A rokkantosítási rendszer átalakítását tervezi a kormány. A legnagyobb változás a jelenlegi gyakorlattal szemben, hogy az orvos szakértők a jövőben azt vizsgálnák, mekkora munkaképessége maradt meg a betegnek.
Hazánkban folyamatosan nő a leszázalékoltak száma. Ennek megállítása, illetve csökkentése érdekében a szakemberek változtatni kívánnak a jelenleg hatályba lévő rokkantosítási rendszeren.
Csongrád megyében 140 ezer 168 nyugdíjast tartanak nyilván. Ebből 111 ezer 347-en öregségi nyugdíjat kapnak. A nyugdíjasok közel húsz százaléka, vagyis 27 ezer 680 fő nem éri el a nyugdíjkorhatárt. Rendszeres szociális járadékban, azaz rokkantsági nyugdíjban majd 10 ezer 200-an részesülnek. Közülük 1308 huszonöt év alatti. Ezen fiatalok születésük óta rokkantak, vagy valamilyen baleset folytán váltak azzá.
A mostani rendszer szerint egy-egy kérelem esetében az orvos szakértők azt vizsgálják, mekkora mértékben vesztette el munkaképességét a beteg. Ezzel szemben a jövőben azt néznék, még milyen munkára lenne alkalmas a rokkantnyugdíjazását kérő páciens.
Másik nagy eltérés, hogy rokkantnyugdíjat csak azok kapnának, akiknek visszafordíthatatlanul károsodott az egészsége. Ha a hosszan tartó betegség után még maradt fejleszthető képessége a betegnek, akkor rehabilitációval segítenék az újbóli munkába állását. A lábadozás esetén pedig rehabilitációs járadékot kapna a rokkantsági ellátás helyett.
A rokkantosítási rendszer átalakításával az indokolatlan leszázalékolásokat szeretné megszüntetni a kormány. A szakértők szerint ugyanis minden harmadik leszázalékolás indokolatlan. Ennek oka, hogy sokan így menekültek a munkanélküliség elől.
-- Már várható volt, hogy a kormány változtatni kíván a mostani rendszeren, hiszen egyre több lett a rokkantnyugdíjas -- vélte Tóth Margit, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének elnöke. Jelenleg a beteg is kérheti leszázalékolását, vagyis kezdeményezheti, hogy az orvosi bizottság elé kerüljön. A jövőben ezt csak a házi-, illetve kezelőorvosa javasolhatja. A tervek szerint egy-egy beutaló kitöltéséért kétezer forintot kapnának a házi-, illetve kezelőorvosok.
Tóth Margit szerint a változtatással jelentősen csökkeni fog a rokkantnyugdíjasok száma. Persze ez nem következik be egyik napról a másikra. Az elnök úgy véli, hogy néhány évnek még el kell telnie, hogy működjön az új rendszer.
Hazánkban folyamatosan nő a leszázalékoltak száma. Ennek megállítása, illetve csökkentése érdekében a szakemberek változtatni kívánnak a jelenleg hatályba lévő rokkantosítási rendszeren.
Csongrád megyében 140 ezer 168 nyugdíjast tartanak nyilván. Ebből 111 ezer 347-en öregségi nyugdíjat kapnak. A nyugdíjasok közel húsz százaléka, vagyis 27 ezer 680 fő nem éri el a nyugdíjkorhatárt. Rendszeres szociális járadékban, azaz rokkantsági nyugdíjban majd 10 ezer 200-an részesülnek. Közülük 1308 huszonöt év alatti. Ezen fiatalok születésük óta rokkantak, vagy valamilyen baleset folytán váltak azzá.
A mostani rendszer szerint egy-egy kérelem esetében az orvos szakértők azt vizsgálják, mekkora mértékben vesztette el munkaképességét a beteg. Ezzel szemben a jövőben azt néznék, még milyen munkára lenne alkalmas a rokkantnyugdíjazását kérő páciens.
Másik nagy eltérés, hogy rokkantnyugdíjat csak azok kapnának, akiknek visszafordíthatatlanul károsodott az egészsége. Ha a hosszan tartó betegség után még maradt fejleszthető képessége a betegnek, akkor rehabilitációval segítenék az újbóli munkába állását. A lábadozás esetén pedig rehabilitációs járadékot kapna a rokkantsági ellátás helyett.
A rokkantosítási rendszer átalakításával az indokolatlan leszázalékolásokat szeretné megszüntetni a kormány. A szakértők szerint ugyanis minden harmadik leszázalékolás indokolatlan. Ennek oka, hogy sokan így menekültek a munkanélküliség elől.
-- Már várható volt, hogy a kormány változtatni kíván a mostani rendszeren, hiszen egyre több lett a rokkantnyugdíjas -- vélte Tóth Margit, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének elnöke. Jelenleg a beteg is kérheti leszázalékolását, vagyis kezdeményezheti, hogy az orvosi bizottság elé kerüljön. A jövőben ezt csak a házi-, illetve kezelőorvosa javasolhatja. A tervek szerint egy-egy beutaló kitöltéséért kétezer forintot kapnának a házi-, illetve kezelőorvosok.
Tóth Margit szerint a változtatással jelentősen csökkeni fog a rokkantnyugdíjasok száma. Persze ez nem következik be egyik napról a másikra. Az elnök úgy véli, hogy néhány évnek még el kell telnie, hogy működjön az új rendszer.