon érhetők el. A vonal kétcsatornás, egyszerre két munkatárs tartózkodik a központban, akik külön szobában ülve fogadják a beérkező hívásokat.
A munkatársak egyeztetett elvek alapján – munkaköri leírás, szakmai protokoll, és más szabályzatok – alapján dolgoznak. Naponta – minden reggel esetmegbeszélés, legalább kéthetente team - megbeszélés, és kéthetente szupervízió segíti a csapatépítést, a hatékony munkát. A modellben kiemelt szerepet kap a képzés, a továbbképzés, a kutatás, valamint a közvélemény tájékoztatása és formálása.
A munkatársak az ügyek megoldását ellenőrzik, visszacsatolást kérnek (és kapnak) a kliensektől, a hivataloktól, intézményektől, a hatóságtól, vagyis attól az intézménytől, amellyel közösen segítették a kliens élethelyzetének jobbra fordulását.
A beszélgetéseket magnófelvétel nem rögzíti, viszont a kollegák egymással rendszeresen kommunikálnak a „Forgalmi naplón” keresztül, illetve szóban is a műszakváltáskor.
A munkát korszerű adatbázis könnyíti meg. Az adatbázis naprakészen tartása, frissítése kiemelt feladat.
A fizikai körülmények, a technikai feltételek lehetővé teszik, hogy a rászoruló a telefonos segítség lehetőségein belül a legjobb szolgáltatást kapja.
A munkában - Carl Rogers által megismert - személyközpontú elveket és módszereket igyekeznek alkalmazni. Ez vonatkozik a vezetésre és a segítő-kliens kommunikációra is.
Távlati célok: a telefonos segítés kiterjesztése az internetes segítő formára, és saját honlap kialakítása.
Fontosnak tartják a Szociális Munkások Etikai Kódexének, az emberi együttélés szabályainak megfelelően az együttműködést mindenkivel, akik változást szeretnének ezen a nehéz területen. Cél az, hogy országos hatókörű szolgálatként, egy szakmai „műhely” tagjaként együttműködjenek a hasonló profilú intézményekkel és szervezetekkel, közösségekkel, hogy ne egymás mellett és függetlenül egymástól, hanem egyetértésben és egymást segítve dolgozzanak, figyelembe véve az illetékességi köröket, az erkölcsi és etikai elveket, kölcsönösen tisztelve, becsülve mások munkáját, a szakmai, módszerbeli, helyi különbözőségeket.
Végső cél, hogy a működő rendszer a bajbajutottak számára érdemi segítséget jelentsen, azaz értelmet nyerjen a szlogen, miszerint „a segítség a telefonban van!”
Budapest, 2005-07-08.
(Zelenák József főosztályvezető, a „szolgálat” vezetője)