CivilTech
Hírek
Hír
Döntött a Kúria: mégis jöhet népszavazás a civiltörvényről
2017. november 07.


360


Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést.

A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" – szólt a kérdés.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, de a Kúria a felülvizsgálati eljárásában most mégis hitelesítette. A Kúria keddi ülésén elfogadott végzés jogerős.

A NVB nyáron arra hivatkozva tagadta meg a kérdés hitelesítését, hogy az nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A bizottság szerint a kérdés formailag a törvény hatályon kívül helyezését kezdeményezi, a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségének megszüntetésére irányul, ugyanakkor a törvény preambulumában is szerepel, hogy a törvény a pénzmosás megakadályozására irányuló hazai fellépés egyik eszköze is.

Az NVB szerint a törvény hatályon kívül helyezése ezt is érintené, ez pedig olyan következmény, amely a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem nyilvánvaló. 

A felülvizsgálati kérelmet kedden elbíráló Kúria viszont úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. A bíróság szerint ugyanis nincs sem olyan tényleges, sem olyan potenciális következmény, amely a kérdés feltevése alapján rejtve marad a választópolgár előtt.

A mostani végzés indoklásában azt írták, hogy a kérdésben azonosítható a törvény, és a következetes alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat szerint az állampolgároktól a népszavazási kérdés tekintetében elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek és ennek megfelelően adják le a szavazatukat.

Vagyis a hatályon kívül helyezni kívánt törvényt cím és szám szerint megjelölő népszavazási kérdés alapesetben nem sérti a választópolgári egyértelműség követelményét.

A Kúria szerint az átláthatóság biztosítására irányuló cél magából a törvénycímből egyértelműen kitűnik, amely cím a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés szövegének is részét képezi.

Az átláthatóság magában foglalja a pénzügyi átláthatóságot is, így azt is, hogy a törvény hozzájárul a pénzmosás elleni küzdelemhez - érvelt a Kúria.

Vagyis a bíróság szerint nem állítható, hogy a kérdésben foglalt tartalom és a kérdés tényleges hatása nincsen egymással összhangban, és emiatt sérül a választópolgári egyértelműség követelménye.

A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfelel a választópolgári egyértelműség követelményének, ezért az NVB határozatát megváltoztatta és a kérdést hitelesítette.

forrás: hvg.hu




Pályázat
A konstrukció alapvető célja a kevésbé fejlett régiókban élő fiatalok sikeres társadalmi integrációjának elősegítése képességeik kibontakoztatásával és közösségi aktivitásuk e ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című (GINOP-5.1.3-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Felhívás célja, hogy a természetjárás tág értelmezésével, a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek integrált kapcsolatrendszerét hozza létre. ...
Pályázat
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az alacsony szén- dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatását. A cél elérését a Kormány civil szerve ...
Pályázat
A szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem kiemelt feladata az Európai Uniónak, ezért a 2020-as célkitűzések egyik konkrét vállalása, hogy az unión belül legal ...
Címkék