Rádiómúzeumi Alapítvány, a hagyományaink őrzője

Selyem Tóth Sándor hasonló gyűjtőszenvedéllyel megáldott szakembertől kapott segítséget, hogy a német rádiója megújuljon. Nem mondott le a gyűjtemény közkinccsé tételéről, a múzeumról

Zalaegerszeg (ts) - Ez év nyarán az ismert rádiógyűjtő, Selyem Tóth Sándor vásárolt egy 1926-28 között gyártott német Telefunken rádiót. Felújította, sok-sok órát áldozva a ritkaságra, s betette 610.-ként a leendő múzeumi leltárba.Technikatörténeti érdekességekből, ritkaságokból tevődik össze a zalaegerszegi Selyem Tóth Sándor rádiógyűjteménye. Tíz éve kezdte el a villamosmérnök szakember a magyar és egyetemes technikaitörténeti szempontból fontos készülékek és az ezekhez kapcsolódó szakirodalom gyűjtését.

- Gyűjteményem 610. darabját németországi Telefunken 31B típusú rádió és egy tölcséres hangszóró jelenti. Ezt most nyáron vásároltam, meglehetősen lerobbant állapotban. Az eladó által elmondottak szerint ezt az erősítőt még a németek használták, amikor koncentrációs táborokat működtettek, s állítólag ez lett volna a mikrofon - mondta a gyűjtő.

Négy hónap alatt a Telefunken 31B rádió, az L666-os papírkónuszos és a Grawor Perkeo tölcséres hangszóró teljesen megújult, s ma már sokak nagy örömére újból működtethető.

Az egerszegi gyűjtő birtokában található döntő többségében csöves rádió mellett van 200 táskarádió is. Technikatörténeti szempontból ez a legújabb német gyártmány előkelő helyen szerepel a katalógusban, ahol megtalálható az 1926-os Philips népvevő, valamint az 1964-es Bang & Olufsen Beomaster 900, amely a világ első sztereó tranziosztoros rádiója.

Ugyancsak a ritkaságok közé tartozik az Ingelen US 437W Geographic gyártmány, amelynek érdekessége a színes Európa térképes körskála. A városok (adóállomások) keresésekor felgyulladnak a fények.

Mondhatni, hogy a gyűjtemény döntő többsége magyar gyártmány, a korábbi évekből ismert Orion, Terta, Vadásztölténygyár termékeiből van nem kevés. A többi az EU-s országokbeli Siemens, Telefunken, Philips, Standard gyárakból került ki. A volt KGST-országok gyárainak termékei is megtalálhatók a gyűjteményben, a hetvenes évektől kezdve az addig meglehetősen egyeduralkodó magyar készülékgyártáshoz felzárkózott a többi szocialista ország ipara is.

- Alapító tagja vagyok a Rádiógyűjtők Magyarországi Klubjának, amely 1998-ban alakult. Teljesen nyitottak vagyunk, szakmai segítséget nyújtunk minden technikai ügyben, legyen készülékjavítás, rekonstrukció, hiszen a műszaki műemlék is a kulturális örökségünk részét képezi - mondta Selyem Tóth Sándor. A zalai gyűjtő társszerzője „A magyar rádiózás története és a vevőkészülékek katalógusa“ cd-roomnak.

A lelkes gyűjtő lakása, garázsa, hegyi pincéje telített a készülékekkel. A Zalavíz-nél kollégái újabb rádiókkal kedveskedtek, ezekből mintegy húszat már haza sem tudott vinni. Évekkel ezelőtt tervei között szerepelt egy zalaegerszegi rádiós múzeum létrehozása. Pályázati úton nyertek is 3 millió forintot, de valahol megfeneklett az ügy. Tavaly alapítványt létesített érdeklődő kollégákkal, hogy más pályázati úton sikerüljön egy 300 négyzetméteres bemutatótermet, műhelyt, látványtárat kialakítani ennek a páratlan gyűjteménynek.

23.11.2005