Az online térbe költözés a legnagyobb gond - koronavírus felmérésünk megállapításai

2020. május 13.

A felmérésben arra kerestük a választ, melyek azok a pontok, amelyeket a legnehezebb az online térbe költöztetni.

Hetvenöt kitöltővel zártuk azt a felmérésünket, amit a koronavírus hatásainak mérésére indítottunk civil szervezetek körében. A felmérésben arra kerestük a választ, melyek azok a pontok, amelyeket a legnehezebb az online térbe költöztetni. Illetve emellett azt vizsgáltuk, milyen digitális eszközökre álltak át a szervezetek az utóbbi időben. 

Fontos elmondani, hogy a gyors felmérés eredeti célja volt, hogy a válaszokból minél többet tudjunk meg a megváltozott helyzetről, illetve a civil szervezetek  számára minél pontosabb segítséget nyújthasson a NIOK Alapítvány. Ezzel együtt nem arra vállalkoztunk, hogy egy reprezentatív kutatást folytassunk, aminek eredményei a tudományos körökben is megállják a helyüket. A 75 kitöltő válaszaiból pedig a következők derültek ki. 

Milyen változást hozott az új helyzet?

A változás jellegét leíró válaszokból kirajzolódik, hogy a megkérdezettek legnagyobb arányban, 30%-ban az elmaradt rendezvényeket említették, ezt 11%-al a forráshiány és a bevételek kiesése követte. Csupán 10% jelölte, hogy komoly gondokkal, akár a szervezet munkájának ellehetetlenülésével néznek szembe. Ez alatt pedig két kisebb, 4% jelölte, hogy külső helyszínek bezárásával járt a krízis, illetve további 4% írta, hogy a szervezet életében pozitív változásokat hozott a válság. 

A programok átalakulásáról így írt egy válaszadó:

“Ételosztásaink ugyan úgy zajlanak, azzal a különbséggel, hogy most maszkban osztanak a kollégák, illetve nagyságrendekkel nőtt az igény az ingyenes ételosztásra.”

Egy másik kitöltő a rendezvények elmaradását említi:

“Csak másfél hónap telt el, ez látszólag nem sok, de az első félévre tervezett programok szinte mindegyikét le kellett mondanunk. Köztük a júniusra tervezett nemzetközi konferenciát is.”

A külső helyszínek bezárását pedig ez a válasz írja le részletesen:

“Szervezetünk előadóművészetet, művészeket támogat. Van 4 próbatermünk, amiket most be kellett zárnunk (törtük 200 művész próbáját, 30 tanár heti 60 óráját, foglalkozását). Ezzel egyik napról a másikra 0-ra esett a napi 100-120 fős látogatói forgalmunk. Hazaköltöztettük az irodát, online próbálunk a csapattal dolgozni. Van is min, főleg adminisztráció, de szerencsére van 3 komplex program, amiből sokat tudunk online végezni. Tervezni szinte lehetetlen. Egyik oldalon jó lenne, elengedni és várni, hogy mi lesz, mi lesz más majd és mikor. A másik oldalról jó lenne előre tervezni, dátum független forgatókönyveket kitalálni, h könnyebb legyen az újraindulás.”

Miben okozott nehézséget az online térbe költözés?

 

A válaszadók majdnem fele, 46%-a megegyezett abban, hogy a szervezetek tevékenységének online térbe költöztetése okozta az egyik legnagyobb problémát. Ezt követte 34%-al az a csoport, akik számára nem okozott problémát az átállás. 14% említette még a digitális eszközök hiányát, illetve további 4% azt jelölte meg, hogy a munkatársak számára idegen az online munkavégzés. 

Az online térbe költözésről így írt egy kitöltő:

“Az első időben a teljes szervezet HomeOffice-ba ment át, de ez 1,5 hónap után a terepi csapatnál már nem volt járható út, így a szociális munkásainkat és a felújításokon dolgozókat részlegesen vissza kellett irányítani a külső munkahelyekre. Nehéz számukra a szükséges védőfelszerelés biztosítása a hiány és a drágaság miatt. Céges támogatók nagyon visszahúzódtak, kis online egyéni támogatások viszont bejönnek. A mi szervezetünket az ütötte meg legjobban, hogy nem tudunk terepen önkéntesekkel dolgozni, ez kb 5000 óra mínuszt jelent.”

Illetve egy másik válaszadó hasonló aggályokat fogalmazott meg:

“Eddig is volt otthoni munkavégzés de ennek mértéke jelentősen emelkedett. Az új önkéntesek bevonása kapcsán a személyes találkozók helyett új módokat kellett találni. Személyes jelenlétet igénylő programok (képzés, WS stb) nem lehet ezért online formátumra alakítás átgondolására volt szükség. Az olyan szolgáltatások helyett, amelyek a vírus miatt most nem lehetségesek, más alternatívákat kellett kitalálni, viszont óriási a bizonytalanság, hogy ezek akár szakmai, akár bevételi szempontból tudják-e pótolni a régieket.“

Új eszközök a szervezet életében?

A szervezet által frissen használatba vett eszközök szórásában egyértelműen a Google, a Zoom és a Messenger vezetnek. Bár számottevő azoknak a száma, akik nem kezdtek új eszköz használatába, de összességében elmondható, hogy a kapcsolattartásra és távmunkára tervezett eszközök azok, amik a legnépszerűbbek a válság hatására. 


Illetve rákérdeztünk a tapasztalatokra, illetve az új eszközökhöz való viszonyra is. A válaszokból azonban kiderül, hogy jellemzően nem csalódtak még nagy arányban a civil szervezetek az új digitális eszközökben.
A kitöltők demográfiai adatait vizsgálva pedig megállapíthatjuk, hogy egészen kiegyenlített arányban szerepeltek az országos, régiós vagy települési szintű szervezetek. Illetve a bevételi szint és a tevékenységi kör szerint is sokszínűek voltak a válaszadók.
 

Nagyon köszönjük minden kitöltőnek a részvételt, hamarosan pedig újabb kérdésekkel jelentkezünk, amelyek az átmeneti időszak szabályozásaival foglalkoznak majd.


Címkék
NIOK Alapítvány, informatika, távmunka, koronavírus, Covid-19