Önkormányzati feladat a szervezetek működtetése?
A kilencvenes évek elején a közbiztonság gyengülése, az önkéntes rendőrség feloszlatása hívta életre az első, bűnmegelőzést célzó társadalmi szerveződéseket. A polgárőr egyesületek spontán módon alakultak, s egymástól függetlenül, széttagoltan működtek.1991 áprilisában pár száz alapító taggal
megalakult az Országos Polgárőr Szövegség (OPSZ), amely idén már ötvenezer önkéntes tagot számlál. Szervezetünknek háromszázötven polgármester is tagja, ami óriási eredmény - mondta Túrós András, az OPSZ elnöke, aki úgy véli: az önkormányzatok feladata volna a polgárőrség működtetése, felügyetele.
A helyhatóságoknak mindössze a fele vállalja a polgárőrségek anyagi támogatását, biztosítja a megfelelő koordinációt a rendőrség és az önkéntes szervezet között, iltetve vonják be az egyesületeket a helyi bizottsági munkába, holott a polgárőrségben hatalmas tartalékok rejlenek - jelentette ki az
országos szervezet elnöke, hozzátéve: ezeddig az önkormányzatok adták a döntő támogatást is, évente mintegy 700 millió forintot. Az elmúlt három évben a kormány is jelentősen, évi 100 millió forinttal segítette a szervezetet, amelyet a pénzintézetek is szponzorálnak. A támogatás a működési
költségeket fedezi, a tagok önkéntes alapon, tehát ingyen dolgoznak. A rendőrség is támogatja a polgárőrséget: tavaly kétszázhatvan gépjárművel segítették a civil bűnmegelőzést. A polgárőrségnek a rendőrség, a határőrség és a katasztrófavédelem a stratégiai partnere. Az együttműküdés kölcsönös -
szögezte Ie Túrós András, hozzátéve: tevékenységük alapja az igen intenzív szakmai, technikai együttműkődés. A polgárőrség egyelőre a vidék mozgalma. Az első szerveződések még Kelet-Magyarország numkanélküliséggel, növekvő bűnözéssel küzdő településein alakultak. Mára Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg
és Hajdú-Bihar megyékben a legkiegyensúlyozottabb a közbiztonság - tette hozzá a szakember. Úgy véli, a fővárosban és a nagyvárosokban még erősíteni kell a pol-
gárőrség szerepét. E célt szolgálja majd az a júliusi konferencia, amelyet a civil szervezet rendez a Belügyminisztérium, a rendőrség és a Kriminológiai Intézet bevonásával, a nagyvárosi bűnmegelőzés Iehetőségei címmel. Figyelemre méltó, hogy a polgárőrök között tizenkétezer 25 év alatti fiatal
tevékenykedik. Számukra rendezték múlt héten azt a bűnmegelőzési felkészítőtábort, amelyen a határőrség és a rendőrség húsz év körüli képviselői is részt vettek. Június 22-én, immár hetedik alkalommal tartották meg az országos polgárőrnapot az OPSZ szervezéséhen, amelyen az országos
rendőrfőkapitány és Pál Tibor, a BM politikai államtitkára is megjelent. Gál Zoltán, az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke ígéretet tett a megjeIentek előtt, hogy a bízottság minden fórumon 'kardoskodik' majd azért, hogy a 2003. évi költségvetés készítésekor az Országos Polgárőr Szövetség
kellő anyagi támogatásban részesüljön. A szövetség azonban nemcsak a forrásokat, hanem azt a törvényt hiányolja, mely a polgárőrség működését, illetve az ehhez szükséges anyagi forrásokat szabályozná. Mint a szervezet elnöke mondta, a bűnmegelőzés állami, önkormányzati kötelesség, így az eme
feladatot ellátó civil szervezet határ és jogkörét külön törvényben kellene szabályozni. - A polgárőrség kinőtte az ingyenesseget. Szeretnénk, ha az állami költségvetés külön fejezete foglalkozna a szervezet támogatásával - tette hozzá Túrós András, aki szerint évi egymilliárd forintból megoldható
volna a polgárőrség magas szintű működése. Ez nemcsak a szervezet, hanem a társadalom igénye is: a polgárőrség munkáját a lakosság háromnegyede igényli.