Közhasznúság
Közhasznúság
Milyen kötelező tartalmi elemei vannak a létesítő okiratnak közhasznú szervezetek esetében?


7358



Kötelező tartalmi elemek: VII. fejezet 34. § (1/a), 37. §

  • A létesítő okirat meg kell jelölje, hogy milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő
  • Ki kell nyilvánítani, hogy ha van tagsága a szervezetnek, akkor tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból.
  • Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  • Biztosítani kell a szervezet működésének teljes nyilvánosságát.
  • Tartalmaznia kell a vezető szerv ülésének gyakoriságára (évente legalább egyszer), az ülés összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó részletes szabályokat
  • Ha kötelező a felügyelő szerv létrehozása, akkor ennek létrehozására, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályok
  • Az éves beszámoló jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályok
  • A létesítő okiratnak vagy belső szabályzatnak kell tartalmazni, hogy milyen nyilvántartásból ismerhetők meg vezető szerv döntései, a döntések időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha belső szabályzatban szabályozza a szervezet az alábbi kérdéseket, akkor a belső szabályzatot a minősítés kérésekor be kell adni a bíróságra, nem elég rá hivatkozni). Ez jellemzően az ún. határozatok könyve, ami nem feltétlenül szó szerint könyv, hanem olyan nyilvántartás, amelyből a vezető szerv döntései a fenti szempontok szerint rögzítettek. Rögzíteni kell azt is, hogy a vezető szerv döntéseit az érintettekkel hogyan közlik és hogyan hozzák nyilvánosságra. Szintén szabályozni kell a szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjét, valamint azt is, hogy hogyan lehet a szervezet szolgáltatásait igénybe venni, hogyan lehet működését megismerni és beszámolóját hogyan és hol hozza nyilvánosságra.

frissítve: 2018.04.21.




Hír
Idén januártól támogatást vezet be a Nemzeti Együttműködési Alap a civil szervezeteknek. A pályázati rendszer keretében 200.000 forint állami támogatásra pályázhatnak.
Hír
Hír
Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelentek a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2019. évre vonatkozó „Civil s ...
Hír
Várhatóan 2019. január 16-án kerülnek kiírásra a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak 2019. évre vonatkozó pályázatai.
Hír
A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) ...
Címkék